Végnapjaikat élik Erdély elhagyott templomai – galériával

/ 2016.03.09., szerda 11:17 /

Fülöp Ildikó fotóival mutatjuk meg, mit találtunk Erdélyben, amikor a szenzációs Giotto-másolat felfedezőivel körbejártuk Beszterce vidékét.

Március elején Papp Szilárddal, a Szépművészeti Múzeum művészettörténészével és a Möller István Alapítvány tagjaival elmentünk Erdélybe, hogy a helyszínen nézzük meg a szenzációs művészettörténeti felfedezést: a Beszterce melletti Kiszsolna romos evangélikus templomában talált 14. századi Giotto-másolatot. Az utazásból született egy hosszabb anyag (ezzel a kiajánlóval), de ahogy az hasonló esetekben gyakran előfordul, sokkal több izgalmas helyen jártunk, és sokkal több remek fénykép készült, mint ami a nyomtatott lapban a terjedelmi korlátok miatt megjelenhetett.

Most ezekből válogattunk, részben azért, hogy felhívjuk a figyelmet: a gyülekezet nélkül maradt, elhagyott templomok Erdély egyes vidékein riasztóan nagy számban kerültek a pusztulás szélére, és velük együtt olyan értékek tűnhetnek el, mint a zsolnai freskó, amelynek egész Európában csupán három korabeli párhuzama ismert. Másrészt ezek a fényképek is dokumentumértékűek lesznek nemsokára, hiszen a rajtuk látható műemlékek fizikai valójukban  valószínűleg megsemmisülnek. (Egyes képek jobb alsó sarkában piros négyzet jelzi, hogy rákattintva további fényképekből álló galéria nyílik meg.)

A zsolnai templomrom

A zsolnai evangélikus templom romja. A 14. századi, körítőfallal körülvett épület a szász templomok között a kisebbek közé tartozott, de míves részletei arra engednek következtetni, hogy a középkorban jómódú, művelt gyülekezetet szolgált. A templom hajója hosszabb ideje tető nélkül áll, mivel a későbbi barokk téglaboltozat beszakadt, a gótikus szentély viszont még megmenthető lenne. A statikus szakértő szerint a boltozatnak legfeljebb egy éve lehet hátra, utána beomlik, és ezzel a belső freskók is elpusztulnak. Egyedül az impozáns torony van jobb állapotban, mivel ezt az ortodox egyház használja harangtoronyként.

Nem a szegénység okozza a műemlék pusztulását, hanem a részvétlen közöny: Zsolnán tavaly szentelték fel a nagy méretű, modern ortodox betontemplomot a régi templom mellett (ez már a második a faluban), uniós vidékfejlesztési támogatásból pedig szökőkutas, öntözőrendszerrel ellátott, értelmetlenül hivalkodó díszpark készült. Kiszsolna a második világháborúig szász község volt (román kisebbséggel), de a szászok többsége a második világháború végnapjaiban elmenekült, maradékuk pedig az 1970-es évek elejére kihalt. Az új román többség nem érzi magáénak a szászok által otthagyott régi templomot, inkább újat épített. A régi épület néhány évvel ezelőttig az evangélikus egyház birtokában pusztult, majd végre átkerült a megyei tanácshoz, de addigra teljesen tönkrement. Hivatalosan műemlék, de ez eddig nem sokat segített.

Papp Szilárd a freskóval

Papp Szilárd mutatja a szentélyben a felfedezést: Giotto Navicellájának, a nyugat-európai gótikus művészet legendás, elpusztult magnum opusának majdnem egykorú, 14. századi másolatát. A freskó megdöbbentő bizonyítéka annak, hogy Nagy Lajos korában a Magyar Királyság mennyire szerves része volt a nyugati kultúrának. A falon már nincs minden fent a műből, egy része elpusztult az elmúlt évtizedben, csak fotókról ismert, más töredékeket leválasztottak, és bementettek a besztercei múzeumba a román szakemberek.

A diadalíven át kilátni a tetőtlen hajóba, a még álló szentélyboltozat kövei között folyamatosan csepeg a beszivárgó esővíz. A Navicellán kívül a szentély több más falrésze is középkori freskókat rejt.

Szent Péter, a lélekhalász. A következő falmező kompozíciója, a lelkeket halászó Szent Péter apostol az egész világon egyedülálló, semmilyen párhuzama nem ismert.

Ez a gitáron játszó, elegáns angyal idén télen került elő, amikor lehullott róla a freskót évszázadokig takaró vakolatdarab. Az angyal kedvesen tekint ki a hangszer nyaka mellett a ritkán idetévedő látogatóra. Ezt a képet talán mi láttuk először azóta, hogy a falu a 16. században protestáns hitre tért, és a freskókat lemeszelték.

A Navicella hajójának árbockosara és dagadó vitorlái. A zsolnai másolat meglepően pontosan követi a csak rajzokról és egyéb másolatokról ismert római eredetit, amely egykor a régi Szent Péter-bazilika átriumát díszítette.

Az egykori Zsolna és szász közössége

Zsolna nagyot változott néhány évtized alatt. A fenti képen a puccos új park helye, az evangélikus lelkészlak (ez ma az ortodoxoké) és a modern betontemplom telke látható 1968-ban. Zsolnán akkoriban még 43 szász élt, megvolt a hagyományos településkép, a templomot is használták. Ma már a modern román faluban csak mutatóba látni két-három szász portát. További archív képek a 20. századból ezen és ezen az oldalon.

Az elhagyott templomok pusztulása meglepően gyors folyamat. A képpárok ugyanazt a helyet mutatják, néhány évtizede és most. Az elsőn 1965-ben Obermaier lelkész prédikál a gyülekezet tagjainak, ma ugyanott magas fák nőnek a beszakadt boltozat törmelékén.

1980 áprilisában készült egy fényképsorozat az akkor már üres templomról (több régi kép itt). Látszik, hogy még minden megvolt, a berendezés, az orgona, az oltárok, a lámpák. Ha lett volna egy gondnok, aki vigyáz rá, az épület megmenekülhetett volna. A freskókat akkor még teljes mértékben védte és takarta a meszelés. A másik képen a beerdősült hajó látható a szentély felől, mai állapotában.

Vermes

Besztercétől nem messze újabb elhagyott evangélikus templomot találunk Vermesen. A falu közepén, a dombtetőn tekintélyes, gótikus épület emelkedik. Ha Magyarországon lenne, elsőrangú műemlékként tartanánk számon, és kívül-belül restaurálva lenne, itt pusztulás vár rá. A fiatal, barátságos ortodox pap, aki kinyitja nekünk az ajtót, elárulja, hogy nemsokára muszáj lesz lebontaniuk, mert félnek, hogy rádől az iskolára. Bent a meszelés alatt egy teljes középkori freskóciklus rejtőzik, amely dokumentálatlanul fog eltűnni.

Kékesújfalu

Kékesújfalun az evangélikus templomot először átvette és használta az ortodox egyház a németek kihalása után, de végül mégsem menekül meg - az 1990-es években új templomot építettek, és a régit ezzel halálra ítélték. Ez is műemlék, mint az előzőek. A román szakemberek szeretik és ismerik az emlékeket, de a szélesebb közvélemény kevéssé érdeklődik irántuk.

Fotók: Fülöp Ildikó

Lekencén rendhagyóan alakult a tekintélyes templomvár sorsa. A faluban van egy kisebb magyar református közösség, akik átvették a kihalt evangélikusoktól, és használják, de fenntartani nem tudják. A torony már dől.

Az egykori ferences templom Besztercén

És a másik út: Besztercén, a megyeszékhelyen büszkén hirdeti a tábla, angol nyelven is, hogy a 13. századi templom a város legrégebbi műemléke. Ami igaz, de a felirat nem bontja ki az igazság összes részletét, hiszen ez csak a közelmúltban lett ortodox templom, eredetileg a katolikus minorita rend építette, tőlük került át először a görög-katolikusokhoz, majd az ortodoxhoz. Kívülről őrzi a formáját, de belépve látszik, hogy a fennmaradásért túl nagy árat kellett fizetni: a templomtérben minden négyzetcentimétert elborít a giccses, modern, ál-bizánci festés.

Szász Szentgyörgy egykori protestáns temploma

Van azért példa szelídebb átalakításokra is, Szászszentgyörgyön például a volt evangélikus templomot átvették az ortodoxok, és csak a liturgikus igényeknek megfelelő változtatásokat hajtottak végre. Az egyik sarokban a falu első világháborús német halottjainak leszedett emléktábláját is megtaláltuk. Hosszabb távon valószínűleg csak az marad meg a Beszterce-vidék örökségéből, amit a falvak ma már szinte kizárólagos ortodox lakossága használ és a sajátjának tekint.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.