Meglátogattuk az ország legjobb bonbonműhelyét

/ 2014.06.07., szombat 07:45 /
Meglátogattuk az ország legjobb bonbonműhelyét

Csak amikor már megnyitották a Cadeau Bonbon Manufaktúra budapesti üzletét, akkor derült ki, hogy éppen ott a II. világháború után is egy Cadeau csokoládézó működött. „Érdekes, hogy ismétli magát az élet” – mondja Balogh László mestercukrász, a manufaktúra alapítója.

Péntek délelőtt 11 óra ellenére óriási a nyüzsgés a harmincezres Békés megyei városban, Gyulán. Nem véletlenül: kezdődik a Pálinkafesztivál, az ide látogatók nagy része egy évre előre szállást foglal magának, nehogy lemaradjon a rendezvényről.

Folyamatosan térnek be a vásárlók az 1992 októberében alapított, azóta is – a Százéves mellett – a város egyik legjobbjának tartott Kis Kézműves Cukrászdába. Bár mivel 2004 óta az 1840-ben alapított patinás Százévest is a Kis Kézművesből látják el sütivel és fagyival – nincs értelme a különbségtételnek. Sokan most veszik az idény első fagyiját, mások még óvatosak, süteményt kérnek, megint mások – valószínűleg ők a helyi lakosok – sósat rendelnek.

Balogh László mestercukrász, a Cadeau Bonbon Manufaktúra alapítója

Balogh László mestercukrász, a Cadeau Bonbon Manufaktúra alapítója

Fotó: Fűrjes Viktória

És mindenki megnézi a bonbonos pultokat. Balogh László mestercukrász, a „Kis Kézművesként” emlegetett cuki „gyüttment”, Piliszentivánról érkező alapító-tulajdonosa 1998-ban döntött úgy, hogy a téli forgalomcsökkenés kiegyensúlyozása érdekében belevág a bonbonkészítésbe. Azóta gyártják a kézi készítésű, tartósítószert, mesterséges színezékeket és aromákat nem tartalmazó bonbonokat. A választék ma már több mint 70 féle bonbonból áll.

„Mondhatja, hogy melléktermék, mert valóban így indult: a nyári szezon a fagylaltnak és a gyulai idegenforgalomnak köszönhetően jóval erősebb volt, ki kellett tehát találni valamit, hogyan tudjuk ezt télen kompenzálni. Nem akartam ugyanis elküldeni a dolgozóimat a szezon végével, majd következő tavasszal ismét keresgélni a megbízható munkatársakat. Aztán hamar úgy alakultak a dolgok, hogy a bonbonkészítőknek egy idő után nem kellett beszállniuk az egyéb sütemények és a fagylalt készítésébe, mert egész évben bőven volt munkájuk. Most már november-decemberben ez a fő bevételt hozó termékünk” – meséli a Valasz.hu-nak a bonbonműhelyben Balogh László. (Bár egy területen, de teljesen különálló műhelyben készülnek a sütik és a bonbonok.)

Három fiatalember ottjártunkkor éppen marcipánnal tölti meg az apró meggydarabokat. Verdi golyó (pisztáciamarcipánnal töltött meggy tejcsokoládé burokban) készül éppen két kiló meggyből. „Másfél óra alatt készen lesznek” – mondja vendéglátónk.

Bár Balogh László szerint lejáratódott a „kézműves” kifejezés, a fiúkat elnézve itt minden joggal használhatják ezt a szót. „Nálunk igen. Ez egy nagyon élőmunka-igényes műfaj, hiszen nincsen dobostorta-készítő gép, mint ahogy nem létezik a meggybe marcipánt töltő gép sem, mindent kézzel kell csinálni, és ehhez nagy tudású munkásokra van szükség. De ma már mindenre ezt a szót használják. Arra is ráírják, hogy kézműves, ami alkalmatlan az emberi fogyasztásra.”

Épp ezért a Kis Kézművesnél arról gondolkoznak, hogy nevet változtassanak. „Még csak a feleségemnek mondtam, de egyre erősebben hiszem, hogy meg kellene szavaztatni a hozzánk járókat a Facebookon, hogy mi legyen az új nevünk” – nevet a mestercukrász.

A bonbonműhelyben is nagy a sürgés-forgás, és erre nem a pálinkafesztivál a magyarázat. Készülnek a Verdi-golyók, az új honlapra fotózzák a szebbnél szebb (és persze finomabbnál finomabb) süteményeket, a csokoládétemperálókban pedig éppen új alapanyagot próbálgatnak. „Jelenleg 72 féle bonbont készítünk, de volt ez már 80 is. Szerintem ez sok, valahol 50 és 60 között van az ideális fajtaválaszték” – mesél Balogh László. Szöget üt a fejünkbe, miért kísérleteznek akkor új alapanyaggal. Gyorsan jön a felvilágosítás: „Az nem bonbon lesz, hanem egy prémium minőségű táblás csokoládé. Pontosabban nem egy, hanem tíz. Ezek origin csokoládék, egy adott termőhelyről származó kakaóbabból készült töltetlen terméket gyártunk most, Finest selection-nek nevezzük jó magyarsággal” – mosolyog. Hat étcsokoládés, három tejes és egy fehércsokis fajtát számolunk össze, dél-amerikai, ázsiai és afrikai kakaóbabból készülnek, és mind nagyon elegáns csomagolást kap. Tényleg a „legjobb válogatás” lesz – gondoljuk.

De vissza a bonbonokhoz. A Cadeau-nál hirdetik, hogy felelevenítették a békebeli magyar recepteket. Tamáskodunk kicsit: lehet ezeket napjainkban változatlan receptúrával készíteni? „Elárulok egy szakmai titkot. A mindenki által ismert konyakmeggy szerintem úgy a legfinomabb, ha a közepén lévő meggyet meggypálinkában áztatjuk néhány napig. Konyakot tehát már nem tartalmaz. De nem minden esetben kell újragondolni a bevált recepteket” – vallja Balogh.

Fotó: Szabó Balázs

A gyulai Cadeau Manufaktúrának – franchise rendszerben – Budapesten, Kecskeméten és Székesfehérváron nyíltak már meg az üzletei. A budapestinek – amelyet Balogh László első házasságból származó lánya vezet – egészen elképesztő sztorija van. „A két világháború között működött Budapesten egy Cadeau nevű csokoládégyár, amely 1949-ben jogutód nélkül megszűnt. 2007-ben a fővárosban megnyitottuk az üzletünket, és óriási meglepetésünkre az első hetekben bejött egy idős hölgy, és elmondta, hogy azon a helyen a háború előtt is egy Cadeau csokoládébolt üzemelt. Mi erről semmit sem tudtunk. Érdekes, hogy ismétli magát az élet. A nevet és a logót ezek után levédettük.”

A legnagyobb csokikultusz Európában Belgiumban és Franciaországban van. Bár vendéglátónk Német- és Olaszországban tanulta a szakma csínját-bínját, vallja, hogy a magyar csokoládézók felvehetik a versenyt Nyugat-Európával. „Ugyanaz zajlik most a magyar cukrásziparban, mint ami a kilencvenes években a boroknál kezdődött. Kisebb műhelyekben egyre magasabb minőségű bonbonokat állítanak elő ma már kifogástalan alapanyagokból.”

Eszünkbe jut egy pár évvel ezelőtti írás, amely éppen arra panaszkodik, hogy miközben borokból, sajtokból, pálinkákból és kézműves sörökből egyre inkább a minőségit keresik a magyarok, a csokoládék esetében ez a „mozgalom” még gyerekcipőben jár. Felvetésünkre jön a gyors reagálás. „Változik ez, a magyar vevők ízlése nagyon kifinomult, egyre inkább keresik a magas minőségű termékeket. Talán azért is, mert korábban el voltunk zárva a jó minőségű alapanyagoktól. Ma már ki lehet menni akár a Mekong-deltához, és onnan hozni kakaóbabot – nagyon jó minőségű ott a termés, el se hinné. Tizenhat éve mi szinte fehér hollók voltunk, de ma már egyre többen foglalkoznak bonbonkészítéssel, olyanok is, akiknek egyébként korábban nem volt közük az élelmiszeriparhoz. Valószínűleg lesz majd egy természetes szelekció a szakmában.”

Lehet, hogy igaza lesz. De hogy nem a Cadeau Bonbon Manufaktúra lesz az, amelyik „kiszelektálódik” a piacról, abban biztosak vagyunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.