Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

/ 2016.01.21., csütörtök 17:22 /
Vajnáék 900 milliót adtak a titokzatos magyar szerző történetére

A Budapest noir – és Kondor Vilmos teljes Budapest-sorozata – az elmúlt évtized egyik legjobb eddig parlagon heverő filmes alapanyaga. A regényciklus nemcsak kritikai elismerésben részesült, de egyszerre két régi hiányt is pótolt. Meghonosította a kémregény műfaját, ráadásul a Horthy-korszakban induló széria bátran nyúl hozzá a közbeszéd egyik darázsfészkéhez: történelmi vitáinkhoz. Időnkénti bakijaival együtt is fölényes magabiztossággal.

„A filmadaptációk mindig önálló műfajt jelentettek: ha egy film hasonlít a regényre, az a baj. Miért kellett filmet csinálni belőle, ha nem adtak hozzá semmi pluszt? Ha nem, akkor meg az. Miért nincs semmi köze a filmnek a regényhez, ha egyszer abból készült? A legcsekélyebb mértékben sem érdekel a regényeim filmváltozata, így hidegen hagy, hogy forgatják-e vagy sem, a forgatókönyvírásban meg végképp nem veszek részt, mert az egy külön szakma, amihez én nem értek. Éppen elég, hogy tanárember létemre regényeket írogatok” – nyilatkozta öt éve a Heti Válasznak adott kétrészes (1., 2.) interjújában a Kondor Vilmos művésznév mögé rejtőző szerző. Kondornak igaza van, a forgatókönyvírás külön szakma.

A Kondor-regény

A Kondor-regény

A Budapest noir adaptálását Szekér Andrásra bízták, akinek az eddigi munkáiban éppúgy találunk kifejezetten sikerült darabokat, például Az igazi Mao című klasszikust vagy a Terápia című HBO-sorozat magyar közegre ültetését, mint felejthető vagy felejtendő könyveket: legutóbb például Török Ferenc Senki szigete című melodrámájának alapanyagát. Ha a Budapest noir sikerül, az szinte minden korábbi munkát felülír. Kondor regénye ugyanis filmre termett, de sokáig nem tudta senki, hogyan lehetne ténylegesen is megfilmesíteni. A Budapest noir hevenyészett címkefelhője ugyanis több mint ígéretes, ami mondjuk egy igényes ponyvától azért el is várható:

Horthy-korszak. Kondor szavai ezek: „Lenyűgöz a korszak, roppantul érdekel és elbűvöl a maga szépségével és mocskával, világvárosi nyüzsgésével és balkáni ellentmondásaival. Másrészt a valósághoz vajmi kevés köze volt annak, amit magának és nekem tanítottak általános iskolában a korról. Soroljam? Fehérterror, zsarnokság, diktatúra, elnyomás, félfasiszta antidemokratikus államberendezkedés, reakciós arisztokrácia és papság, és a többi. A szocialista kultúr- és történelempolitikának elsődleges feladata volt átírni a két háború között és alatt történteket.”

Korrupció. Idézve a szerzőt: „Mostani korrupt közéletünk semmiféle szerepet nem játszott a regényeim megírásában, mindössze az a szórakoztató, hogy erős hetven év elteltével sem változott semmi”.

Jó zenék. Ahogy Kondor mondja: „A legélénkebb – és számomra egyben legszórakoztatóbb – példa a Budapest Bár két CD-je, illetve Szalóki Ági lenyűgöző Karády-lemeze. Micsoda nagyszerű értelmezések, pazar feldolgozások ezek! Nem győzöm őket eleget hallgatni.”

Örökzöld motívumok: prostitúció, szerencsejáték, boksz, kémek

Budapest trendi, ráadásul még mindig jól hozza az 1930-as, 1940-es éveket. Fábry Sándor szavaival: „Szülővárosom bármely pontján három órán belül le lehet forgatni a Varsói gettólázadás című filmet, ám ez számomra nem olyan nagy öröm.”

A filmet egyébként Gárdos Éva rendezi (Amerikai rapszódia), a főszereplőt, vagyis a bűnügyi újságíróból nyomozóvá váló Gordon Zsigmondot Kolovratnik Krisztián alakítja, a filmbéli szerelmét (micsoda karakter!) pedig Tenki Réka. Mellettük biztosan feltűnik még a moziban Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata és Anger Zsolt. Az Andy Vajna filmügyi biztos által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap közel 900 millió forinttal támogatta a filmet, amelynek forgatása február 8-án már el is kezdődik. Nagy a tét.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Lesz! Jössz?

Egy különleges löszfal tövében született a vajdasági Kishegyes fesztiválja: a páratlan hangulatú DombosFestet idén június 29. és július 3. között tartják.

Kegyelmi pillanat: így temeti be a válogatott a politikai árkokat

Orbán Viktor ádáz ellenfelei is elalélnak a gyönyörűségtől, cinizmusra mindig kész ballib fiatalemberek keble dagad a nemzeti büszkeségtől, és még Esterházy Péternek sincs egy rossz szava a válogatottra. A csütörtöki Heti Válaszban jelentés a tizenhatos és a néplélek mélyéről.

Legyen meleg Amerika Kapitány?

A társadalmi igazságosság bajnokai szerint még mindig a fehér, heteró férfiak uralják a vásznat. A „túl fehér” Oscar miatti balhé után újabb követelésekkel álltak elő. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Így rondítottak bele Oravecz Nóra diadalmenetébe

Legyinthetnénk Oravecz Nóra, Tibi atya és a Libri konfliktusára, ha nem tükrözne valós társadalmi mozgást mindkét blogger olvasótábora. Ráadásul komoly munkával felépített márkákról van szó, vagyis a legfontosabb mozgatórugó ez esetben is a pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ki állítja meg az „abszurdfalvi” polgármestert?

A Jobbik mintaprogramja sem a bűnözés, sem a munkanélküliség ellen nem hatásos, viszont súlyosan sérti az emberi méltóságot. De miért nem lépnek fel Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester agresszív módszerei ellen a hatóságok? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Ha tudom, hogy jobboldali vagy, nem is állok szóba veled”

Három napot tölthettünk egy német médiakonferencián, amely leginkább egy multikulturális átnevelő táborra emlékeztetett. Mindenhol mindenkinek mindenről ugyanaz a véleménye, és ezt csak kicsit teszi elveiselhetőbbé, hogy abban is egyetért mindenki: ez így nem az igazi. Részletek a friss Heti Válaszban.