Újragondolt Kosztolányi

/ 2009.12.24., csütörtök 17:34 /

Csonkán, cenzúrázva jelentek meg Kosztolányi Dezső művei a rendszerváltás előtt, most viszont negyven kötetben adják közre teljes életművét. Születésének 125. évfordulója alkalmából konferenciákat rendeznek, és azt mondják róla: kitüntetett hely illeti meg őt a magyar irodalomban.

Nem lehet vita abban, hogy Kosztolányi Dezső az egyik legnagyobb magyar író, akinek helyét, szerepét újra kell gondolni a magyar irodalomban és az iskolai oktatásban - fejti ki a Heti Válasznak Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész, akinek Kosztolányi-monográfiája jövő tavasszal jelenik meg. Ő és Veres András irányítja a körülbelül negyvenkötetesre tervezhető kritikai kiadás munkáit is, amelyen - a Magyar Tudományos Akadémia két pályázatának köszönhetően - legalább harminc ember munkálkodik.

Bírálat balról, jobbról

Szegedy-Maszák sok éve dolgozik a monográfián, amely elsősorban nem a költő életével, hanem műveinek értelmezésével foglalkozik. "A XX. században két szörnyűség volt, a bolsevizmus és a holokauszt. Kosztolányi Dezsőnek egyikhez se volt köze" - mondja lapunknak. Az író már 1905 körül elítélte a kommunizmust Vörös ünnep című művében, a fajvédelemtől pedig egyértelműen elhatárolta magát. Az első világháború, a proletárdiktatúra, az ellenforradalom és a trianoni békeszerződés ugyanakkor megviselte; sok kortársához hasonlóan ő is követett el hibákat, de ezeket csak a korszak történelmének szakszerű elemzése alapján lehet mérlegelni.

Szegedy-Maszák szerint bizonyítható, hogy Kosztolányi a Horthy-korszakban nem állt közel a politikai vezetéshez. Polgári értékrendet vallott, a baloldaltól és a jobboldaltól egyaránt elhatárolta magát. Ebből következik, hogy lehetett az egyik és a másik oldalról is bírálni. Bírálták is, például a háború után Lukács György és köre, de Kosztolányi megítélésének a legtöbbet talán Heller Ágnes könyve ártott. A szerző 1957-ben megjelent, Az erkölcsi normák felbomlása - Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában című kötetében gyakorlatilag megbélyegezte Kosztolányit. (Heller ma már nem vállalja ezt a könyvét.)

Kosztolányi munkáit évtizedeken át csonkán, cenzúrázva adták ki. "Nemzedékek úgy olvasták az Édes Annát, hogy a szövege hamisan jelent meg, politikai okokból kimaradt belőle két részlet, egyikük a Horthy Miklós bevonulására vonatkozó utalás. Réz Pál sokat tett azért, hogy Kosztolányi műveit megismerje a nagyközönség, de a cenzúra miatt egyes művei hiányosan vagy egyáltalán nem kerülhettek be az általa szerkesztett kötetekbe. Következésképpen félre lehetett értelmezni a műveit" - mondta lapunknak Szegedy-Maszák Mihály. Tiltólistán volt Kosztolányi Forradalmár című verse, az Égi jogász című novellája és számos cikk is, illetve írásaiból kihagytak részleteket. Egyik útinaplószerű írása például azért nem jelenhetett meg teljes egészében, mert abban egy Amerikából hazajött öreg székely szomorú utalást tesz Erdély elvesztésére.

Kínai versek

A jövő tavasszal megjelenő monográfia kiadásával egyidejűleg újraértékelik az életművet is. "A magyar irodalom örökségében kitüntetett hely illeti meg Kosztolányi Dezsőt, hiszen lírikus ként, elbeszélő prózaíróként, értekező prózaíróként és fordítóként egyaránt jelentőset alkotott" - vélekedik Szegedy-Maszák Mihály. A tudós biztos benne, hogy a kutatások eredményeképpen Kosztolányi nagyobb hangsúlyt fog majd kapni az irodalomtankönyvekben.

Addig is, amíg ez megtörténik, rengeteg a feladat. Olyan életműről van szó ugyanis, amely összefügg a történelemmel, a nyelvészettel, a filozófiával, a nem magyar nyelvű irodalmakkal, sőt a tudománytörténettel is. Kosztolányi több nyelven beszélt, rengeteget fordított, angolból, németből, franciából, spanyolból. Számos kortársával ellentétben a nem európai kultúrák iránt is érdeklődött, s - közvetítő nyelvek segítségével - japán és kínai költők műveit is átültette magyarra. Szegedy-Maszák szerint nem is kell feltétlenül mindennek a kritikai kiadásban nyomtatásban megjelennie, hiszen színházak megrendelésére például olyan színdarabokat is lefordított magyarra, amelyeket maga sem tartott sokra.

A lapokban név nélkül közölt cikkeket addig nem fogják kiadni, míg nem bizonyítható egyértelműen, mit írt közülük Kosztolányi. Ha például megbírálta azokat, akik három ponttal fejezték be a mondatot, akkor nem valószínű, hogy egy cikkben maga is elkövette volna ezt a "hibát". Nyelvtisztítóként kerülte az idegen szavakat, következésképp aligha írhatott olyan cikket, amelyben általa helytelenített szó vagy kifejezés fordul elő. A stílus alapján egyébként kockázatos azonosítani a szerzőt, hiszen voltak kortársai, akik követték nyelvművelő irányelveit - például Márai Sándor. Amikor pedig a Krisztinaváros szerepel egy névtelen cikkben, az sem bizonyíték, hiszen például Márai is ott lakott és szintén újságíró volt. Sőt, névtelenül közölt cikkeknél fönnáll annak a lehetősége is, hogy a szerkesztőség több tagja is beleírt a szövegbe.

Persze a Kosztolányi-kéziratok sok mindenben eligazítanának - ha mind meglennének. Bár az anyag jelentős része az MTA birtokában van, magánszemélyek tulajdonában is találhatók kéziratok, többségükben levelek, amelyek időnként aukciókon is feltűnnek.

A magyar nyelv művésze

A kritikai kiadás megjelentetését a Kalligram Kiadó vállalta, s első kötetei - a monográfiához hasonlóan - a Kosztolányi születésének 125. évfordulójára meghirdetett emlékévben, 2010-ben jelennek meg. A sort a "beszélgetőlapok" nyitja, amely lényegében dokumentum jellegű, megindító szöveghalmaz - a nagybeteg Kosztolányi, amikor már nem tudott beszélni, Babitshoz hasonlóan papíron kommunikált a környezetével. A másik kötet vagy az Édes Anna, vagy az Aranysárkány lesz, majd a sorozat folytatódik az Esti Kornéllal és a spanyol műfordításkötettel, a korai levelekkel és versekkel.

Az emlékévben több rendezvényt is tartanak. Áprilisban kétnapos tudományos ülésen emlékeznek meg a költőről az Országos Széchényi Könyvtárban, illetve Újvidéken, május 8-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia rendez előadássorozatot. "Ady, Babits, Füst Milán egyenrangú kortársa volt. Nemcsak az irodalmi műveltsége volt nagy, hanem a művészetek iránt is érdeklődött; sokat járt múzeumba, és egész életében zongorázott" - mondja Szegedy-Maszák Mihály. Szerinte a nyelvi kultúránk fönnmaradásában döntő szerepe lehet a Kosztolányi-életmű gondozásának, hiszen "óvatosan fogalmazva is a magyar nyelv egyik legnagyobb művészéről van szó".



A MEGSZÁLLOTT HÍRLAPÍRÓ

Szépirodalmi művei mellett hihetetlen mennyiségű újságcikket is írt Kosztolányi Dezső. A kutatók eddig 323 olyan lapot találtak, amelyben megjelentek szövegei - versek, novellák, tárcák, interjúk, portrék, jegyzetek. Mivel a korszak sajtótörténetét nem dolgozták fel, egyenként kell átnézni a könyvtárak katalógusait, és összeírni, hogy milyen lapok léteztek Kosztolányi életében, majd átlapozni minden újságot. A 323-as szám bizonyosan növekedni fog, hiszen eddig is előkerültek olyan lapok, amelyekről most derült ki, hogy Kosztolányi írásai találhatók bennük. Bár Illyés Gyula az író 1936-ban bekövetkezett halála után 11 kötetben sajtó alá rendezte publicisztikáit, illetve később Réz Pál elkészítette az életmű népszerűsítő kiadását, ezek nem tartalmazzák az összes írást.

A kritikai sorozattal párhuzamosan, illetve félig-meddig annak nyitányaként, külön bibliográfiai kötetekben jelenik meg a Ráció Kiadónál Kosztolányi írásainak jegyzéke. Eddig már két kötet látott napvilágot, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész gondozásában. Az elsőben a Nyugatban, a Pesti Hírlapban, A Hétben, az Új Időkben megjelent írásainak jegyzéke olvasható, a második kötet a bácskai sajtó anyagát tartalmazza. A szerkesztőtől megtudjuk: idén nyáron csak az egykori Bács-Bodrog vármegyében 231 olyan lapot néztek át munkatársaival, amelyek Kosztolányi alkotói korszakában, 1903 és 1936 között jelentek meg. Olyan lapokban is találtak írásokat, amelyekről senki nem jegyezte föl, hogy Kosztolányi-mű lenne bennük.

Szülőföldjén nemcsak nagy irodalmi lapoknak és ismertebb napilapoknak írt, hanem olyan, ma már jelentéktelennek tűnő kiadványokban is publikált, mint a Bácsalmási Járás, a Bajai Hírlap, A Csajkás, a Délbácska, a Katonalap, az Óbecsei Újság, a Zentai Függetlenség, a Zentai Közlöny. E kiadványok egy része csak az újvidéki Matica Srpska Könyvtárában, a szabadkai Városi Könyvtárban, valamint a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban lelhető fel. Külön köteteket tesz majd ki a vidéki lapokban, illetve az erdélyi újságokban megjelent írások listája, és már most látszik, hogy kétkötetesre kell tervezni a budapesti magazinokban, folyóiratokban és napilapokban megjelent írások jegyzékét.

Kosztolányi Dezső egyébként ugyanazt a cikkét gyakran több helyen is megjelentette, vagy változatlan, vagy módosított formában, esetleg új címet adva neki. Előfordult, hogy egyetlen bekezdését kivette egy korábbi cikkéből, és beépítette egy másik írásába. Kosztolányi egyébként minden művét megjelentette újságban is, novellái és versei mellett a regényeit is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.