Útban a nagy karrier felé

/ 2010.04.07., szerda 18:00 /

Békássy Ferencről (1893-1915) a művelt közönség eddig is tudhatott az Angliában élő Gömöri György, valamint Sipos Lajos vagy Éder Zoltán irodalomtörténészek jóvoltából.

Volt a magyar irodalomnak egy csodagyereke, akire a Nyugat nagyjai (Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Schöpflin Aladár) is felfigyeltek, akinek olyan angliai barátai voltak 18 és 21 éves kora között, mint a későbbi Nobel-díjas közgazdász, John Maynard Keynes vagy Virginia Woolf. Ez a fiatalember verseket, esszéket, kritikákat írt magyarul és angolul, aztán a háború kitörésekor hazatért, és 22 éves korában hősi halált halt a fronton. Ő, akit a sors minden jóval elhalmozott. Aki, mint Tóth Árpád mondja, "fiatal volt, egészséges, gazdag, előkelő és tüneményesen tehetséges".

És most itt van egy 450 oldalas kötet, hála mindenekelőtt az életművet kutató fiatal irodalmárnak, Weiner Sennyey Tibornak. A könyv Békássy valamennyi fellelhető írását tartalmazza, az angolul írt verseket magyar fordításban is. És csatlakozik hozzá egy kiváló életrajz, amely a rövid út minden fontos mozzanatát rekonstruálja, és a korábbi kutatásokhoz képest számos újdonsággal szolgál.

A legizgalmasabb kérdés persze a család: a vasi főispán apa, Békássy István és az anya, Bezerédy Emma széles látóköre, gyermekeikre irányuló figyelmük, ahogy Zsennyéből édenkertet teremtenek, s ahogy otthon taníttatják gyermekeiket, hogy aztán a kor egyik legmodernebb angol középiskolájába írassák őket. Micsoda távlatos koncepció egy nyugat-dunántúli faluban! Az elsőszülött fiú, Ferenc talán a legtehetségesebb, ő az angol gimnázium után Cambridge-ben folytatja egyetemi tanulmányait. Hamarosan felfigyelnek rá társai, és beválasztják a szűk elitbe, az Apostolok Társaságába, ahol régi hagyomány szerint mindig a legnagyobb elmék találkoznak. Pályadíjat nyer, a magyar költészetről tart előadást, s nem mellékesen rengeteget olvas, tanul, udvarol, társasági életet él. Fényes karrier várna rá Angliában is, de mihelyt kitör a világháború, hazatér. Barátai kétségbeesetten tartóztatnák, ám ő hajthatatlan. Kötelessége védeni a hazáját. Rövid kiképzés után elindul a frontra, s már az első bevetésén, Kárpátalján elpusztul. Holtteste mellett megtalálják noteszát, ahová válogatott verseit másolta be. Édesanyja kiadatja műveit, hogy így is őrizze emlékét.

Hogy milyen költő volt Békássy Ferenc? A legjobb jelző, hogy ígéretes. Ahogy Babits fogalmazott: "A legnagyobb magyar költők egyike lehet." Egy nagy költészet apró jelzőlámpái csillannak meg a versekben. Remek sorok, érdekes ugrások, itt-ott izgalmas rímek, és ami a legfontosabb, eredeti látásmód. A gondolatok tisztasága azonban leginkább tanulmányaiban, esszéiben és aforizmáiban mutatkozik meg. Alig húszéves, amikor megírja előadását az 1906-tól kezdődő magyar költészetről. Ady jelentőségét azonnal látja, de senki hozzá hasonló mélységben nem érzékeli az induló Babits nagyságát. És kevesen vették és veszik ma is észre, hogy az irodalmi modernizmusnak teret biztosító Nyugat hogyan lép a politika színpadára (amit Békássy igencsak fájlal).

Rengeteget töpreng az élet és az irodalom kapcsolatáról, a kritika szerepéről, a szerelemről, a vágy természetéről, s bár csak húszas évei elején jár, a halálról. "Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember - mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalomba és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha ő elveszik - például énvelem. Másrészt azonban úgyis születik helyette más. Talán mégis csak az a fontos, hogy életének és halálának a képe milyen, hogyan emlékeznek rá, milyen kört zár le az emberek emlékezetében" - írja egyik utolsó feljegyzésében. Mint tudjuk, ezt a tüneményesen tehetséges fiatalembert halála után itthon is, Angliában is gyászolták. Aztán annak rendje s módja szerint elfelejtették. De most itt van újra közöttünk. Milyen jó lenne, ha legalább a bölcsészhallgatók kézbe vennék a kötetét! Nem akármilyen emberi és művészi tanulságokkal szolgál. Senkinél nem vagyunk alábbvalóak, ha magunk is úgy akarjuk. Ha "nem árja voltunkat", ahogy az ifjú Békássy fogalmaz, erénynek és nem tehertételnek fogjuk fel. Ha szabadok és nyitottak vagyunk a világ kultúrájára, önmagunkat is jobban érthetjük.

BÉKÁSSY FERENC EGYBEGYŰJTÖTT ÍRÁSAI. SZERKESZTETTE ÉS AZ UTÓSZÓT ÍRTA: WEINER SENNYEY TIBOR. ARANYMADÁR ALAPÍTVÁNY, BUDAPEST-ZSENNYE, 2010. 4500 FT

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.