heti-valasz.hu/kultura/milyen-lesz-az-elso-vilaghaborus-emlekmu-118808

http://heti-valasz.hu/kultura/milyen-lesz-az-elso-vilaghaborus-emlekmu-118808

Zrínyi és a zacskós leves - így vitáznak a magyartanárok a kötelező olvasmányokról

, / 2018.02.16., péntek 18:00 /

A zacskós leves fogyasztása sem tanít meg jól főzni, üzenik az egyházi iskola pedagógusai a magyar tantárgy reformját követelő kollégájuknak.

Folytatódik a vita a magyaroktatás tervezett átalakításáról, amelynek korábban a Heti Válasz hasábjain is helyet adtunk. Tavaly ősszel előbb Csépe Valériát, a  Nemzeti Alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztost kérdeztük arról, miért van szükség a tananyag csökkentésére, majd két neves magyartanár, Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke és Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára vitatkoztak arról, szükség van-e a kötelező olvasmányok listájának alapvető újragondolására.

Fenyő D. György és Nényei Pál

Fotó: Jelli Márk

Fenyő D. György néhány nappal ezelőtt az eduline oktatási portálnak adott interjúban elsősorban a szakgimnáziumok szempontjából elemezte a kérdést, kifejtve, hogy miért van súlyos válságban - különösen ebben az iskolatípusban - az olvasás kultúrája, és mit tehetnek a tanárok azért, hogy a diákjaikkal megszerettessék az irodalmat. Az interjúból most csak a kilencedikesekre vonatkozó bekezdést emelnénk ki:

Művekkel kell foglalkozni kilencedikben is, komolyan, hosszan, behatóan. De olyanokat kell választani, amelyek élményt nyújtanak a 15 éveseknek. Novellákat, verseket, regényeket, ifjúsági regényeket, tömegkulturális regényeket, trendi műveket, mondjuk egy éven át csak ezekről lehetne szó. Ezeken keresztül különböző narratív sémákat ismerhetnek meg, hogy mi az, hogy szaggatott elbeszélés, mi az, hogy visszaugrunk az időben. Ha ezeket értik, akkor képesek lesznek arra is, hogy egy Arany-balladát később megértsenek. Meggyőződésem, hogy aki 14-15 éves kora között el tud olvasni egy év alatt három-négy könyvet, annak nagyobb esélye van arra, hogy később egy jó érettségit tegyen.

Ahogy arra a korábbi vita olvasói emlékezhetnek, Fenyő D. György szerint nem éppen a Szigeti veszedelmen át vezet az út az olvasás megszerettetése felé, különösen ha 14 éves szakgimnazistákról van szó.

Az interjúra most reagált a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyartanári munkaközössége, vagyis Nényei Pál és kollégái. Mivel korábban a vita lapunkban zajlott, és a kérdést továbbra is nagyon lényegesnek tartjuk a magyar oktatás és a kultúra jövője szempontjából, levelüket az alábbiakban közöljük, azzal együtt, hogy tényleg olvassák el hozzá az eredeti interjút is, mert anélkül a válasz sem érthető, és a vita sem okoz semmilyen intellektuális élvezetet.

Szeretnénk néhány gondolattal reagálni Fenyő D. György – általunk becsült és szeretett – magyartanár kollégánk egy február 13-i interjúban elhangzott véleményére az olvasóvá nevelésről és az irodalomtanításról

Tévesnek és tudományosan megalapozatlannak tarjuk azt az alapvetést, miszerint a nem minőségi irodalom olvasása, olvastatása elvezet a jó minőségű irodalomhoz. Ahogy a zacskós leves fogyasztása nem tanít meg egészségesen táplálkozni, vagy az elkészítése jól főzni, ahogy a pornónézés nem tanít meg a jó szexre, úgy egyáltalán nem törvényszerű, hogy az Alkonyat olvasói idővel Dosztojevszkij-kedvelővé válnak.

Természetesen mi is örülünk annak, ha egy diák olvas. Azt azonban nem értjük, miért kellene a tanárnak feltétlenül alkalmazkodnia a diák olvasmányaihoz. Az olvasás szép dolog: de ettől nem lesz minden leírt szöveg értékes. Azaz ha egy diákról kiderül, hogy olvas, persze örüljünk neki, aztán nézzük meg, mit olvas: és segítsük őt abban, hogy idővel rátaláljon a minőségi műalkotásokra. Ha véletlenül a kamaszok körében népszerűvé válik pl. a Mein Kampf, a tanárnak tananyaggá kell tennie afölötti örömében, hogy olvasnak?

Nem értünk egyet abban, hogy egy jó irodalmi művet csak azért ne tanítsunk, mert nehéz. Az a tapasztalatunk, hogy minden mű közelebb vihető egy diákhoz függetlenül a képességeitől és a hátterétől, ha van erre kellő idő, illetve tanári motiváció és találékonyság.

Támogatjuk a tananyagcsökkentést annak árán is, hogy tudjuk, így kevesebb értékes művel tudunk az órákon foglalkozni, de csakis abból a célból, hogy más jó, irodalmi és emberi értékkel bíró műalkotással részletesebben, behatóbban foglalkozhassunk, és ezáltal közelebb hozhassuk ezeket a diákokhoz.

Nem tartjuk bölcs döntésnek, hogy esetlegesen bedobott műcímekkel, életművek megemlítésével beszélünk az irodalomoktatás reformjáról. Beszéljünk inkább a művekről és életművekről, és emellett beszéljünk az irodalomoktatás reformjáról is. Ne akarjuk az erdő legnagyobb fáját kivágni egy heringgel.

Javasoljuk, hogy ha valóban fontos a magyartanítás aktuális kérdéseinek átbeszélése (szerintünk az), akkor ez minél szélesebb körben, minél több magyartanár véleményének meghallgatásával történjen, ne két-három kolléga haknizza végig a magyar sajtót. Különösen szerencsésnek gondolnánk, hogy a szakgimnáziumokban tapasztaltakról szakgimnáziumi tanárok nyilatkozzanak, a gimnáziumról gimnáziumi tanárok és így tovább. És semmiképpen ne vonatkoztassunk egy adott szegmensre, pl. a szakgimnáziumokra vonatkozó problémákat általánosan az iskolák egészére.

a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyartanárai

 

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.