Vállalt közszolgálat

/ 2012.03.20., kedd 17:14 /

Amit látunk, csupán a média-egyensúlytalanság helyreállása - mondja lapunknak Gajdics Ottó, az ötéves Lánchíd Rádió főszerkesztője. Az adó munkatársai születésnapjukat több vidéki frekvenciával kibővült vételkörzettel, március 11-én pedig a fővárosi Millenárisra szervezett közönségtalálkozóval ünneplik.

- Ön Klubrádió-hallgató?

- Nem, sajnos nincs rá időm.

- Sebaj, a gondolatkísérlet így is lejátszható: el tud képzelni fordított helyzetet, amikor egy balos kurzus idején elkezd kicsúszni a talaj a Lánchíd Rádió alól? Önök mellé állna például a konkurencia?

- Nem tudom, a Klubrádió hogyan viselkedne hasonló helyzetben. Engem egyébként nem zavar a működésük; szerintem jóval kisebb a mostani ügy jelentősége, mint amekkora palávert csaptak körülötte. Viszont ismerem azt az életérzést, amire a kérdés vonatkozik; akár a Magyar Nemzetnél, akár a Lánchídnál dolgoztam az elmúlt tíz évben, egyszer sem éreztem, hogy a baloldali kormányok a tenyerükön hordoztak volna. Tucatnyi esetben kellett felszólalnom azért, mert a hatalom képviselői nem adtak interjút, nem álltak meg az utcán a riportereinknek. Több mint érdekes az is, ahogy a hirdetők viselkedtek a balliberális kormányzás idején: úgy estünk ki a "látókörükből", mintha a mi közönségünk tagjai nem vennének autót, órát, nem járnának bankba.

- A 2007-es induláskor éreztek hátrányos megkülönböztetést?

- Erről a rádió akkori vezetői többet tudnának mondani, ám a Heti Válasz olvasói nyilván konkrétumok említése nélkül is el tudják képzelni, milyen lehetett akkoriban ellenzéki, jobboldali, sőt "fideszes" bélyeggel a homlokon médiumot létrehozni. Óriási erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a rádió megerősödjön, közönséget gyűjtsön, majd a kezdeti lelkesedés után is fennmaradjon.

- Fél évtizeddel ezelőtt még létező tétel volt a "balliberális médiafölény" és az "azért nem nyerünk, mert nincs médiánk". Ugye ezek mítoszok ma már?

- Darabszámra lehet, hogy megváltozott az a helyzet, amit korábban sokan egyensúlytalanságnak neveztünk: itt is, ott is vannak már népszerű lapok, közvetítők. Ám elég megnézni a külföldi sajtó vircsaftját. Vajon kik súgnak nekik? Hatását tekintve a baloldali és liberális média még mindig túlerőben van.

- Egykori vezető munkatársaik viszont ma már a közmédiát erősítik. Alapító-főszerkesztőjük, Belénessy Csaba az MTI első embere, Jónás István korábbi főszerkesztőjük pedig a Magyar Rádió vezérigazgatója. Nem okafogyott így a létezésük?

- Nem, mert rengeteg olyan ember hallgat minket, akinek a kormány színétől függetlenül mi vagyunk a közszolgálat. Ami a személyeket illeti: ma már elárulhatom,hogy olykor kemény ellenállást kellett kifejtenünk, hogy ne fejezzék le teljesen azokat a médiumokat, amelyeket ellenzéki időben nagy nehezen összehoztunk.

- Nocsak! Kit akart még elszipkázni a közmédia?

- Nem mondanék neveket, senkit sem szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni. Azt viszont nem titkolom, hogy volt bennünk egy kis félsz a kormányváltás után, hiszen minket az a felismerés hívott életre, hogy ami Magyarországon például a királyi tévében folyik, az minden, csak nem a köz szolgálata. Mi lesz tehát velünk, ha az egyensúly helyreáll? A válasz mégis egyszerű: nemzeti, konzervatív, keresztény rádió vagyunk, ezeket az értékeket a mindenkori kormányok alatt mindenkinél szabadabban képviselhetjük. Igény pedig van erre a szólásmódra: a mostani sikeres vidéki terjeszkedésünk is nagyon jó visszajelzéseket hoz.

- Mondják is sokan: nem lehet véletlen ez a sok újonnan elnyert frekvencia. Önöknek lejt a pálya 2010 óta?

- Nem is értem a felvetést. A pályázatokat még elődeim adták be, a régi ORTT kiírásai alapján. Ráadásul jó, ha a megpályázott helyek harmadát megnyertük. Ez lenne a nagy hátszél? Nem is nyomtunk el sehol senkit; csak úgynevezett talált frekvenciákon terjeszkedtünk, melyeket eddig senki sem használt. A kérdésbe foglalt megjegyzésről pedig annyit, hogy jó 15 éve vagyok a médiában, jó 15 éve érzem, hogy baromira lejt a pálya balliberális irányba. Mármost ha ezt a pályát a lejtősről kiegyenlítjük, akkor éppen a kívánt természetes állapot fog megvalósulni. Még akkor is, ha emiatt a golyó ideig-óráig az ellenkező irányba gurul.

- Ebből a gondolatmenetből is látszik, hogy az elmúlt időszakban nem enyhült a szekértábor-logika, a mi-ők felosztás: intézményesült, többek között "médiaintézményesült" a szembenállás. Nem inkább a minőség szerint kellene szelektálni?

- Tényleg így van, ám az is biztos, hogy médiumként nagy a felelősségünk abban, hogy kedvezőbb folyamatok induljanak. Többet viszont senki sem várhat el tőlünk. Figyelembe kell venni, hogy a hallgatóinknak világos értékrendje van. Nagyon mást nem szeretnek hallgatni. Ha nagyon másról szólunk, egyszerűen el fognak kapcsolni. A mi feladatunk a hallgatóink igényeinek, érdeklődésének és értékrendjének felmérése, majd olyan műsorok készítése, melyek nemcsak szolgálják, de formálják is ezeket az igényeket. A minőségi beszélgetős műsorokon keresztül kell elmondanunk, hogy a másik véleményére is oda kell figyelni, mérlegelni kell. Nem szükséges elfogadni, de meg kell hallgatni. Ez persze sokszor igen lassú folyamat, érezzük is a kihívást.

- Igaz, hogy az egyik legnépszerűbb műsoruk a Dr. Boross rendel? Nem tipikusan közéleti adás.

- Sokan kedvelik a doktor urat, ám bőven olyan népszerű a Lecsó című interaktív műsor, és természetesen zászlóshajónak számítanak a hírműsoraink is.

- Hírműsorokkal nehéz áttörést elérni.

- Tisztában vagyunk azzal a világszintű rádiós tendenciával, hogy a hallgatók nem csak témákat, netán konkrét műsorokat keresnek, hanem karakterhez kötik, hogy mit választanak. Ezért gyűjtünk olyan jó figurákat, mint a már említett Boross, Kovács Kokó, az interneten vicces sportközvetítései miatt rajongótáborral rendelkező Horti Gábor vagy Bella Levente. Ott van Csintalan Sándor is, aki a legmegosztóbb személyiség; őt azok is hallgatják, akik nem szeretik. Kell az adrenalinszintjükhöz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.