Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

/ 2016.01.21., csütörtök 17:22 /
Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

A Budapest noir – és Kondor Vilmos teljes Budapest-sorozata – az elmúlt évtized egyik legjobb eddig parlagon heverő filmes alapanyaga. A regényciklus nemcsak kritikai elismerésben részesült, de egyszerre két régi hiányt is pótolt. Meghonosította a kémregény műfaját, ráadásul a Horthy-korszakban induló széria bátran nyúl hozzá a közbeszéd egyik darázsfészkéhez: történelmi vitáinkhoz. Időnkénti bakijaival együtt is fölényes magabiztossággal.

„A filmadaptációk mindig önálló műfajt jelentettek: ha egy film hasonlít a regényre, az a baj. Miért kellett filmet csinálni belőle, ha nem adtak hozzá semmi pluszt? Ha nem, akkor meg az. Miért nincs semmi köze a filmnek a regényhez, ha egyszer abból készült? A legcsekélyebb mértékben sem érdekel a regényeim filmváltozata, így hidegen hagy, hogy forgatják-e vagy sem, a forgatókönyvírásban meg végképp nem veszek részt, mert az egy külön szakma, amihez én nem értek. Éppen elég, hogy tanárember létemre regényeket írogatok” – nyilatkozta öt éve a Heti Válasznak adott kétrészes (1., 2.) interjújában a Kondor Vilmos művésznév mögé rejtőző szerző. Kondornak igaza van, a forgatókönyvírás külön szakma.

A Kondor-regény

A Kondor-regény

A Budapest noir adaptálását Szekér Andrásra bízták, akinek az eddigi munkáiban éppúgy találunk kifejezetten sikerült darabokat, például Az igazi Mao című klasszikust vagy a Terápia című HBO-sorozat magyar közegre ültetését, mint felejthető vagy felejtendő könyveket: legutóbb például Török Ferenc Senki szigete című melodrámájának alapanyagát. Ha a Budapest noir sikerül, az szinte minden korábbi munkát felülír. Kondor regénye ugyanis filmre termett, de sokáig nem tudta senki, hogyan lehetne ténylegesen is megfilmesíteni. A Budapest noir hevenyészett címkefelhője ugyanis több mint ígéretes, ami mondjuk egy igényes ponyvától azért el is várható:

Horthy-korszak. Kondor szavai ezek: „Lenyűgöz a korszak, roppantul érdekel és elbűvöl a maga szépségével és mocskával, világvárosi nyüzsgésével és balkáni ellentmondásaival. Másrészt a valósághoz vajmi kevés köze volt annak, amit magának és nekem tanítottak általános iskolában a korról. Soroljam? Fehérterror, zsarnokság, diktatúra, elnyomás, félfasiszta antidemokratikus államberendezkedés, reakciós arisztokrácia és papság, és a többi. A szocialista kultúr- és történelempolitikának elsődleges feladata volt átírni a két háború között és alatt történteket.”

Korrupció. Idézve a szerzőt: „Mostani korrupt közéletünk semmiféle szerepet nem játszott a regényeim megírásában, mindössze az a szórakoztató, hogy erős hetven év elteltével sem változott semmi”.

Jó zenék. Ahogy Kondor mondja: „A legélénkebb – és számomra egyben legszórakoztatóbb – példa a Budapest Bár két CD-je, illetve Szalóki Ági lenyűgöző Karády-lemeze. Micsoda nagyszerű értelmezések, pazar feldolgozások ezek! Nem győzöm őket eleget hallgatni.”

Örökzöld motívumok: prostitúció, szerencsejáték, boksz, kémek

Budapest trendi, ráadásul még mindig jól hozza az 1930-as, 1940-es éveket. Fábry Sándor szavaival: „Szülővárosom bármely pontján három órán belül le lehet forgatni a Varsói gettólázadás című filmet, ám ez számomra nem olyan nagy öröm.”

A filmet egyébként Gárdos Éva rendezi (Amerikai rapszódia), a főszereplőt, vagyis a bűnügyi újságíróból nyomozóvá váló Gordon Zsigmondot Kolovratnik Krisztián alakítja, a filmbéli szerelmét (micsoda karakter!) pedig Tenki Réka. Mellettük biztosan feltűnik még a moziban Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata és Anger Zsolt. Az Andy Vajna filmügyi biztos által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap közel 900 millió forinttal támogatta a filmet, amelynek forgatása február 8-án már el is kezdődik. Nagy a tét.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Ez valódi meglepetés volt Orbán Viktortól

A külföldön rendszerint provinciális nacionalistának beállított Orbán Viktor meglepően föderalista megoldásokra tett javaslatot. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, a kormányfő európai hadsereget és visegrádi parlamenti közgyűlést szeretne.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.