Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

/ 2016.01.21., csütörtök 17:22 /
Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

A Budapest noir – és Kondor Vilmos teljes Budapest-sorozata – az elmúlt évtized egyik legjobb eddig parlagon heverő filmes alapanyaga. A regényciklus nemcsak kritikai elismerésben részesült, de egyszerre két régi hiányt is pótolt. Meghonosította a kémregény műfaját, ráadásul a Horthy-korszakban induló széria bátran nyúl hozzá a közbeszéd egyik darázsfészkéhez: történelmi vitáinkhoz. Időnkénti bakijaival együtt is fölényes magabiztossággal.

„A filmadaptációk mindig önálló műfajt jelentettek: ha egy film hasonlít a regényre, az a baj. Miért kellett filmet csinálni belőle, ha nem adtak hozzá semmi pluszt? Ha nem, akkor meg az. Miért nincs semmi köze a filmnek a regényhez, ha egyszer abból készült? A legcsekélyebb mértékben sem érdekel a regényeim filmváltozata, így hidegen hagy, hogy forgatják-e vagy sem, a forgatókönyvírásban meg végképp nem veszek részt, mert az egy külön szakma, amihez én nem értek. Éppen elég, hogy tanárember létemre regényeket írogatok” – nyilatkozta öt éve a Heti Válasznak adott kétrészes (1., 2.) interjújában a Kondor Vilmos művésznév mögé rejtőző szerző. Kondornak igaza van, a forgatókönyvírás külön szakma.

A Kondor-regény

A Kondor-regény

A Budapest noir adaptálását Szekér Andrásra bízták, akinek az eddigi munkáiban éppúgy találunk kifejezetten sikerült darabokat, például Az igazi Mao című klasszikust vagy a Terápia című HBO-sorozat magyar közegre ültetését, mint felejthető vagy felejtendő könyveket: legutóbb például Török Ferenc Senki szigete című melodrámájának alapanyagát. Ha a Budapest noir sikerül, az szinte minden korábbi munkát felülír. Kondor regénye ugyanis filmre termett, de sokáig nem tudta senki, hogyan lehetne ténylegesen is megfilmesíteni. A Budapest noir hevenyészett címkefelhője ugyanis több mint ígéretes, ami mondjuk egy igényes ponyvától azért el is várható:

Horthy-korszak. Kondor szavai ezek: „Lenyűgöz a korszak, roppantul érdekel és elbűvöl a maga szépségével és mocskával, világvárosi nyüzsgésével és balkáni ellentmondásaival. Másrészt a valósághoz vajmi kevés köze volt annak, amit magának és nekem tanítottak általános iskolában a korról. Soroljam? Fehérterror, zsarnokság, diktatúra, elnyomás, félfasiszta antidemokratikus államberendezkedés, reakciós arisztokrácia és papság, és a többi. A szocialista kultúr- és történelempolitikának elsődleges feladata volt átírni a két háború között és alatt történteket.”

Korrupció. Idézve a szerzőt: „Mostani korrupt közéletünk semmiféle szerepet nem játszott a regényeim megírásában, mindössze az a szórakoztató, hogy erős hetven év elteltével sem változott semmi”.

Jó zenék. Ahogy Kondor mondja: „A legélénkebb – és számomra egyben legszórakoztatóbb – példa a Budapest Bár két CD-je, illetve Szalóki Ági lenyűgöző Karády-lemeze. Micsoda nagyszerű értelmezések, pazar feldolgozások ezek! Nem győzöm őket eleget hallgatni.”

Örökzöld motívumok: prostitúció, szerencsejáték, boksz, kémek

Budapest trendi, ráadásul még mindig jól hozza az 1930-as, 1940-es éveket. Fábry Sándor szavaival: „Szülővárosom bármely pontján három órán belül le lehet forgatni a Varsói gettólázadás című filmet, ám ez számomra nem olyan nagy öröm.”

A filmet egyébként Gárdos Éva rendezi (Amerikai rapszódia), a főszereplőt, vagyis a bűnügyi újságíróból nyomozóvá váló Gordon Zsigmondot Kolovratnik Krisztián alakítja, a filmbéli szerelmét (micsoda karakter!) pedig Tenki Réka. Mellettük biztosan feltűnik még a moziban Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata és Anger Zsolt. Az Andy Vajna filmügyi biztos által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap közel 900 millió forinttal támogatta a filmet, amelynek forgatása február 8-án már el is kezdődik. Nagy a tét.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.