Újragondolt populizmus

B. B. / 2012.10.31., szerda 11:10 /

A népi írók köre a XX. század gyakran stigmatizált, a maga pluralitásában fel nem tárt szellemi csoportja, mely problémafelvetései, kérdései miatt napjainkban is érdekes - hangzott el Papp István történész A magyar népi mozgalom története című könyvének bemutatóján kedden egy budai bevásárlóközpontban. A szerző művével a populizmus kifejezésünk újragondolását is javasolja.

A történeti távolság növekedése talán önmagában is indokolta, hogy Borbándi Gyula után egy fiatal történész is feldolgozza a népiek világát. „Az utóbbi bő két évtizedben elég sok szó esett a népiek kapcsolatrendszeréről, arról ugyanakkor, hogy ez a mozgalom milyen törekvéseket valósított meg valójában, nem beszéltek. Ezért szerettem volna olvasóbarát, fiatalabb generáció számára is érthető munkát letenni az asztalra" – kezdte kérdésre témaismertetését Papp István történész-levéltáros, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, akivel a Heti Válasz munkatársa, Ablonczy Bálint beszélgetett.

A kötet igazi újdonsága a nemzetközi kitekintés. Papp István szerint a népiek köre nem volt társtalan Európában; erre elég csupán a szerző egyik vitára ingerlő terminusán, a népiek lehetséges definiálására szolgáló „magyar populista mozgalmon" keresztül rákérdezni. „Látni kell, hogy populista kifejezésünket nyakló nélkül használjuk pejoratívan aktuálpolitikai jelenségekre, holott eszmetörténeti értelemben a neopopulizmus sokkal érdekesebb, nemzetközi szinten használható kategória. A populisták már szűk száz évvel korábban képesek voltak a sikeres kérdésfeltevésre olyan témákban, melyekkel ma is küszködik a nyugati világ. »Mi a modernizáció?« például. Erre a finnek sikeres, az argentinok kevésbé sikeres populista válaszokat adtak" – vázolta Papp István.

Újabb kérdés, hogy vajon a mi használható a népiek örökségéből napjainkban, amikor ráadásul ez a kör még az értő közönség egy részének is stigmatizált, a völkisch-sel összemosott. A szerző szerint a népiek diagnózisban voltak erősek, de akadtak figyelemreméltó részmegoldásaik is. Papp István ezekre csupán egy példát hoz, Kovács Imre író, egykori parasztpárti képviselő a politikai szabadságjogok átültetéséről szóló meglátását, mely Kovács szerint fontos, ám ha nem kíséri felzárkózás, akkor nem lehet sikeres. „Ezt azért 1990 után is megszívlelhetjük" – teszi hozzá Papp István.

A fentiek után furcsa, amikor a beszélgetésből kiderül: egy szintéziskötet alapján sem lehet pontosan megmondani,hogy létezett-e valaha koherens magyar népi látásmód, mozgalom. Papp szerint ez indokolja a pop artos borítót is: „Nem volt egyetlen út, sok út volt, egyéni erkölcsi tartású szereplőkkel, melyet talán összekapcsolt egy szolidaritásérzés" – mondja a szerző, aki szerint az téved kevésbé, aki népi irányzatokról szól, egységes népi mozgalom helyett.

Az irányzatok között azért meghatározható a szellemi centrum: Papp István szerint ezt Bibó István, Szabó Zoltán, Illyés Gyula és Kovács Imre alkották. „Ők képesek voltak bárkit megszólítani. Össztársadalmi méretekben tudtak problémákat megvilágítani, túlléptek a parasztsággal kapcsolatos tematikán. Nevezett szerzők képesek voltak az európai gondolati hagyományt is hasznosítani."

Papp István szerint időről időre érdemes újraolvasni a népi írók műveit, akár az olyan sokszor közhelyesnek mondott munkákat is, mint A puszták népe.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.