Vallanak a megerőszakolt magyar nők - részletek

Biszku Béla ügye után a „felszabadító" szovjet katonák által megerőszakolt magyar nőkről készített filmet Skrabski Fruzsina. Az október 3-án bemutatandó alkotás kapcsán lapunk a kibeszéletlen trauma nyomába eredt. Exkluzív összeállításunk a csütörtökön utcára kerülő Heti Válaszban!

Ez csak az egyik brutális történet azokból, amelyek Skrabski Fruzsina kamerája előtt az áldozatok és szemtanúk elmondásában és a rekonstrukciókban életre kelnek október 3-án az M1 képernyőjén. „A megerőszakolt nők története már a Biszku-film előtt foglalkoztatott - mondja a Heti Válasznak a Bűn és bűnhődés című 2010-es alkotás rendezője. - Nem értettem, miért nincs jobban feltárva ez a téma, és idegesített, hogy ma is vannak, akik a felszabadulást ünneplik. Azt, hogy diplomáciai okokból meg kell hagyni a Szabadság téri emlékművet, még csak-csak megértem, de azt már nem, hogy máig évente megkoszorúzzák."
Noha családi történeteket sokan hallottak a felszabadítók nők elleni bűneiről, a háborús nemi erőszak tudományos és művészi feldolgozottsága meg sem közelíti más történelmi traumákét. A Heti Válasz hat kérdéssel próbál közelebb jutni az igazsághoz Ungváry Krisztián és a tragédiáról az első átfogó hazai kutatást publikáló történész, Pető Andrea segítségével. Miért elhallgatott a magyar nők tragédiája? Hány nő eshetett áldozatul az erőszaknak? Hogyan kezelte a társadalom az áldozatokat? Miért volt a Vörös Hadsereg brutálisabb más hadseregeknél? Ugyanígy viselkedett a 2. magyar hadsereg a megszállt szovjet területeken? Mit gondolnak a Nagy Honvédő Háború hőseinek rémtetteiről ma Oroszországban, és mit mondtak az erőszakról a Skrabski által megkérdezett veteránok?
A válaszokat megtudhatja a Heti Válasz szeptember 26-i számából, amely digitális formában a Digitalstandon is megvásárolható.