Zenepalota

/ 2013.10.16., szerda 17:13 /

Még a törzsközönség álla is leesik majd az új Zeneakadémia láttán. A Liszt Ferenc téri épület megújítása a budapesti nagyberuházások között is kiemelkedik, mivel nem a modernizálás vagy konzerválás, hanem a legkorábbi, 1907-es állapot visszaállítása volt a cél.

"Itt le kell vetnünk saruinkat, meg kell válnunk a profán világ apró gondjaitól, mert lelkünkhöz itt lesz néhány szava valaminek, ami fölemel, megtisztít, gyönyörködtet - a művészetnek" - az Építő Ipar című lap 1907. június 2-i száma e szavakkal köszöntötte Budapest éppen csak felavatott Zenepalotáját. A korabeli kritikákat böngészve nem túlzás kijelenteni: csodájára jártak az építménynek, melyet a zene "kőbefaragott főszentélyének", "zenemanók szépséges barlangjának" is neveztek. Kifogás csak a palota túltengő német (bécsi és berlini) modernségét, a "magyar stíl" hiányát érte, Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig - állítólag vöröslő fejjel, az első bejárás után - Körösfői-Kriesch Aladár egyes freskóit akarta átfestetni indulatában a rajtuk látható "erkölcstelen meztelen alakok" miatt.

A padlótól a csillárokig

A II. világháború kárai és a hatvanas évek - az akkori esztétika szerint megfelelő, de durva - beavatkozásai miatt 2009-ig csak a régi fény töredékét élvezhette a Zeneakadémia közönsége. Ezért is robbant nagyot a hír a felújítás kezdetén: a cél nem a modernizálás, nem is az ismert állapot konzerválása, hanem az 1907-es állapothoz való kompromisszummentes visszatérés.

"Zenei hasonlattal élve: a mi dolgunk nem az volt, hogy zeneszerzők legyünk. A feladat az volt, hogy felkutassuk a régi partitúrákat, és azt játsszuk, ami volt" - érzékelteti a célokat Seres András főrestaurátor. A korábban a Gödöllői Királyi Kastély művészeti helyreállítását is felügyelő Seres elmeséli, hogy a látható munka csak néhány évet ölelt fel (az akadémia zárókoncertjét 2009 novemberében tartották, az átalakítás 2011-ben indult), de a kutatások már nyolc éve zajlottak. "Csak a falak díszítő festéséről 200 oldalt meghaladó dokumentáció született. Mikroszkóppal vizsgáltuk a különböző rétegeket, felhalmoztunk minden létező archív anyagot" - mondja a szakember.

A kisterem megsemmisült csillárjait régi fotók alapján újragyártatták, pótolták az elveszett Zsolnay csempéket, az itt-ott hiányzó Róth Miksa-mozaikokat, kijavították a nagyterem egyik későbbi és igénytelenül készített csillárját, új, de az 1907-es állapotnak megfelelő kárpitok és paszományok kerültek fel. "Hosszadalmas folyamatok ezek. Már egyetlen dombormű pótlása is óriási munka, mert az anyag zsugorodik, mázkísérleteket is végezni kell, hogy a felületek között ne legyen eltérés" - vázolja Seres András.

Mérnöki kihívások

A látható részek alatt óriási, bonyolult szerkezet húzódik - ezt szintén rekonstrukciónak vetették alá. "Az épület technikatörténeti szempontból is kiemelkedő. Tartószerkezetei abban az időben készültek, amelyet mai szemmel az építéstörténet fordulópontjának nevezhetünk: ez Budapest első vasbeton középülete" - nyilatkozta lapunknak még a rekonstrukció kezdetén Lakatos Gergely főmérnök.

Noha a munka során a szakembereknek nem kellett statikai tervezésre visszavezethető állapotromlással számolni, és más fővárosi épületekhez képest a Zeneakadémiát a történelem is többé-kevésbé megkímélte (a II. világháború után olyan állapotban volt, hogy a nagyteremben tarthatták például a "háborús főbűnösök" népbírósági tárgyalásait), a kor igényei miatt a munka mérnöki kihívás volt. "A ház tartószerkezetei alapvetően nem voltak kritikus állapotban, a megerősítésekre az új funkciók (pl. klimatizálás) és az elmúlt évtizedekben jelentősen szigorodó szabályok előírásai miatt volt szükség" - mondta a Heti Válasznak Lakatos Gergely.

A hatvanas évek átalakításai során főként a kisterem szenvedett komoly károkat; itt a főmérnök szerint átgondoltabb textilhasználattal, újra kialakított zenekari árokkal, a nagyobb előszínpad lehetőségével javították a befogadói élményt.

Görögbe oltott magyaros

A Zeneakadémián minden adott, hogy a nemzetközi közönség a jelentős európai "music hall"-ok között tartsa számon. "Egyedülálló építmény. Ebből a korszakból, ebben a stílusban nem tudok hasonlót Magyarországon, de a földrészen is keveset" - mondja Seres András. A néhai tervezők, Korb Frigyes és Giergl Kálmán (kezük nyomát viselik a Ferenciek tere ikerpalotái is) szinkretikus művészeti módszert alkalmaztak, melynek szellemében - Raffay Endre művészettörténész szerint - a magyaros-népi motívumok egyiptizáló, görögös és stilizált természeti formák társaságában jelennek meg. Az összetett ikonográfia, a belső terek sűrű díszítettsége a rekonstrukció során összművészeti látásmódot igényelt.



A Zeneakadémia hat legnagyobb kincse

Kerámiaburkolatok és dísztárgyak
Eredeti munka: Zsolnay gyár
Restaurátor: Czifrák László

Liszt Ferenc homlokzati szobra
Eredeti munka: Stróbl Alajos
Restaurátor: Csányi Szabolcs

A nagyterem csillárjai
Eredeti munka: Magyar Fém- és Lámpagyár
Restaurátor: Magyar Éva

Freskók, falfestmények
Eredeti munka: Körösfői-Kriesch Aladár
Restaurátor: Maracskó Izabella

Mozaikdíszek
Eredeti munka: Róth Miksa
Restaurátor: Balázs Miklós Ernő, Kürtösi Brigitta Mária

A homlokzat kőszobrai és díszei
Eredeti munka: Stróbl Alajos, Senyei Károly, Telcs Ede
Restaurátor: Kovács Attila

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.