Magyarok a piacon

A fenyőnek is ünnep

/ 2016.12.22., csütörtök 12:32 /

Magyarország Dánia mellett meghatározó szereplője az európai karácsonyfapiacnak – mondja Nagy Barnabás agrármérnök, akinek már a dédszülei is fenyőtermesztéssel foglalkoztak.

Lapunk megjelenésekor már csak két nap lesz hátra karácsonyig. Lesz ideje kinyitni az újságot?

Az ünnepet megelőző napokban nem biztos. Nagy a nyüzsgés olyankor, annak ellenére, hogy a legszebb fákat hetekkel korábban elviszik. Van, aki már egy hónappal karácsony előtt megveszi a fát, és olyan is akad, aki telefonon bejelentkezik, és leírja, milyen igényei vannak. A nagy roham előtt még van lehetőségünk keresgélni a fenyőfatáblán, és kifejezetten olyat hozunk, amilyet rendeltek. Így ha valaki előre gondolkodik, akár olyan fája lehet, mint a mesekönyvekben.

Hol termesztik a fákat?

A mi földjeink Zala megyében, Surdon vannak. Ez a térség, Surd, Nemespátró, Belezna adja Magyarország fenyőtermelésének közel felét. Olyan ez nálunk, mint Vecsésen a káposzta vagy Makón a hagyma; több nemzedékre visszamenően, a falu szinte minden lakója ezzel foglalkozik.

Önöknél is családi hagyomány?

A szüleim is itt árulnak, a piac másik sarkán. Negyven éve járnak ide minden télen. Én még szinte zöldfülű vagyok a magam 18 évével. A családban egyéb ként a dédszüleim kezdtek először fenyőt termeszteni. A második világháború után az erdőgazdaságok és a helyi gazdák telepítették be a gyengébb minőségű földeket luc- és ezüstfenyőkkel, aztán öt-hat évvel később, amikor a fák kicsit megnőttek, a helyiek elkezdtek kijárni velük a piacokra. Így kezdődött a nagy fenyőfaüzlet.

A teljes évre való bevételt a karácsonyi szezon néhány hete alatt keresik meg?

Nem, ez inkább hétvégi munka. A fenyőtermesztés mellett szinte mindenkinek van hagyományos, „polgári” állása; én például agrármérnökként egy szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó agrárvállalatot vezetek. Természetesen a fenyő is rentábilis, különben nem csinálnánk. Az ország minden csücskében a mi térségünkből származó fákat értékesítik, és nagy mennyiséget szállítunk Németországba, Ausztriába, Olaszországba, Romániába és Szlovákiába is.

Hogyhogy ezek az országok fenyőfaimportra szorulnak?

Európában rajtunk kívül szinte csak Dániában termesztenek fenyőt, de ott kizárólag a nordmann fajtával foglalkoznak, nálunk viszont nagyobb a választék. A dánok igyekeznek egész Európát kisajátítani – az ottani termelők még extra állami támogatást is kapnak, ha exportálnak –, de Magyarország a piac stabil szereplője. Országon belüli igényeinket teljesen ki tudnánk elégíteni hazai fákkal, de kereslet az utóbbi időben itthon is inkább a nordmann fajtára van. A németek és osztrákok inkább az ezüstfenyőt keresik, Olaszországban a luc kelendőbb. Az sem mellékes, hogy mivel közel vagyunk a határhoz, a szállítás is olcsóbb, mint Skandináviából.

Régebben itthon is a lucfenyő volt a sláger. Mi okozta a változást?

Most épp ez a divat. Húsz éve még a magyarok 90 százalékban lucfenyőt vásároltak, nyolc százalék volt az ezüstfenyő, és egy-két százalék a nordmann. Ma 80 százalék a nordmann, 15 az ezüst és öt a lucfenyő.

Ön melyiket ajánlja?

Mindegyiknek vannak előnyei, így ízlés kérdése. Mivel itthon régen hagyományosan lucfenyőt állítottak a családok, az igazi fenyőillat legtöbbeknek ehhez a fajtához kötődik. Sajnos a leveleit gyorsan elhullajtja, ezért akinek fontos a tartósság, annak ezüst- vagy nordmann fenyőt érdemes választani. Előbbi szintén „illatozik”, de nem úgy, ahogy a luc; cserébe az élénkzöldtől a hamvasszürkén át az acélkékig többféle színben megtalálható. A legtartósabb a nordmann, ami az egészséges leveleit nem hullatja el, viszont nincs illata, és ez a legdrágább is. Időről időre feltűnnek új fajták, melyek pár évig divatosak – ilyen a „citromillatú” douglas, kolorádói fenyők –, de a felsorolt három állandónak tűnik.

A kiültethető, földlabdás fák mennyire kelendőek?

Ennek is volt egy nagy felfutása, aztán visszaesett a kereslet, de mára stabilizálódni látszik. Akinek van kertje, annak érdemes földlabdás fát választani, mert az igen kedves élmény, amikor az ember végignéz az udvaron, és ott sorakoznak az előző évek karácsonyfái. Van vásárlónk, aki legalább nyolc éve minden alkalommal földlabdás fát választ. Már kisebb fenyőerdője lehet otthon.

Mire kell vigyázni, hogy egészségesen ki lehessen ültetni a fát?

Jó, ha nem tesszük ki nagy hőingadozásnak. Az utcáról ne rögtön a fűtött lakásba vigyük; legyen pár napig a kamrában vagy a garázsban, míg alkalmazkodik kicsit. Ugyanerre figyeljünk ültetés előtt is. Érdemes olyan fát választani, amelynek nagy földlabdája van, és nem nagyobb 1,5 méternél, mert így van remény, hogy nem sérült a gyökere. Törekedjünk rá, hogy a fa az ünnepek végével mihamarabb földbe kerülhessen, hiszen ez az időszak nagyon igénybe veszi. Ilyenkor a fenyő is olyan, mint egy virág vagy szobanövény; oda kell rá figyelni, és öntözni, hogy el ne száradjon.

Nagy Barnabás
1980-ban született Nagykanizsán. • 2003-ban agrármérnökként végzett a Pannon Agrártudományi Egyetemen. • 2007-ben PhD-fokozatot szerzett. • Jelenleg az Alkotmány Agro Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.