valasz.hu/kultura/nem-engedjuk-a-szekelyeknek-hogy-palinkanak-hivjak-a-palinkajukat-118475?

http://valasz.hu/kultura/nem-engedjuk-a-szekelyeknek-hogy-palinkanak-hivjak-a-palinkajukat-118475?

Yerma - avagy mire való a nő, ha nem szülésre?

/ 2011.04.29., péntek 07:13 /
Yerma - avagy mire való a nő, ha nem szülésre?

Federico García Lorca Yerma című darabja a gyermekvállalás körül kialakult 21. századi pánikhangulatból egy olyan világba repít, melyben a nő szülésre, a férfi munkára termett. Viszont a Radnóti Miklós Színház feldolgozásából is kitűnik, hogy két dologért mindenre képesek voltak a nők, éljenek bármely korban: hogy legyen, illetve ne legyen gyermekük.

1934-ben Lorca darabja korának Spanyolországban hatalmas ökölcsapásként illette a fennálló archaikus, társadalmi berendezkedést, és addig kimondatlan igazságokat közölt a nők helyzetéről, a kitörési lehetőségeikről. A mai magyar nők bizonyára fényév távolságból tekintenek Yerma, az életerős fiatalasszony történetére, aki az elmaradott spanyol falucskában egyedüli életcéljának a gyerekszülést tartja, és szinte beleőrül abba, hogy nem ajándékozta meg gyermekkel a sors - illetve pénzhajhász férje, Juan, akihez csupán e célból ment feleségül.

Rába Roland rendezésében Yermáék háza fala üres petpalackokból épül fel, melyeken keresztül a magánélet minden apró történése nyilvánosságot nyer. A bigottnak tűnő falusi közegben azonban van akkora úr a természet, hogy számtalan kiskaput hagy nyitva a különböző okokból gyermektelen nők számára. Yerma azonban nem él se a házasságtörés, se a szökés lehetőségével, pedig erre csábítja kamaszkori vonzalmának tárgya, Víctor (Schneider Zoltán), valamint egy falubeli, a gyönyör, a szerelem és az élet szeretetét hirdető kacér pogányasszony (Tóth Ildikó) is.

A Yermát alakító Wéber Kata hétköznapi apróságokra is érzékeny, természetes játéka zseniális könnyedségével tartja össze a történetet, következetesen szemléltetve, milyen átváltozásokon megy keresztül a kezdetben lelkes, reménykedő fiatal nő, akin később úrrá lesz az elkeseredettség, majd kitör a hisztéria, végül pedig gyilkosságot követ el. (Érdekesség, hogy Wéber Kata nem először alakít az anyai ösztöneit sajátos módon megélő, gyermektelen nőt: Mundruczó Kornél 2002-es, Szép napok című filmjében egy olyan meddő asszonyt játszik, aki egy 17 éves leányanyától titokban megvásárolja a kisbabáját.)

A Yerma szó egyébként terméketlen földet jelent: ezt szimbolizálja az a sírhantszerű földkupac is, melyen a Somody Károly által játszott pásztorfigura a színen szinte végig jelen lévő rezonőrként hol öregasszony-, hol kakasálarcban kapirgál és dolgozgat, mintha mindenáron meg szeretné termékenyíteni azt. Hogy miért is nem történik meg a vágyva vágyott fogantatás, arra nem kapunk pontos választ. A néző fejében önkéntelenül is forognak a miértekre adott lehetséges válaszok: látjuk Juant erotikusan incselkedő bárányai közt (szodómia?), és elhangzik egy utalás arra vonatkozóan is, hogy a férfi egész családja terméketlen „fajta" (impotencia?), és persze az sem kizárt lehetőség, hogy Yermával van a gond (meddőség).

Szávai Viktória, Wéber Kata és az állatsereg

Bár igaz, hogy Juan nem tölti otthon az éjszakáit, az utolsó jelenetben, melyben megkívánja Yermát, éledező férfiasságáról tesz tanúbizonyságot, tehát a korábbi okfejtések érvényüket vesztik. Ezek világossá tétele helyett inkább csak az épül fel apró gesztusokból, elszólásokból, mozdulatokból, milyen módon lehet a terméketlenséget megélni, és emiatt milyen mélyre süllyedhetnek az emberi kapcsolatok: férfi-nő, illetve a nő saját magával, női mivoltával kapcsolatos viszonya. Utóbbinak hiányosságai egyértelműen látszanak abból, hogy Yerma a darab során fokozatosan elférfiasodik: vizet hord, állatokat etet, nadrágot és gumicsizmát húz. A pogányasszonnyal történt csevej során kiderül, hogy a nőisége megélését csupán a gyermekszülésben látja, a szerelem, a nő-férfi viszonyban rejlő, kézzelfogható érdekek nélküli boldogság lehetősége számára nem alternatíva.

Pedig a Juant alakító Adorjáni Bálint (Wéber Katával cikkindító fotónkon) a férfiasság mintapéldánya: szép szál, jóképű alfa-hím, aki egyben a férfiasság karikatúrája is: az otthoni gondok elől pánikolva elmenekül, és másra (nővéreire) hagyja az egyre neurotikusabb feleség gondviselését. A darab végén bevallja, hogy igazából sosem szeretett volna gyereket, és arra kéri Yermát, fogadja ezt el. Ő azonban a becsület, család és anyaság ideálképeihez görcsösen ragaszkodik, és férjét meggyilkolva inkább mindent porba dönt, mintsem kompromisszumot kössön.

Rába Roland rendezése mellőzi a nők elnyomásából adódó társadalomkritikát és a manapság gyakran elcsépeltnek tűnő, feminista felhangokat, és sokkal inkább a zsigeri ösztönök és a civilizált emberi természet és kapcsolatrendszer összeegyeztethetetlenségére helyezi a hangsúlyt. A színpadon hallgatag tömegként megfigyelő pozícióba helyezkedő állatokat bárány- és ökörálarcot viselő színészek (a Színművészeti egyetem hallgatói) játsszák, a jelzésértékű álarcokat pedig egész egyszerű mozdulattal levéve változnak át emberi szereplőkké, elmosva a határokat az állati és emberi természet között. Rába az etetés, itatás, sőt, még a tétlen "ácsorgás" során keletkező helyzetpoénokat is ügyesen kiaknázza, oldva némileg a feszültséget, mely Yerma és Juan, illetve az őröknek odarendelt nőtestvérek között keletkezik. A mellékszereplők szintjén megjelenő ember-állat párhuzam szimbolikus hátteret szolgáltat a házaspár kínlódásának, és ez kiemeli a történetet abból az archaikus, patriarchális miliőből, melybe Lorca szánta. A dráma kissé archaikus nyelvezetét modernizálva halljuk, így is közelebb kerül hozzánk az előadás, mely az anyaságot olyan ösztönként mutatja be, aminek érvényesülése bármely történelmi korban akadályokba és nehézségekbe ütközhet - a Radnóti színház Yermája pedig ezért is kiváló, összetett szimbólumrendszerével több irányból is elgondolkodásra sarkalló darab.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.