valasz.hu/kultura/magyar-fejlesztes-forradalmasithatja-az-instagramon-posztolt-kepeket-126280

http://valasz.hu/kultura/magyar-fejlesztes-forradalmasithatja-az-instagramon-posztolt-kepeket-126280

Űrfizikus nagybőgővel

/ 2011.01.19., szerda 18:35 /

Könnyebb úgy sikert elérni, ha valaki "majdnem" népzenét játszik, kevesen ragaszkodnak az eredeti hangzásvilághoz - véli Hamar Dániel, a Muzsikás együttes alapító tagja. A bőgős állítja: a magyar népzenében óriási erő működik, és képes gyógyítani is.

- A népzene ünnepét 2008 óta minden évben január végén rendezik meg a Művészetek Palotájában. Mi adta az ötletet, hogy legyen egy ilyen kiemelt est?

- Az első népzenei ünnepet annak örömére szervezték, hogy a Zeneakadémián elindult a népzene tanszék. Mivel nagy sikert aratott, úgy döntöttek, érdemes évente egy fesztivál jellegű, sok együttest felvonultató műsorral jelentkezni. Azóta szinte a szakma színe-java fellépett már, de a fiatal, tehetséges zenekarok is méltó pódiumhoz juthatnak.

- Könnyebb vagy nehezebb dolguk van nekik ma, mint 37 éve a Muzsikásnak volt?

- Annyiban könnyebb, hogy a népzenei anyagokhoz hozzá lehet jutni, szinte minden elérhető. Nekem inkább az fáj, hogy hiába szaporodnak az együttesek, a magyar népzene még mindig nem eléggé része a köztudatnak. Ráadásul könnyebb úgy sikert elérni, ha valaki csak "majdnem" népzenét játszik, megfelelve a mai divatirányzatoknak. Kevesen mernek az eredeti hangzásvilághoz ragaszkodni - miközben elismerem, hogy ezt szokni kell, ebbe bele kell szeretni.

- Az iskolásoknak tartott rendhagyó énekóráikon többször bebizonyosodott, hogy a népzenét nem lehetetlen megszerettetni, és a világ nagy hangversenytermeiben is rendre kiderül: ugyanúgy hat egy angolra, egy franciára, egy amerikaira, mint egy magyarra.


- A zene univerzális nyelv, megfoghatatlan misztérium, a magyar népzenére pedig az Egyesült Államoktól Japánig mindenütt rezonálnak. Az egyik legjobb széki énekes mondta egyszer: neki az éneklés olyan, mint az imádság. Petrás Marika mesélte, hogy amikor bármi gondja van, csak leül a lányával a kerámiaműhelyben, gyertyát gyújtanak, megfogják egymás kezét, balladákat énekelnek órákon át, és egyszer csak eltűnnek a bajok.

- A népzene, miként mondja, mégsem része a köztudatnak. Jogos-e az aggodalom, hogy akár el is tűnhet?

- Félek ettől, hiszen szinte a szemem előtt omlott össze Szék hagyományos kultúrája. A '70-es években még mindenki viseletben járt, ma pedig már szintetizátor szól a lakodalmakban, és elvétve hallani a saját zenéjüket. Az erodálódást nem lehet megállítani. Bár Bartók Béla 1929-ben csupán három évet jósolt a magyar népzenének, szerencsére még mindig él - még ha sokan nem túl trendi rétegműfajnak tartják is. Mi, magyarok óriási értéket kaptunk örökségül, de csak rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e ezt megőrizni, gazdagítani és továbbadni gyerekeinknek. A minap olvastam egy interjút Szokolay Sándorral, és ő úgy fogalmazott: itt lenne az ideje megtanulnunk, hogy magunkat kell másolni, nem másokat. Vagyis próbáljunk önmagunk lenni, azt a kultúrát képviselni, abból az örökségből táplálkozni, ami a miénk. A magyar népzene az azonosságtudatunk fontos része. Ha megőrizzük saját kultúránkat, azzal gazdagítjuk Európa sokszínűségét is. A magyar népzene Európa egyik kincse. Aki ismeri saját kultúráját, az megbecsüli másokét is.

- És viszont: a két éve a Muzsikásnak ítélt Womex-díj világzenei elismerés.

- Az első ilyen díjat a Buena Vista Social Club kapta, a tizediket mi, első európai együttesként. Bár világzenei díj, az indokolásban többek között mégis az szerepelt, hogy a Muzsikás helyezte el a világ zenei térképén a magyar népzenét. Nagyra értékelték a klasszikus és a népzene közti fal lebontására tett törekvéseinket, és a Bartók-művek népzenei gyökereinek a bemutatását. A laudációban még a korai lemezeink erős politikai áthallása is szóba került, az, hogy a népzene az ellenállás része lehetett.

- Ebben a félévben, az Európai Unió soros elnökeként megmutathatjuk a világnak kultúránkat, gyökereinket. Jutott hely a programban a népzenének?

- Londonban a Jánosi együttes, Brüsszelben a Söndörgő és Balogh Kálmán nevét olvastam - utóbbiak egy Balkánfesztiválon lépnek fel.

- Az angolok viszont maguktól is szervezkednek: novemberig Bartókhoz kötődő koncerteket rendeznek, a programban a Muzsikás is szerepel.

- Ez teljes egészében angol ötlet volt, Malcolm Gillies zenetörténész a szellemi atyja, ő nyerte meg az ügynek a Londoni Filharmonikusokat és világhírű karmesterüket, a finn Esa-Pekka Salonent. Mi kétszer lépünk fel, először a Royal Festival Hallban. Hónapok óta kapcsolatban állunk a szervezőkkel, legutóbb Salonennel találkoztunk Bécsben. Őt nagyon érdekelte a Bartók zenéjében érezhető fájdalom és ennek népzenei eredete. Meséltünk neki a halottkísérőről, a menyasszony-búcsúztatásról, és annak fontosságáról, hogy a magyar népzene ezen keresztül képes vigasztalni és gyógyítani. A régiek kisírták, kiénekelték magukból a fájdalmat. A népzene széles skálán mozog, ami talán kicsit ijesztő, hiszen ma nem szokás a mély érzelmeket olyan szinten kimutatni, ahogy a népzenében tapasztalhatjuk.

- A táncházakban azért még ma is megtörténik.

- Kétszáz emberrel. De mi van a többi kilenc és fél millióval? Ezért is örülünk, hogy módunk van iskolákban is fellépni. A gyerekek kezdeti idegenkedését a népzenétől 45 perc alatt kell legyőznünk, úgy, hogy a végén azt mondják: maradjatok még! Szép, de kemény munka, és eddig még mindig sikerült.

- A Muzsikást nemzeti intézményként emlegetik. Éreznek ebből valamit?

- A kultúrpolitika részéről nemigen, például a pécsi kulturális főváros programba sem fértünk be. Más azonban a közönség szeretete: a Müpában tartott koncertjeink telt házasak, sőt, pótszékesek, és ugyanezt tapasztaljuk a legnagyobb külföldi koncerttermekben is.

- Nehezen hihető, hogy abba tudnák hagyni egyik napról a másikra.

- Ebben a műfajban nincs felső korhatár; amíg a közönség igényt tart ránk, zenélhetünk, és amíg tehetjük, szeretnénk örömet szerezni az embereknek. Idén jelenik meg a Muzsikás válogatás albuma Londonban, 2012-re meghívásunk van távol-keleti, ausztrál és japán koncertkörútra. A világban az ismertségünk, az elfogadottságunk még mindig nagyon magas, és amíg ez így van, hatékonyan tudjuk képviselni az országot is.

- Soha nem érezte, hogy választania kellene a Muzsikás és civil szakmája, a geofizika-űrkutatás között?

- Választanom nem kellett, ám amikor a Muzsikásnak rengeteg elfoglaltsága akadt, nehéz volt megoldani, hogy a szakmában is teljesítsek. De mivel a tudományos kutatás szellemi munka, nem helyhez kötött, valahogy mindig sikerült.

- A két dolog, a népzene és az űrfizika kiegészítheti egymást?

- Valójában három, mert első a családom, ez a három dolog tart egyensúlyban. A munkám nagyon érdekes, a család biztos hátteret ad. Hatéves korom óta zenélek, de az, hogy népzenével is fogok foglalkozni, csak 21 éves koromban dőlt el, akkor szerettem bele a műfajba. Annak pedig lassan 38 éve, hogy a Muzsikás együttes megszületett.



A MUZSIKÁS

A Muzsikás együttes 1973-ban alakult. Tagjai: Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter, Hamar Dániel. Nép- és világzenei események állandó fellépői, olyan koncerttermekben is, mint a londoni Royal Festival Hall és Royal Albert Hall, a párizsi Théâtre de la Ville, a római Santa Cecilia Akadémia és a New York-i Carnegie Hall. Zenéjük a hagyományos népzenét és a XX. századi magyar komolyzenét ötvözi.

Főbb díjaik: Liszt Ferenc-díj (1995); Kossuth-díj (1999); Magyar Örökség díj (2000); Womex-díj (2008); Prima Primissima díj (2008).

Koncertjeiken gyakori vendég a moldvai születésű Petrás Mária, valamint Farkas Zoltán és Tóth Ildikó táncosok.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.