valasz.hu/magyarokapiacon/a-fekete-parduc-mai-utodai-119224

http://valasz.hu/magyarokapiacon/a-fekete-parduc-mai-utodai-119224

Magyarok a piacon

A fenyőnek is ünnep

/ 2016.12.22., csütörtök 12:32 /

Magyarország Dánia mellett meghatározó szereplője az európai karácsonyfapiacnak – mondja Nagy Barnabás agrármérnök, akinek már a dédszülei is fenyőtermesztéssel foglalkoztak.

Lapunk megjelenésekor már csak két nap lesz hátra karácsonyig. Lesz ideje kinyitni az újságot?

Az ünnepet megelőző napokban nem biztos. Nagy a nyüzsgés olyankor, annak ellenére, hogy a legszebb fákat hetekkel korábban elviszik. Van, aki már egy hónappal karácsony előtt megveszi a fát, és olyan is akad, aki telefonon bejelentkezik, és leírja, milyen igényei vannak. A nagy roham előtt még van lehetőségünk keresgélni a fenyőfatáblán, és kifejezetten olyat hozunk, amilyet rendeltek. Így ha valaki előre gondolkodik, akár olyan fája lehet, mint a mesekönyvekben.

Hol termesztik a fákat?

A mi földjeink Zala megyében, Surdon vannak. Ez a térség, Surd, Nemespátró, Belezna adja Magyarország fenyőtermelésének közel felét. Olyan ez nálunk, mint Vecsésen a káposzta vagy Makón a hagyma; több nemzedékre visszamenően, a falu szinte minden lakója ezzel foglalkozik.

Önöknél is családi hagyomány?

A szüleim is itt árulnak, a piac másik sarkán. Negyven éve járnak ide minden télen. Én még szinte zöldfülű vagyok a magam 18 évével. A családban egyéb ként a dédszüleim kezdtek először fenyőt termeszteni. A második világháború után az erdőgazdaságok és a helyi gazdák telepítették be a gyengébb minőségű földeket luc- és ezüstfenyőkkel, aztán öt-hat évvel később, amikor a fák kicsit megnőttek, a helyiek elkezdtek kijárni velük a piacokra. Így kezdődött a nagy fenyőfaüzlet.

A teljes évre való bevételt a karácsonyi szezon néhány hete alatt keresik meg?

Nem, ez inkább hétvégi munka. A fenyőtermesztés mellett szinte mindenkinek van hagyományos, „polgári” állása; én például agrármérnökként egy szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó agrárvállalatot vezetek. Természetesen a fenyő is rentábilis, különben nem csinálnánk. Az ország minden csücskében a mi térségünkből származó fákat értékesítik, és nagy mennyiséget szállítunk Németországba, Ausztriába, Olaszországba, Romániába és Szlovákiába is.

Hogyhogy ezek az országok fenyőfaimportra szorulnak?

Európában rajtunk kívül szinte csak Dániában termesztenek fenyőt, de ott kizárólag a nordmann fajtával foglalkoznak, nálunk viszont nagyobb a választék. A dánok igyekeznek egész Európát kisajátítani – az ottani termelők még extra állami támogatást is kapnak, ha exportálnak –, de Magyarország a piac stabil szereplője. Országon belüli igényeinket teljesen ki tudnánk elégíteni hazai fákkal, de kereslet az utóbbi időben itthon is inkább a nordmann fajtára van. A németek és osztrákok inkább az ezüstfenyőt keresik, Olaszországban a luc kelendőbb. Az sem mellékes, hogy mivel közel vagyunk a határhoz, a szállítás is olcsóbb, mint Skandináviából.

Régebben itthon is a lucfenyő volt a sláger. Mi okozta a változást?

Most épp ez a divat. Húsz éve még a magyarok 90 százalékban lucfenyőt vásároltak, nyolc százalék volt az ezüstfenyő, és egy-két százalék a nordmann. Ma 80 százalék a nordmann, 15 az ezüst és öt a lucfenyő.

Ön melyiket ajánlja?

Mindegyiknek vannak előnyei, így ízlés kérdése. Mivel itthon régen hagyományosan lucfenyőt állítottak a családok, az igazi fenyőillat legtöbbeknek ehhez a fajtához kötődik. Sajnos a leveleit gyorsan elhullajtja, ezért akinek fontos a tartósság, annak ezüst- vagy nordmann fenyőt érdemes választani. Előbbi szintén „illatozik”, de nem úgy, ahogy a luc; cserébe az élénkzöldtől a hamvasszürkén át az acélkékig többféle színben megtalálható. A legtartósabb a nordmann, ami az egészséges leveleit nem hullatja el, viszont nincs illata, és ez a legdrágább is. Időről időre feltűnnek új fajták, melyek pár évig divatosak – ilyen a „citromillatú” douglas, kolorádói fenyők –, de a felsorolt három állandónak tűnik.

A kiültethető, földlabdás fák mennyire kelendőek?

Ennek is volt egy nagy felfutása, aztán visszaesett a kereslet, de mára stabilizálódni látszik. Akinek van kertje, annak érdemes földlabdás fát választani, mert az igen kedves élmény, amikor az ember végignéz az udvaron, és ott sorakoznak az előző évek karácsonyfái. Van vásárlónk, aki legalább nyolc éve minden alkalommal földlabdás fát választ. Már kisebb fenyőerdője lehet otthon.

Mire kell vigyázni, hogy egészségesen ki lehessen ültetni a fát?

Jó, ha nem tesszük ki nagy hőingadozásnak. Az utcáról ne rögtön a fűtött lakásba vigyük; legyen pár napig a kamrában vagy a garázsban, míg alkalmazkodik kicsit. Ugyanerre figyeljünk ültetés előtt is. Érdemes olyan fát választani, amelynek nagy földlabdája van, és nem nagyobb 1,5 méternél, mert így van remény, hogy nem sérült a gyökere. Törekedjünk rá, hogy a fa az ünnepek végével mihamarabb földbe kerülhessen, hiszen ez az időszak nagyon igénybe veszi. Ilyenkor a fenyő is olyan, mint egy virág vagy szobanövény; oda kell rá figyelni, és öntözni, hogy el ne száradjon.

Nagy Barnabás
1980-ban született Nagykanizsán. • 2003-ban agrármérnökként végzett a Pannon Agrártudományi Egyetemen. • 2007-ben PhD-fokozatot szerzett. • Jelenleg az Alkotmány Agro Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a lúgos orvos megsemmisített ítéletének háttere

Sorozatban helyeznek hatályon kívül ítéleteket a bíróságok ahelyett, hogy pontot tennének az ügyek végére. Lúgos orvos, a röszkei terrorper és egy kegyvesztett milliárdos. Rendszerhiba? A csütörtöki Heti Válasz feltárja az okokat.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.