valasz.hu/kultura/jon-a-vadbarokk-125800

http://valasz.hu/kultura/jon-a-vadbarokk-125800

Vastaps Mundruczó Kornélnak

/ 2014.05.18., vasárnap 06:52 /
Vastaps Mundruczó Kornélnak

Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége.

A cannes-i Fesztiválpalota mintegy ezer férőhelyes Debussy termében mutatták be az új, csaknem kétórás Mundruczó Kornél-filmet, amely az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programban, a hivatalos válogatás második legjelentősebb versenyében szerepel.

Thierry Frémaux művészeti igazgató a világpremier előtt a filmet Jack London amerikai író szellemiségéhez hasonlította, amelynek üzenete szerinte az amerikai írótól is származhatna. Eszerint a kutyák segítségével számos, az emberekre jellemző dolgot elmondhatunk.

Ezt követően a fesztiváligazgató a film kutyafőszerepét alakító Hagent hívta színpadra, aki amerikai trénere, Teresa Miller vezetésével csokornyakkendőben érkezett. Őket pedig a film alkotógárdája - Mundruczó Kornél rendező, aki előző filmjéhez hasonlóan játszik is az alkotásban, a forgatókönyv társszerzői, Wéber Kata színésznő és Petrányi Viktória producer, az operatőr Rév Marcell, valamint a főszerepben látható Psotta Zsófia 12 éves amatőr színész, az apát alakító Zsótér Sándor és Thuróczy Szabolcs - követte.
A nézők nagy tapssal köszöntötték a magyar művészeket, s a vetítés végén is hosszan megtapsolták az alkotókat, akik felállva köszönték meg a meleg fogadtatást.

Mundruczó Kornél rendező és Psotta Zsófia színésznő egy kutyával a Fehér Isten című filmjük bemutatója alkalmából tartott fotózáson a 67. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon- fotó:MTI-EPA

A rendező köszönetet mondott a fesztiválnak, hogy ismét meghívták őt és a teljes alkotógárdát Cannes-ba, akik közül külön bemutatta többek között Jancsó Dávid vágót, Ágh Márton látványtervezőt és a magyar származású, izraeli Asher Goldschmidt zeneszerzőt.

Korszakváltás

Mundruczó Kornél egy új alkotói korszak nyitányának tekinti legújabb filmjét. Előző alkotását, a 2010-ben szintén Cannes-ban bemutatott Szelíd teremtést már a forgatáskor is egy korszakot lezáró ars poeticának szánta a rendező. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy véleménye szerint az a kelet-európai valóság, amelyet a kilencvenes években és a 2000-es évek elején megélt és feldolgozott első filmjeiben, mára megváltozott.

"Az időtlenebb, lassabb, melankolikusabb modell már nem tud revelatívan megszólalni Kelet-Európából, mert a térség a ellentmondásos ideálok mentén egyre átláthatatlanabb" - mondta a rendező a cannes-i bemutató után az MTI-nek adott interjúban. Úgy véli, hogy Kelet-Európa jelenleg káoszban él, a jövő tervezhetetlen. Ennek az érzésnek a képi megjelenítéséhez pedig új módon és új helyszínekről filmezte Budapestet, az új filmes generációhoz tartozó Rév Marcell operatőr kameráján keresztül.

Ebben az értelemben Mundruczó szerint a Fehér Isten egy új alkotói korszak nyitányának tekintendő. Ennek pedig a rendező szerint a legfontosabb eleme az, hogy "független tudjon maradni és közben annyira kritikai módon tudjon megszólalni, ahogy ebben a filmben próbáltuk tenni".

Azért is fordulópontnak tekinthető Mundruczó szerint ez a film, mert a zsánerműfajok, a melodráma, a kalandfilm és a bosszútörténet újraértelmezésével a korábbiaknál szélesebb nézői réteget szeretne megszólítani. "Melodramatikusabb, abban az értelemben, hogy a szíven keresztül működik, és követi a melodráma fordulatait. A néző számára ismerős műfajokat használ, de a mondanivaló kemény, és azt a valóságot tükrözi, amely Budapesten körbevesz minket. Ezt kutyákkal megmutatni nagyon izgalmas dolog volt."

Mundruczó olyan perspektívába akarta helyezni a filmet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a kutya az örökös számkivetetteket jelképezi, akik számára a gazdájuk az isten. "Óriási felismerésként" hatott rá J. M. Coetzee dél-afrikai író irodalma, amelyben a kutyák nagy szerepet játszanak annak kifejezésre, hogy az emberek nemcsak egymás között nem tudják megteremteni az egyenlőséget, hanem általában képtelenek rá, és az ember folyamatosan kiválasztottnak érzi magát a világban való uralkodásra.

Az ember által szocializált kutya pedig erős metaforáját adhatja szerinte egy kisebbségnek vagy egy másik fajnak, amelyet a rendező nem kívánt konkrétan meghatározni és társadalmi hálóba behelyezni. Mundruczó ugyanis nem tartja magát realista rendezőnek. Függetlenül attól, hogy a melodráma műfaját használva "erősen társadalmi mondanivalója" van a filmnek, a témát a lehető legszabadabban és tabuk nélkül akarta megragadni.

A rendező jelenleg több filmterven is dolgozik, saját ötletei alapján, valamint Vlagyimir Szorokin A jég című művét is szeretné adaptálni. "Nem szeretnék még egyszer négy évet kihagyni" - mondta. Hozzátette, annak ellenére sem, hogy a magyar filmfinanszírozás átmeneti felfüggesztése szellemileg pezsdítően hatott rá, mert ez idő alatt meg tudott magának fogalmazni olyan dolgokat, amelyeket változtatandónak érzett munkásságában.

A filmes és színházi munkáival is világszerte elismert Mundruczó Kornél hatodik nagyjátékfilmje egy kislány és egy kutya barátságának történetét meséli el. A filmben egy új törvény szerint minden korcs után különadót kell fizetni, ezért ebek százait dobják ki a tulajdonosok. A 13 éves Lili sikertelenül próbálja megóvni apjától a kutyáját, Hagent, az is utcára kerül, ahol a lány hiába keresi. Hagent először harci kutyának fogják be, majd kisemmizett fajtatársai között egy sintértelepen talál menedéket, velük együtt fellázad az őt korábban megalázó emberek ellen. A Budapest utcáin meginduló vérengzést végül Lili próbálja megállítani.

Az ötvennapos budapesti forgatás egyik különlegessége volt a csaknem kétszáz, menhelyekről válogatott kutyaszereplő részvétele, amire még nem volt példa filmben. A magyar-svéd-német koprodukcióban több mint 700 milliós költségvetéssel készült Fehér Isten című film gyártását 280 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap. Az alkotás a magyar mozikban június 12-től látható az InterCom forgalmazásában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.

Hun–magyar rejtély: új nyilatkozatok árnyalják a „szenzációt”

A szegedi genetikusok nagy vihart kavaró szeptember végi bejelentése után először véleményezi átfogóan a hun–magyar rokonság kérdését történész, paleoantropológus és néprajztudós. A csütörtöki Heti Válasz összeállításából kiderül: a kulturális közelségnek több bizonyítéka is van, a csodafegyvernek tűnő genetika viszont épp a lényeget illetően néma.

A magyar szexmilliárdos pere: 45 milliárd forint a tét

Ismét pert nyert a leggazdagabb magyarok között számon tartott szexmilliárdos, Gattyán György cége az adóhivatallal szemben, egyelőre mégsem látszik a történet vége. A tét 45 milliárd forint. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Lehet, hogy Orbán nem diktátor” – mondja az MSZP elnöke

Ha a ballib értelmiség lázas messiáskeresésében eljutott Vona Gáborig, ahhoz csak gratulálni tud Molnár Gyula. A szocialisták elnöke eddig másodhegedűs volt, Botka László visszalépése után viszont ő viszi majd a prímet a pártban. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.