valasz.hu/kultura/leonard-bernstein-megirta-a-bevandorlok-romeo-es-juliajat-129163

http://valasz.hu/kultura/leonard-bernstein-megirta-a-bevandorlok-romeo-es-juliajat-129163

Világhírű lehet-e a magyar képzőművészet?

/ 2012.03.19., hétfő 13:32 /

Az elmúlt bő hatvan esztendő támogatott képzőművészete, lélegzetvételnyi rövid időszakaszok kivételével, egységes elv szerint szerveződött. Eleinte Kelethez igazodva internacionalista, majd Nyugatra orientálódva, uniformizáltan globális ihletettségű. A kor természetes hagyományaival szemben a folyamatos trendkövetés lázában ég, amit a művészettörténet állandó fejlődésként ír le.

A monopólium fenntartása

Az esztétikai dogmaként kezelt állandó változás kényszeresen új művészeti korszakokat, csoportokat teremt. A kisközösség, a család helyett az individuum, annak belső vívódása, esetenként frusztráltsága, az elidegenedett ember, a társadalmilag elszigetelt fogyasztó áll a középpontban. A fenti szemlélet jegyében kanonizált művészetben eltűnik az összetartozás érzése, a globális feloldódás válik divattá, s a lokális kérdésekre globális válaszokat erőltetnek.

A fent leírt művészeti életet meghatározó rendszernek mozgatórugója a spekuláció, s a végeláthatatlan érdekek láncolatában a műtárgy mögött álló szellemi tevékenység és annak értéke elvész. Cél a nómenklatúra konzerválása, a monopólium fenntartása, a profit kitermelése. Ennek az egész társadalmat fogságban tartó rendszernek természetes velejárója, hogy folyamatosan válságot kezel, olykor összeomlik, majd a régi szereposztással, de új arculattal újra és újra indul.

Ez az önmagát reprezentatívnak hirdető kortárs képzőművészet ma már nem keres valós válaszokat a társadalmi változásokra, nem akar és nem tud szembesülni saját problémáival. Azok helyett inkább az aktuális trendekre figyel. Inkább a posztmodern narrációt, a passzív leírást ajánlja a művészeknek. Ez az alapállás jellegéből adódóan csak mérsékelt nemzetközi sikereket hozhat azoknak a művészeknek - talán pár tucatról beszélünk -, akik a kánonhoz tartozók között a legmagasabban, a piramis csúcsán állnak. De a kánonépítőknek nem, kik gyakran családi hagyományként örökítik pozíciójukat a struktúrában az elmúlt fél évszázadban. Nem is hozhat, mert ez a globalizálódó rendszer centrumokban gondolkodik, és a perifériák megjelenítését csak szükséges kiikszelendő feladatnak tartja.

Vannak azonban olyan kiváló művészek is, akik e kánontól függetlenül, csak saját erejükre, szorgalmukra, tehetségükre támaszkodva vívtak ki elismerést. Művészetük úgy épült be szervesen az egyetemes folyamatokba, hogy alkatuk és vonzalmuk szerint a magyar és a közép-európai hagyományokra figyeltek, munkásságukkal ezt tették teljesebbé.

Feltörekvő Ázsia

A kortárs művészet nemzetközi súlypontjai azonban megváltoznak. Párizs inkább már a múlt, New Yorknak, Los Angelesnek és Londonnak szerteágazó a hatása, de Amerika szerepe egyre csökken, és valószínűsíthetően Európában az egyetlen gazdaságilag is életképesnek tűnő centrum, vagyis Berlin lesz az új művészeti központ. Az igazi fordulatot azonban Kelet-Ázsia hozza. Az új művészet központjai egyre inkább Kína (több jelentős centrummal), Hongkong, Dél-Korea, Japán, Szingapúr. 2010-től a kortárs művészetet mozgató művészeti piacnak már több mint fele átkerült ebbe a térségbe. Pár éven belül Kelet-Ázsiának nagyobb hatása lehet a kortárs vizuális művészetekre, mint a világ többi részének együttvéve. A térség művészete korábban sok hasonlóságot mutatott és mutat még ma is a nyugati trendekkel, de egyre inkább saját kifejezésmódját, értékrendjét helyezi előtérbe.

Ázsia eszmetörténeti, kulturális, társadalmi, gazdasági mozgatórugói eltérőek, amit az elmúlt évtizedek gazdasági eredményei is igazoltak. Ezáltal vált meghatározóvá a világban, ezt fogja kisugározni a jövőben. Ennek a társadalomnak a motorja az egyénnel szemben a család, a kis közösség. Az állandó megújulás, változás helyett a hagyományok korszerű megőrzése, tisztelete a fontos. Konfucius tanításai ismét meghatározóak. A multikulturális, globális feloldódás helyett a hasonló entitású közösségek egységesítésére törekszik, az összetartozást választja. A hitel és az ezen alapuló spekuláció helyett a megtakarítást és a munkát ismeri el és támogatja. A társadalomban zajló gyors változásokra ezen értékek tükrében keresi a válaszokat a kortárs művészetben. Ezzel együtt vagy éppen ezért, a míves megfogalmazást, a szakmai eszköztár birtoklását, az új figurális törekvéseket, az idős mester és fiatal tanítvány hagyományát részesíti előnyben. A tendencia az, hogy a neoavantgárd, posztmodern gyökerű európai művészeti törekvések egyre inkább másodlagos, alternatív felületként jelennek meg a térségben. Ez a folyamat közel egy időben, de különböző intenzitással indult el az egész világban és szerveződik új struktúrává, melyet Ázsia előretörése csak tovább erősít.

Magyar art

Ezek után felmerül a kérdés: melyek a kortárs magyar vizuális művészet erősségei, gyengeségei, lehetőségei az alapjaiban átalakuló világban. Úgy tűnik, a jövőbe mutató eredményeket az új értékeken nyugvó, társadalmi változásokra korszerűen reagáló művészet hozza, mely a család, a közösség teremtő erejében hisz, a hagyományokat korszerűen fogalmazza újra, a kulturális azonosságokat összetartó erőnek tekinti. Ebből következően a Kárpát-medencét megoszthatatlan kulturális egységnek, közös palást alatt levőnek tartja, elfogadja, hogy a közép-európai térséget a közös kulturális értékek kötik össze, ami minden együttműködésnek az alapja. A munkakultúra értékteremtő erejében hisz, a gazdasági kultúrát a megtakarításra alapozza. Globálisan gondolkodik és lokálisan cselekszik. Visszatér ahhoz az értékrendhez, mely az elmúlt fél évszázad kivételével meghatározó volt, és több ezer éven át megtartotta a közösséget és kultúráját.

Erősségünk, ha felismerjük a világ változásait, ma még jó időben, innovatívan, progresszíven reagálunk rájuk, hogy ismét vezetői legyünk a térség átalakulásának. Gyengeségünk az a tucatnyi kanonizáló, aki igyekszik fenntartani a vizuális művészetek korábbi, egyedül üdvözítőnek mondott értékrendszerét, ki béklyóba köti a változásokat, és lassítja az átalakulás folyamatát. Valószínűleg, mint korábban, a módszerekben most sem fog válogatni, hogy még egy hétig, hónapig, évig hasznot húzzon monopolizált helyzetéből, és fenntartsa ezt a letűnőben lévő művészettörténeti korszakot.

Lehetőségünk az új kánon létrejötte, az elsők között Európa közepén, Magyarországon. E ritka történelmi pillanatban az átalakulás nemcsak a világ változásaival mutat egy irányba, de esztétikai, erkölcsi és morális valónkhoz is visszatérést jelenthet. A kortárs művészethez közönségként, mecénásként ismét sokan találhatnak vissza és válhatnak részeseivé. Több ezer éves múltunk, különleges kultúránk, mely egyesíti magában a Keletet és a Nyugatot, kiválasztott helyzetbe hozhat minket, hogy a változások közvetítői legyünk a térségben. Tapasztalataim szerint a kelet-ázsiai térség felismerte hídszerepünket, és támogat erőfeszítéseinkben. Ha a történelem logikájából következő változások motorja tudnánk lenni, Magyarország fokozatosan Közép-Európa kulturális értelemben vett magállamává válhat, mely a térségben más területeken is elősegítheti vezető szerephez jutásunkat, a nemzet felemelkedését.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.