Újjászületett a Hild-villa

/ 2016.12.20., kedd 19:17 /
Újjászületett a Hild-villa

Birtokba vehette a nettó 823 millió forintból újjáépített Hild-villát a Magyar Művészeti Akadémia a Budakeszi úton. A teljes megújításon túl egy 50 négyzetméteres szárnnyal is bővült az épület, ami az MMA legfiatalabb tagozatának kutató bázisa lesz.

A reformkor emblematikus építészének csak Budapesten több mint nyolcszáz terve volt, melyek jelentős része meg is valósult. A Budakeszi úton például két épülete is áll, ezek egyike a most helyreállított, eredetileg 240 négyzetméter alapterületű ingatlan, amelyet Hild József a maga számára építtetett 1844-ben. Tulajdonosváltások és átépítések sora, majd hosszas magára hagyatottság után egy 2013-ban elfogadott törvény juttatta az MMA-hoz.

„Az MMA 2011-ben alakult meg köztestületként, az első években nyolc művészeti tagozatot működtetett. Egy 2013-ban elfogadott törvényben a Magyar Országgyűlés az MMA- tulajdonába adta az elhanyagolt Hild-villát, 2014-ben pedig létrehozták az Akadémia művészetelméleti tagozatát – foglalta össze az MMA fejlődésének állomásait Kucsera Tamás Gergely, a testület főtitkára. – Az volt a cél, hogy egy kicsi, otthonos ingatlan álljon a rendelkezésére az akkor még leginkább csak a fejünkben létező Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetnek.”

Az impozáns épület célja ennek megfelelően nem elsősorban a reprezentáció: a fókusz a tudományos, elméleti vonatkozású kutatásokon és az azokhoz kapcsolódó rendezvényeken van. A főépület földszintjén az igazgatói iroda, a titkárság és kisebb tárgyalók kaptak helyet, a bővített szárnyban pedig a kutatók munkaállomásai. A villaépület alagsora is a kutatói feladatokat szolgálja, a svájci laknak nevezett kerti lakban pedig egy tárgyaló és két kisebb iroda kapott helyet.

Hogy a villa klasszicista arányait megőrizzék, hosszanti hátsó irányba nyújtották meg az épületet mintegy ötven négyzetméter alapterületű szárnnyal. A tervezési munka két éven át zajlott, főként a műemléki hatóságokkal való egyeztetés miatt: sok egymásnak ellentmondó vélemény született ugyanis arról, hogy egy ilyen házat hogy is kellene bővíteni. Fontos szempont volt, hogy a ház látványában ne essen szét, ne legyen egy Hild-korabeli ága meg egy kortárs toldaléka. A hossztengely mentén való megnyújtás azt eredményezte, hogy aki hátulról nézi az épületet, annak fel sem tűnik a bővítés. „Egy házról beszélünk, ami két építkezést átélt, de mégis egynek kell lennie. Nem lehet állatorvosi ló” – magyarázta a koncepciót az épület sajtóbejárásán Kokas László vezető tervező. Az egységesítést segíti a két különböző épületrészen végigfutó párkányzat, a tető azonos hajlásszöge, a tetőfedés anyaga.

Átadták a felújított Hild-villát

Az alagsorban megtekinthető az eredeti, központi tér oldalsó hátsó fala, ami még Hild keze munkájához köthető, és egyáltalán nem vet jó fényt az építészre: a felújítás során ugyanis kiderült, hogy a villának tulajdonképpen nincsen alapja. Az építészek gyönyörű téglafalakat, komoly szerkezeteket vártak, ehhez képest, mondja Kokas László, „sárban, homokban lakott, éppen csak a lyukas lavórt nem találtuk meg, mert mindenféle mást megtaláltunk: málló, széteső falakat”. A legmodernebb gépészeti elemeket a falakban és a mennyezetben rejtették el, s hogy mindeközben a belmagasságból ne veszítsenek, lejjebb kellett kicsit ásni – és akkor derült ki, hogy hiányoznak az alapok, úgyhogy aláinjektálták és szigetelték is az egész épületet, melynek pinceszintje várhatóan fél év alatt teljesen kiszárad.

A középső fogadótérben olyan miliőt próbáltak megteremteni, ami ötvözi Hild korát az átépítés korával. A fogadó tér legfőbb ékessége a felújított, eredeti kandalló, emellett megtartották a klasszicizmusra jellemző, egymásba nyíló térsorokat és a feltárt díszítőfestést is. Ebben a szellemben választották ki a selyemtapétát, és alkalmaztak nagyon magas lábazatot. Olaszországban készült cseresznyefa karosszékeket helyeztek el itt, melyek formavilága, felépítése a klasszicizmusból táplálkozik. Mivel a villa tulajdonképpen munkahely, a berendezés nagy részét modern, pozdorjából készült irodabútorok adják, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek az egykori Réka elemes bútorcsaládra. Ám a főépítész ezt másképp látja: szerinte a berendezés elemei „messze túlmutatnak az IKEA formavilágán”.

„Az én mondanivalóm abból áll, hogy szabad örülni. Elfelejtettünk már örülni, amikor sikereink vannak, amikor okunk van rá. Mindent negatív oldalról nézünk” – mondta Fekete György, az MMA elnöke megnyitóbeszédében, majd az épület küldetését is megfogalmazta. – Az lesz a dolga, hogy kiirtsa a magyar művészet történetéből a bandaszellemet.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.