valasz.hu/kultura/elhunyt-kanyadi-sandor-128950

http://valasz.hu/kultura/elhunyt-kanyadi-sandor-128950

Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

/ 2016.01.21., csütörtök 17:22 /
Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

A Budapest noir – és Kondor Vilmos teljes Budapest-sorozata – az elmúlt évtized egyik legjobb eddig parlagon heverő filmes alapanyaga. A regényciklus nemcsak kritikai elismerésben részesült, de egyszerre két régi hiányt is pótolt. Meghonosította a kémregény műfaját, ráadásul a Horthy-korszakban induló széria bátran nyúl hozzá a közbeszéd egyik darázsfészkéhez: történelmi vitáinkhoz. Időnkénti bakijaival együtt is fölényes magabiztossággal.

„A filmadaptációk mindig önálló műfajt jelentettek: ha egy film hasonlít a regényre, az a baj. Miért kellett filmet csinálni belőle, ha nem adtak hozzá semmi pluszt? Ha nem, akkor meg az. Miért nincs semmi köze a filmnek a regényhez, ha egyszer abból készült? A legcsekélyebb mértékben sem érdekel a regényeim filmváltozata, így hidegen hagy, hogy forgatják-e vagy sem, a forgatókönyvírásban meg végképp nem veszek részt, mert az egy külön szakma, amihez én nem értek. Éppen elég, hogy tanárember létemre regényeket írogatok” – nyilatkozta öt éve a Heti Válasznak adott kétrészes (1., 2.) interjújában a Kondor Vilmos művésznév mögé rejtőző szerző. Kondornak igaza van, a forgatókönyvírás külön szakma.

A Kondor-regény

A Kondor-regény

A Budapest noir adaptálását Szekér Andrásra bízták, akinek az eddigi munkáiban éppúgy találunk kifejezetten sikerült darabokat, például Az igazi Mao című klasszikust vagy a Terápia című HBO-sorozat magyar közegre ültetését, mint felejthető vagy felejtendő könyveket: legutóbb például Török Ferenc Senki szigete című melodrámájának alapanyagát. Ha a Budapest noir sikerül, az szinte minden korábbi munkát felülír. Kondor regénye ugyanis filmre termett, de sokáig nem tudta senki, hogyan lehetne ténylegesen is megfilmesíteni. A Budapest noir hevenyészett címkefelhője ugyanis több mint ígéretes, ami mondjuk egy igényes ponyvától azért el is várható:

Horthy-korszak. Kondor szavai ezek: „Lenyűgöz a korszak, roppantul érdekel és elbűvöl a maga szépségével és mocskával, világvárosi nyüzsgésével és balkáni ellentmondásaival. Másrészt a valósághoz vajmi kevés köze volt annak, amit magának és nekem tanítottak általános iskolában a korról. Soroljam? Fehérterror, zsarnokság, diktatúra, elnyomás, félfasiszta antidemokratikus államberendezkedés, reakciós arisztokrácia és papság, és a többi. A szocialista kultúr- és történelempolitikának elsődleges feladata volt átírni a két háború között és alatt történteket.”

Korrupció. Idézve a szerzőt: „Mostani korrupt közéletünk semmiféle szerepet nem játszott a regényeim megírásában, mindössze az a szórakoztató, hogy erős hetven év elteltével sem változott semmi”.

Jó zenék. Ahogy Kondor mondja: „A legélénkebb – és számomra egyben legszórakoztatóbb – példa a Budapest Bár két CD-je, illetve Szalóki Ági lenyűgöző Karády-lemeze. Micsoda nagyszerű értelmezések, pazar feldolgozások ezek! Nem győzöm őket eleget hallgatni.”

Örökzöld motívumok: prostitúció, szerencsejáték, boksz, kémek

Budapest trendi, ráadásul még mindig jól hozza az 1930-as, 1940-es éveket. Fábry Sándor szavaival: „Szülővárosom bármely pontján három órán belül le lehet forgatni a Varsói gettólázadás című filmet, ám ez számomra nem olyan nagy öröm.”

A filmet egyébként Gárdos Éva rendezi (Amerikai rapszódia), a főszereplőt, vagyis a bűnügyi újságíróból nyomozóvá váló Gordon Zsigmondot Kolovratnik Krisztián alakítja, a filmbéli szerelmét (micsoda karakter!) pedig Tenki Réka. Mellettük biztosan feltűnik még a moziban Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata és Anger Zsolt. Az Andy Vajna filmügyi biztos által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap közel 900 millió forinttal támogatta a filmet, amelynek forgatása február 8-án már el is kezdődik. Nagy a tét.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.