valasz.hu/kultura/igy-lett-csoda-az-ozdi-romhalmazbol-a-digitalis-eromuben-jartunk-119651

http://valasz.hu/kultura/igy-lett-csoda-az-ozdi-romhalmazbol-a-digitalis-eromuben-jartunk-119651

Zrínyi és a zacskós leves - így vitáznak a magyartanárok a kötelező olvasmányokról

, / 2018.02.16., péntek 18:00 /

A zacskós leves fogyasztása sem tanít meg jól főzni, üzenik az egyházi iskola pedagógusai a magyar tantárgy reformját követelő kollégájuknak.

Folytatódik a vita a magyaroktatás tervezett átalakításáról, amelynek korábban a Heti Válasz hasábjain is helyet adtunk. Tavaly ősszel előbb Csépe Valériát, a  Nemzeti Alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztost kérdeztük arról, miért van szükség a tananyag csökkentésére, majd két neves magyartanár, Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke és Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára vitatkoztak arról, szükség van-e a kötelező olvasmányok listájának alapvető újragondolására.

Fenyő D. György és Nényei Pál

Fotó: Jelli Márk

Fenyő D. György néhány nappal ezelőtt az eduline oktatási portálnak adott interjúban elsősorban a szakgimnáziumok szempontjából elemezte a kérdést, kifejtve, hogy miért van súlyos válságban - különösen ebben az iskolatípusban - az olvasás kultúrája, és mit tehetnek a tanárok azért, hogy a diákjaikkal megszerettessék az irodalmat. Az interjúból most csak a kilencedikesekre vonatkozó bekezdést emelnénk ki:

Művekkel kell foglalkozni kilencedikben is, komolyan, hosszan, behatóan. De olyanokat kell választani, amelyek élményt nyújtanak a 15 éveseknek. Novellákat, verseket, regényeket, ifjúsági regényeket, tömegkulturális regényeket, trendi műveket, mondjuk egy éven át csak ezekről lehetne szó. Ezeken keresztül különböző narratív sémákat ismerhetnek meg, hogy mi az, hogy szaggatott elbeszélés, mi az, hogy visszaugrunk az időben. Ha ezeket értik, akkor képesek lesznek arra is, hogy egy Arany-balladát később megértsenek. Meggyőződésem, hogy aki 14-15 éves kora között el tud olvasni egy év alatt három-négy könyvet, annak nagyobb esélye van arra, hogy később egy jó érettségit tegyen.

Ahogy arra a korábbi vita olvasói emlékezhetnek, Fenyő D. György szerint nem éppen a Szigeti veszedelmen át vezet az út az olvasás megszerettetése felé, különösen ha 14 éves szakgimnazistákról van szó.

Az interjúra most reagált a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyartanári munkaközössége, vagyis Nényei Pál és kollégái. Mivel korábban a vita lapunkban zajlott, és a kérdést továbbra is nagyon lényegesnek tartjuk a magyar oktatás és a kultúra jövője szempontjából, levelüket az alábbiakban közöljük, azzal együtt, hogy tényleg olvassák el hozzá az eredeti interjút is, mert anélkül a válasz sem érthető, és a vita sem okoz semmilyen intellektuális élvezetet.

Szeretnénk néhány gondolattal reagálni Fenyő D. György – általunk becsült és szeretett – magyartanár kollégánk egy február 13-i interjúban elhangzott véleményére az olvasóvá nevelésről és az irodalomtanításról

Tévesnek és tudományosan megalapozatlannak tarjuk azt az alapvetést, miszerint a nem minőségi irodalom olvasása, olvastatása elvezet a jó minőségű irodalomhoz. Ahogy a zacskós leves fogyasztása nem tanít meg egészségesen táplálkozni, vagy az elkészítése jól főzni, ahogy a pornónézés nem tanít meg a jó szexre, úgy egyáltalán nem törvényszerű, hogy az Alkonyat olvasói idővel Dosztojevszkij-kedvelővé válnak.

Természetesen mi is örülünk annak, ha egy diák olvas. Azt azonban nem értjük, miért kellene a tanárnak feltétlenül alkalmazkodnia a diák olvasmányaihoz. Az olvasás szép dolog: de ettől nem lesz minden leírt szöveg értékes. Azaz ha egy diákról kiderül, hogy olvas, persze örüljünk neki, aztán nézzük meg, mit olvas: és segítsük őt abban, hogy idővel rátaláljon a minőségi műalkotásokra. Ha véletlenül a kamaszok körében népszerűvé válik pl. a Mein Kampf, a tanárnak tananyaggá kell tennie afölötti örömében, hogy olvasnak?

Nem értünk egyet abban, hogy egy jó irodalmi művet csak azért ne tanítsunk, mert nehéz. Az a tapasztalatunk, hogy minden mű közelebb vihető egy diákhoz függetlenül a képességeitől és a hátterétől, ha van erre kellő idő, illetve tanári motiváció és találékonyság.

Támogatjuk a tananyagcsökkentést annak árán is, hogy tudjuk, így kevesebb értékes művel tudunk az órákon foglalkozni, de csakis abból a célból, hogy más jó, irodalmi és emberi értékkel bíró műalkotással részletesebben, behatóbban foglalkozhassunk, és ezáltal közelebb hozhassuk ezeket a diákokhoz.

Nem tartjuk bölcs döntésnek, hogy esetlegesen bedobott műcímekkel, életművek megemlítésével beszélünk az irodalomoktatás reformjáról. Beszéljünk inkább a művekről és életművekről, és emellett beszéljünk az irodalomoktatás reformjáról is. Ne akarjuk az erdő legnagyobb fáját kivágni egy heringgel.

Javasoljuk, hogy ha valóban fontos a magyartanítás aktuális kérdéseinek átbeszélése (szerintünk az), akkor ez minél szélesebb körben, minél több magyartanár véleményének meghallgatásával történjen, ne két-három kolléga haknizza végig a magyar sajtót. Különösen szerencsésnek gondolnánk, hogy a szakgimnáziumokban tapasztaltakról szakgimnáziumi tanárok nyilatkozzanak, a gimnáziumról gimnáziumi tanárok és így tovább. És semmiképpen ne vonatkoztassunk egy adott szegmensre, pl. a szakgimnáziumokra vonatkozó problémákat általánosan az iskolák egészére.

a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyartanárai

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.