heti-valasz.hu/kultura/a-kommunistak-miatt-lett-biokemikus-az-mri-vizsgalat-magyar-atyja-127551

http://heti-valasz.hu/kultura/a-kommunistak-miatt-lett-biokemikus-az-mri-vizsgalat-magyar-atyja-127551

Új magyar rekord születhet: 100 millió forintról indul a licit

/ 2017.12.01., péntek 16:00 /

A műkereskedők egyetértenek abban, hogy az aktuális aukciós rekord megdöntésének akkor lehet esélye, ha például Csontváry-festmény kerül kalapács alá – ezért is előzi meg fokozott várakozás a Virág Judit Galéria december 17-i árverését. A szóban forgó kép a galériában december 2-től 16-ig megtekinthető.

Csontváry Kosztka Tivadar Olasz halász című képének szövevényes a története. A képet 1901-ben festette Csontváry Taorminában, és 1936-ban szerepelt először a nyilvánosság előtt, a Fränkel szalonban megrendezett tárlaton. Az utókor azonban hosszú ideig csak fekete-fehér reprodukcióról ismerhette a képet, a szakirodalomban pedig szovjet csapatok által 1945-ben elhurcolt hadizsákmányként szerepelt. Mint kiderült, helytelenül.

A kép egykor feltehetően a rejtélyes körülmények között, 1947-ben New Yorkban meghalt Neményi Bertalan kollekciójába tartozott, aki az egyik legjelentősebb gyűjtő volt: magyar mesterek művei mellett a gyűjteményében többek között Manet, Kokoschka, Chagall és Schiele alkotásai is szerepeltek. Neményi a második világháború folyamán gyűjteményének legjelentősebb darabjait a bombabiztosnak hitt Magyar Hitelbank trezorjában helyezte el – ahonnan azonban mindent elvittek az oroszok –, néhány művet pedig barátainál és ismerőseinél hagyott megőrzésre. A háború után New Yorkba távozott, ám utazása előtt a megmaradt képeit eladta, köztük vélhetően Csontváry festményét is; azaz a festmény elkerülte a háborús fosztogatást. A mű azonban csak 2009-ben került ismét a művészettörténészek látókörébe, majd megint eltűnt egy magángyűjteményben, és tulajdonosa most látta elérkezettnek az időt, hogy aukcióra bocsássa.

Csontváry 1901 és 1905 között többször járt Taorminában, ahol topografikus hűséggel festette meg a városba vezető út helyszíneit, a görög színházat, valamint az óvárost. A Taormina óvárosát keresztülszelő Corso Umbertón végigsétálva négy képet festett, s ennek a ciklusnak az első stációja az Olasz halász című festmény, amely tulajdonképpen a Palazzo Corvaia udvarát ábrázolja. A festmény a Virág Judit Galéria december 17-i aukcióján kerül kalapács alá, 100 millió forintos kikiáltási árról indulva.

S hogy miért ekkora szenzáció ennek a képnek az árverése? A rendszerváltás óta eltelt évek alatt több tízezer festmény szerepelt már aukciókon, de ezek közül csak hat darab volt Csontváry – ez a mostani a hatodik kép. Csontváry életműve szűk, a művészettörténész szakma mintegy 100 képet ismer csupán tőle, s ebből 20 magángyűjteményekben található, ahonnan azonban nem nagyon mozdul ki festmény. Ezért jelentős esemény mindig a magyar műkereskedelemben, ha Csontváry-kép kerül kalapács alá.

Legutóbb öt éve, 2012 végén árvereztek Csontváry-festményt Virág Juditék, akkor a mester traui ciklusának 113 évnyi lappangás után előkerült tájképe cserélt gazdát: 80 milliós kezdés után végül 240 millió forintot ajánlott érte egy telefonos vevő. De az előző magyar aukciós rekord is Csontváryhoz kötődik: 2006-ban a Szerelmesek találkozása című képét 230 millió forinton ütötték le a Kieselbach Galéria árverésén.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.