Újjászületik a Sándor-palota

/ 2002.03.08., péntek 07:45 /

Csaknem kétszáz év eltelte után majdnem teljesen ugyanazzal az alaprajzzal adják át Budapesten március 31-én a felújított Sándor-palotát, mint amilyen az 1800-as évekből fennmaradt tervrajzokon volt. A budavári palota szomszédságában lévő, klasszicista stílusú műemlék épületet teljesen újjá kellett építtetni a II. világháború pusztításai miatt.

Fotó: Griechisch Tamás
A palota összes eredeti díszítőelemét újra elkészítik

Az építészeket, művészettörténészeket, restaurátorokat évtizedek óta foglalkoztatja az 1806-ban épült Sándor-palota felújítása, amely az 1867-es kiegyezéstől a II. világháború befejezéséig a miniszterelnökségnek adott otthont. (Itt dolgozott s itt lett öngyilkos Teleki Pál miniszterelnök 1941-ben.) Az azóta eltelt évtizedekben folyamatosan pusztult a középkori ferences kolostor alapjaira, majd egy XVIII. századi kaszárnya falaira épült, Dunára néző, főúri palota. A rendszerváltozás után, az Antall-kormány alatt vetődött fel ismét, hogy a miniszterelnök újra ide teszi át a székhelyét, vagy esetleg a köztársasági elnöki hivatal költözne ide. Határozatot is hoztak a felújításáról 1993-ban, ám pénzhiány miatt a munkálatokat elhalasztották. Az Orbán-kormány 1999-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az épületet. A tervek szerint a miniszterelnök és kabinetje költözik ide - mondta lapunknak Szamkó Katalin, az épület vagyonkezelését ellátó és az újjáépítést irányító Budai Várgondnokság Kht. igazgatója. A millenniumi beruházások keretéből az újjáépítésre szánt 2,5 milliárd forintból rekordidő alatt készül el az építészek, művészettörténészek, belsőépítészek, iparművészek, restaurátorok munkáját is igénybe vevő helyreállítás.

Az épület felújításánál a műemléki rekonstrukció élvezett elsőbbséget, s nem az, hogy hányan férnek el benne - tájékoztatott Potzner Ferenc, a tervezéssel 2000 elején megbízott Középület-tervező Rt. (Közti) építésze. A Közti munkatársai - akik egyébként a megelőző évtizedekben több alkalommal kaptak kisebb-nagyobb tervezési feladatot a Sándor-palotában, és így több dokumentációt is őriztek a múltból - a helyszínen díszítőelemek nélküli, teljesen csupasz falakat és romos épületrészeket találtak. A palotát teljesen újjá kellett építeni (tehát nem helyreállításról van szó, hiszen a falakon kívül minden elpusztult, az épület összes díszítőeleme megsemmisült).

A tervezők a palota eredeti térrendszerét állították vissza. Nem volt könnyű feladat, mert az épület belső kialakítása három különböző korhoz és építészeti stílushoz köthető. 1808 körül épült és talán Pollack Mihály nevéhez fűződik a kerek szalon, a kis empire szalon és a tükörterem. A kiegyezés után Ybl Miklós alakított ki az épületben neobarokk tereket - amelyeket a bécsi magyar kancelláriáról áthozott barokk bútorokkal rendeztek be -, ilyen a gobelinterem és a Mária Terézia szalon. 1928-ban Hikisch Rezső tervei szerint újították föl az épületet. Hikisch az addig dísztelen várfal felőli sarokszobát és az egykori miniszteri várószobát neoempire stílusban alakította ki.

A Sándor-palota újjáépítését megkönnyítette, hogy alaprajzokat, műemléki dokumentációkat, s különböző leírásokat kutattak föl az épületről, s 1900 tájától fényképeken volt dokumentálva a múlt. Így a palota berendezését is megismerhették a felújításban közreműködő szakemberek.

A homlokzat már elkészült

Az 1808-ban Sándor Vince gróf által építtetett palotáról a legrégebbi alaprajz 1817-ből való, ez a Pallavicini család hagyatékából került elő. Az ekkor megrajzolt boltozott földszint kilencven százalékban megmaradt. Egy 1822-ben megjelent német nyelvű útikönyv szerzője, Schams Ferenc lelkes, szép leírást adott a palotáról, amelyből megtudhatjuk, hogy a legfontosabb szobáknak milyen volt a berendezése és az eredeti színe - mondta lapunknak Dávid Ferenc művészettörténész, a belsőépítészeti munkák konzulense. E leírás alapján határozták meg a falak műmárvány borításainak és kárpitjainak fehér, zöld, kék, piros, sárga és szürke színeit. A stukkós, kárpitos dísztermek berendezésében díszítőfestők, kályhások, csillárkészítők is közreműködnek. A kristálycsillárt például ugyanaz a cég készíti, mint amelyik az eredeti miniszterelnökség csillárjait szállította. Főleg az épület díszesebb termeiről - a várra néző főhomlokzati teremsorról - maradt fenn gazdag fényképanyag. Különösen hasznára vált az újjáépítésben részt vevőknek a Tisza-album, amelyről nem tudták kideríteni, hogy Tisza Kálmán vagy Tisza István hagyatékából származik-e, s amely a Magyar Nemzeti Múzeum fényképtárában található. Az 1928-as nagy felújítást követően fényképekkel illusztrált szakcikkek is készültek a palotáról. Az itt zajló politikai eseményekről is maradtak fenn fotók, ezek többsége a Dunára néző teraszon készült.

Az épületről a - fotókkal, metszetekkel ellátott - első műemléki tudományos dokumentációt 1961-ben készítette a Köztiben Czagány István, ezt 1988-ban Pusztai László egészítette ki új ismeretekkel. A legfrissebb, a mostani rekonstrukcióhoz felhasznált műemléki dokumentáció Farbaky Péter művészettörténész munkája.

A palota kívül és belül is lényegében az empire-klasszicista stílusú formáját nyerte vissza, a gobelintermet és a Mária Terézia szalont az Ybl Miklós terveinek megfelelő neobarokk stílusban állították helyre. Sándor Móricra, az ördöglovasra emlékezhetnek majd a sokoszlopos klasszicista istálló látogatói, amely a sajtóterem lesz.

A kormányülések színhelye a műmárvány falburkolattal díszített tükörterem lesz, az ebből nyíló sarokszoba mellett kapott helyet a miniszterelnök Dunára néző dolgozószobája (ez volt az egykori miniszteri váró). A vele szomszédos sarokszoba - ahol a háború előtt a kormányüléseket tartották - lesz a miniszterelnöki tárgyaló.

A miniszterelnökség egykori berendezését 1944-ben összecsomagolták és elszállították az épületből. Még arról is van dokumentum, hogy bevagonírozták a bútorokat - utána nyomuk veszett. Így az eredeti berendezési tárgyakból egyet sem találhatunk majd az épületben. A belső udvar hajdani díszének, a Neptun kútnak a másolatát láthatják a látogatók. Az újjáépített termek berendezésének tervét Batári Ferenc művészettörténész készítette. A feladat a főúri palota, a régi miniszterelnökség jellegének újjáteremtése volt, persze úgy, hogy azok a mai funkciónak is megfeleljenek. A sokat használt ülőgarnitúrákat az Iparművészeti Múzeumban őrzött mintákról másolják mai mesteremberek. A kevésbé használt bútorok eredetiek, ezeket a műkereskedelemben vásárolták. A palota berendezése a magyar empire, a biedermeier és a neobarokk stílusát fogja tükrözni. A miniszterelnöki dolgozóasztal műkereskedőtől vásárolt, a XIX. század végén készült, neoempire stílusú bútor.

A történelmi teremsor képdíszítésének koncepciója Sinkó Katalin művészettörténész munkája. Javaslata alapján került a kis empire szalonba Lotz Károly több szép pannója. A Mária Terézia szalon képdísze a XVIII. századi magyar kancelláriára fog emlékeztetni, a miniszterelnöki dolgozót és tárgyalótermet Batthyány Lajos és Kossuth Lajos arcképei, a Lánchíd építését ábrázoló festmény és más képek díszítik.

Eredetileg március 15-én adták volna át a megújult Sándor-palotát, ám a műszaki átadást március 31-ére halasztották. A kormányfő és a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai közül körülbelül hatvan ember leghamarabb szeptemberben helyezheti át székhelyét az épületbe, mivel hátravan még a környék parkosítása és az egész Szent György tér rendbehozatala. A Sándor-palotával szemben lévő volt honvédelmi minisztériumi épületet lebontják, a vele szomszédos egykori Honvéd Főparancsnokság épületét pedig - amíg az új funkciónak megfelelő helyreállítás nem kezdődhet meg - grafikával takarják el. A nyugati várlejtő alá a későbbiekben mélygarázs is épül. A Szent György téren, a Tóth Árpád sétány folytatásában is sétányt alakítanak ki, amelynek mentén bemutatják az ott feltárt példátlanul gazdag régészeti leleteket - köztük várfalakat, középkori pincéket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.