Unokáink is látni fogják

/ 2017.12.20., szerda 17:59 /

Nem volt még magyar építész, akinek életművéről kormányhatározatok sora született volna. „Igen a nemzetre, igen a falura, igen a családra, igen a népi kultúrára” – indokolta a miniszterelnök a makoveczi gondolat nagyvonalú támogatását.

Zalaegerszeg, Kaposvár, Makó, Mártély, Szeged, Mátészalka, Temesvár, Csíkszereda, Budapest. Mi a közös a zalai, a somogyi, a csongrádi, a szatmári, az erdélyi településekben és a fővárosban? Valamennyi helyszínen megépítik azokat az épületeket – köztük templomot, kápolnát, könyvtárat, iskolát –, amelyeknek terve Makovecz Imre hagyatékában fennmaradt, mégpedig állami támogatással.

A hazai organikus építészet 2011-ben, 76 évesen elhunyt mestere életművének gondozásáról a kormány először 2013-ban hozott határozatot, elrendelve annak hazai és nemzetközi népszerűsítését, az épületek állagmegóvását, helyreállítását, a hátrahagyott tervek megvalósítási lehetőségének megvizsgálását, bizonyos épületek műemléki védelem alá helyezését. Ezt követően napjainkig újabb és újabb határozatok születtek a hagyatékkal kapcsolatos teendőkről, a Makovecz-emlékközpont kialakításáról, a Makovecz Imre Pályázati Alap létrehozását, és a feladatok ellátásához szükséges pénzek odaítéléséről.

A 2020-ig tartó, és az itt összefoglaltaknál jóval sokoldalúbb és részletesebb program legérdekesebb részlete, hogy az elkövetkező években számos új Makovecz-épület fog felépülni az ország legkülönbözőbb pontjain és a határon túl, azokon a településeken, amelyekre Makovecz valaha is épületet tervezett.

Feltűnést keltve

Hogy pontosan hány és hol, azt egyelőre azért nem tudni, mert folyamatban van az építkezések előkészítése és a helyiekkel való egyeztetés. Az újonnan építendő Makovecz-művek listáját 2016 óta folyamatosan közlik. A 2017. október 25-én frissített kormányhatározat melléklete szerint eddig tizenkét településen dőlt el, hogy ott új Makovecz-mű készül, három helyszínen bővítik az épületeket, tizenhárom településen pedig a felújításokat támogatja az állam. Ez a lista azonban az egyeztetések függvényében folyamatosan bővül. Új építésekre és felújításokra a 2016–2020 között megvalósítandó program keretében összesen 11 milliárd forintot biztosítanak.

Mivel érdemelte ki Makovecz Imre ezt a fokozott figyelmet, azon túl, hogy a hazai organikus építészet nemzetközileg is elismert mestere? Már pályája elején különcnek számított, s noha a főváros XII. kerületében született, rendkívüli módon vonzódott a vidékhez. Falusi közösségi épületeket, művelődési házakat épített szinte fillérekből, a helyi hagyományok figyelembevételével akkor, amikor a falvak megszüntetése volt a cél. Ezek olyan anyagokból készültek, amelyek az adott területen megtalálhatók; a népi építészetre jellemző faszerkezeteket alkalmazott, s ahol erre szükség volt, téglát, követ, betont. Felhasználta a helyi szak-és segédmunkát, hogy az ott élők minél inkább a sajátjuknak érezzék az épületet.

A hetvenes években tervezett sárospataki művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége, ugyanide a panelépítés korában emberléptékű, a házgyárinál olcsóbb ingatlanok készültek a tervasztalán. Mindemellett olyan munkákkal hívta fel magára a figyelmet, mint a farkasréti temető emberi mellkast modellező ravatalozója vagy a dobogókői zsindelyes vendégház. Feltűnést keltett az 1985-ben tervezett szigetvári Vigadóval is, amelyet tevékenysége egyik csúcsának nevezett, és amelynek megépítése a rendszerváltáskor – a kivitelező cég megszűnése miatt – félbemaradt. Siófokon az általa tervezett evangélikus templom, Pakson a római katolikus templom vált a város jelképévé.

A rendszerváltáskor derült ki, hogy azt a gondolkodásmódot, világnézetet és építészetet, amelyet képviselt, milyen sokan szeretnék kirekeszteni a magyar építészetből és kultúrából. Amikor 1992-ben elfogadták a sevillai világkiállításra készített pavilontervét, nem talált kivitelező céget, amely megépítette volna a remekművet. Így kénytelen volt maga vállalni az építést. Erdélyből hozatott ácsokkal láttak neki a feladatnak, hogy már az építkezés alatt a pavilon csodájára járjon a világ. A csónakformájú épület az Újvilágot akkor éppen 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét idézte meg, a harangok pedig a nándorfehérvári diadalra utalnak.

Száműzetésben

Makovecz nem csupán építészként szerette volna letenni névjegyét, de kötelességének tartotta a magyarság jövőjéért folytatott közéleti tevékenységet. Ez a politikai hitvallás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a rendszerváltás után sem kaphatott fővárosi megrendelést a hatalmat 20 éven át a kezében tartó SZDSZ-es városvezetéstől. Továbbra is vidékre és a határon túlra szorult, ott viszont tárt karokkal várták. Olyan jelentős műveket készített, mint a piliscsabai egyetemi campus központi épülete, a makói Hagymaház, majd a fürdő, az egri uszoda, s a határon túl is jelentős épületeket, templomokat alkotott.

Budapesten csupán a Farkasréti temető ravatalozójának belső terét szemlélheti meg az érdeklődő, aki Makovecz műveire kíváncsi, és egy Szentkirályi utcai emeletráépítést, ezek mellett családi házakra lelhet a II., III., XII., XXII. kerületben. Megtervezte ugyan az élete fő művének szánt Szent Mihály-templomot a XII. kerületi Apor Vilmos térre, de a katolikus egyház nem adta áldását az elképzelésre. A területen 1934-ben egy kisebb méretű templom épült – Makovecz itt volt elsőáldozó –, ám a hívek kinőtték, és még a világháború előtt megkezdték egy nagyobb épület kivitelezését. A félbehagyott munka később szolgáltatóházzá bővült, amelyben a rendszerváltás után évekig Hully Gully néven működött szórakozóhely. Az egyház visszaszerezte a területet, de az összmagyarság szent helyeként is elképzelt, magyar Sagrada Famíliaként emlegetett Szent Mihály-templom megépítését nem támogatta, részben a kereszténység előtti időket idéző szimbolikája miatt (a család szerint viszont a tiltakozás mögött sokkal inkább személyes ellentétek állnak). A katolikus egyház a területre inkább közösségi házat építtetett, amelyet 2017-ben avattak. A Makovecz Imre Alapítvány elnöke, Makovecz Pál szerint ezzel végérvényesen megakadályozták, hogy a templom az eredeti helyszínen épülhessen fel, így új helyet kell találni neki.

Választ kell adni arra a kérdésre is, mi legyen a sevillai világkiállítási pavilonnal, melynek hazahozataláért Makovecz annak idején minden követ megmozgatott, sikertelenül. Dévényi Sándor építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja úgy véli, lehetetlen Magyarországra szállítani, hiszen az Andalúz Örökségvédelmi Hivatal 2007-ben felvette a védett műemlékek listájára. Szerinte idehaza újból meg kell építeni, ám ez politikai döntést igényel. Eddig csak Tokaj jelentkezett, hogy befogadná a világhírű pavilont. Dévényi szerint felmerültek budapesti helyszínek is – Óbuda vagy a Margitsziget –, ám egyelőre egyetlen kerületi polgármester sem vállalta, hogy helyet biztosít neki.

Vidéken és a határon túl ugyanakkor tárt karokkal fogadják az új Makovecz-épületeket és a felújításra szánt támogatásokat. Szerencséjük van például a mátészalkaiaknak, hogy az építész egyszer megrajzolta nekik ajándékba a Képes kávéház tervét: most bejelentkezhettek a megvalósítására és a kormányzati támogatásra. Makón már készül a városi könyvtár és múzeum, Zalaegerszegen megvalósítás előtt áll a Boldogasszony-kápolna. A szigetvári Vigadó kivitelezése is folytatódik, Pesterzsébeten új református templom épül, Kaposváron harangház, Szegeden, Visegrádon és Csíkszeredában kápolna, Temesváron református központ, Kolozsváron bővítik a református templomot.

Igen a nemzetre

Mindemellett az állam a Magyar Művészeti Akadémián keresztül megvásárolta Makovecz Imre műteremházát a XII. kerületi Városkúti út 2. szám alatt, amely 2011-re lett kész, de halála miatt az építész már nem tudott beköltözni. „Makovecz Imre a magyar szellem átmentéséért élt és dolgozott, ezt fejezte ki épületeivel, terveivel, írásaival, és erre tanított minket is: ön-és nemzetismeretre, az egymástól elszakított magyar közösségek, az ég és a föld összekapcsolásának tudományára” – fogalmazott Orbán Viktor az épület november 20-i felavatásakor. A miniszterelnök a támogatást is megindokolta: „Makovecz Imre életműve igenek és nemek határozott vonalvezetésű rendszere. Igen a nemzetre, igen a falura, igen a családra, igen a népi kultúrára; és nem arra a színtelen, szagtalan, szervetlen, a nemzetközi pénzvilág által vezérelt multikulturális műanyag világra, ami, ha hagynánk, egy pillanat alatt körbevenne és magába olvasztana minket.” Hamarosan látogatható lesz az épületben kialakított Makovecz Központ és Archívum, melyben az építész Kecske utcai dolgozószobáját is berendezték. Az életmű kutatói az összes tervrajzát megtalálják, az üzemeltetők programokat is terveznek.

„Makovecznek másik öröksége is van, egy gondolkodásbeli mozgalom, ennek aktualizálása, továbbfejlesztése a Kós Károly Egyesülés feladata” – mondja Dévényi Sándor, a civil szervezet igazgatója. A szemlélet lényege, hogy az épület éljen együtt a természettel, annak szerves folytatása legyen, s ezt kívánja terjeszteni az egyesülés keretei között működtetett Vándoriskola is, amelynek 1989-től máig 150 hallgatója volt.

A Makovecz-örökség egy része hamarosan bekerül a Nemzeti Értéktárba is, a kormányhatározatokkal összhangban pedig 2017-ben műemlékké nyilvánították a Farkasréti temető ravatalozóját, a visegrádi Erdei Művelődési Házat és a baki faluházat, így a paksi és a siófoki templommal, a sárospataki művelődési házzal és a szekszárdi Sió csárdával együtt már hét épület élvez védettséget.

Makovecz Imre tehát – hasonlóan Lechner Ödönhöz, Kós Károlyhoz és Medgyaszay Istvánhoz – nem csupán építész volt, hanem iskolateremtő művész és gondolkodó. Kormányhatározat mondja ki azt is, hogy életművét, kiállításait kiadványokban kell megjelentetni. Aki fellapozza a művészetéről megjelent könyveket, meggyőződhet arról, hogy mindaz, amit alkotott, messze túlmutat az építészet keretein.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.