Zrínyi forog a sírjában? Szigetvár Szulejmánnal csalogatna turistákat

/ 2016.02.10., szerda 17:51 /
Zrínyi forog a sírjában? Szigetvár Szulejmánnal csalogatna turistákat

Szigetváron nem kell minaretet építeni, mert már van – ám nem mindegy, hogy a csonka tornyot hogyan és milyen pénzéből újítják fel. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, a döntéshozók politikai, emlékezetpolitikai és gazdasági szempontok közepette járnak tojástáncot.

Szigetvár emblematikus helyszíne a magyar, a horvát és a török történelemnek is: itt halt meg Zrínyi Miklós, aki hősiesen próbálta megállítani a muszlim hódítókat, és Nagy Szulejmán is, akinek az uralkodása alatt az Oszmán Birodalom a legfényesebb korszakát élte. A szultán belső szerveit a legenda szerint Szigetvár környékén temették el. A sírhelyet magyar kutatók – török támogatással – nemrég megtalálták, a város vezetői pedig hosszú távon – paradox felülve módon a Szulejmán-kultuszra ráépülve – fontos turisztikai szerepet szánnak az akár zarándokhellyé is válható, szintén török támogatással újra felépített türbének.

Van bőven látnivaló Szigetváron - galéria

Az elmúlt években valamelyest helyrehozott Szigetvári vár további felújítása azonban nemzetközi hullámokat vetett, mert a területén álló – ma múzeumként működő – dzsámi és minaret rekonstrukciójára olyan elképzelésekkel állt elő SakirFakili, Törökország budapesti nagykövete, ami túlmegy a jelenlegi épületek műemléki megóvásán. A tiltakozók szerint nem mindegy, hogy Szigetvár – sarkosan fogalmazva – a keresztényellenes dzsiháddal szembeni hősi ellenállás vagy az iszlám hódítás magyarországi szimbólumává válik-e.

 

 

 

A teljes cikk elolvasható a Heti Válasz február 11-i számában, mely a Digitalstandon is megvásárolható. 

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.