Magyarok a piacon

A gépészet a ház lelke

/ 2017.05.24., szerda 15:08 /

„Az épületek egyre bonyolultabbakká válnak, de élhetővé a gépészet teszi őket” – mondja a Piraton Komplex Kft. ügyvezetője, a Magyar Mérnöki Kamara frissen kinevezett elnöke, Nagy Gyula.

Elnöki kinevezése az épületgépészeti szakma felértékelődését jelzi?

Több szempont is szerepet játszott a megválasztásomban, ez is lehet az egyik tényező. Napjainkban az épületgépészet szerepe egyre fontosabbá válik, hiszen az épületek belső komfortjáért, az energiafelhasználás jelentős részéért az épületgépész felel. Ma Magyarország éves energiafogyasztásának több mint 40 százalékát a lakossági épületek adják, ezért különösen fontos, hogy a mérnökök milyen hatékonysággal végzik munkájukat. Amikor újra fellendülőben van a lakásépítés, a tervezői közreműködés még fontosabbá válik. Sajnos az utóbbi időben elterjedt az a nézet, hogy szakági tervezők bevonása nélkül is lehet építkezni. A tervezési díjakon megtakarított pénz a későbbiekben energetikai és fenntartási többletkiadások formájában jelentkezik – de az összeg közben sokszorosára nő.

Az utóbbi években népszerű lett a panelprogram. Ez sem hozott változást a lakossági energiafelhasználásban?

Ez egy jó kezdeményezés, de sajnos épp a program ernyője alatt találhatunk számtalan példát a rossz felújítási szemléletre. Lecserélhetjük egy épület teljes szigetelését és ablakait, de ha nem alakítjuk át ennek megfelelően az épületgépészeti rendszert, könnyen lehet, hogy még emelkedni is fog az energiafelhasználásunk. Hasonló problémák sora tapasztalható más épületeknél is, pedig ha a megrendelő idejében, megfelelő módon megtervezteti a beruházást, vagy kikéri a szakemberek véleményét, nem kellene utólag bosszankodnia.

Nyilván az a gond, hogy az építtető legtöbbször nem azonos a későbbi lakóval vagy felhasználóval.

A Piraton Komplex Kft.-vel szinte a rendszerváltás óta dolgozunk a hazai piacon, és végigkövettük a megrendelői kör átalakulását. A 2000-es években a nemzetközi ingatlanfejlesztő társaságok megjelenésével elsődleges piaci szemponttá vált az árverseny, s ez nemcsak az épületek minőségére, hanem a mérnöki szakmára és az építőiparra is rossz hatást gyakorolt. A kivitelezők ma is a tűréshatárnál mélyebbre süllyesztik a projektek költségeit, ami oda vezet, hogy „elfelejtik” kifizetni a tervezői díjakat és az alvállalkozókat. Így alakul ki a körbetartozás, s emiatt kényszerül rá egy teljes iparág a gyengébb minőségű munkára. Ez a helyzet lényegesen javítható lenne, ha a beruházás teljes folyamatába bevonnák a tervezőket, és a döntéshozók egységes szabályozást alakítanának ki a díjazásra és a különböző feladatokra.

Cégük dolgozott atomerőművön, gyógyszergyárakon, kórházakon is. Azt feltételeznénk, ilyen beruházásoknál nem engedhető meg a kivitelezői felelőtlenség.

Nem is ezeknél volt rossz tapasztalatunk, hiszen ilyen nagyságrendű építkezéseknél mindkét fél részéről létfontosságú a bizalom. Munkánk eredményét és minőségét mindig a visszatérő megbízók minősítették. Ha ez a bizalom egyszer kialakult, onnantól a megrendelő mindig a bevált tervezőhöz fordul. Így vészeltük át a válságot is; többet kellett dolgoznunk, hogy fenntartsuk a korábbi árbevételt, de a hosszú távú együttműködéseinknek hála, nem maradtunk munka nélkül. A kellemetlen élmények inkább az „utcáról beeső”, előzmény nélküli megbízásokhoz kötődtek. Részben ez az oka annak, hogy soha nem reklámoztuk magunkat: kerültük az ellenőrizhetetlen partnereket.

A hamarosan induló új paksi erőműbővítés megmozgathatja a hazai építőipart. Számít rá, hogy a mérnöki szakmára is hatást gyakorol a beruházás?

Az ilyen projektek jelentős szakmai kihívást jelentenek, de a tervezőknek csak egy kisebb körét érintik. Szélesebb körben a szakma a beruházás tapasztalatait tudja hasznosítani. A kamarának ebben van feladata: továbbítanunk kell a megszerzett tudást a tagság felé.

Elnöki mandátuma végén milyen lezárt, fő műre szeretne visszatekinteni?

Azt szeretném, ha soha többet nem hangzana a mérnökök szájából, hogy „a kamara nem ad nekünk semmit”.

Ez ma a közvélekedés?

Többen gondolják így, bár szerintem eddig sem volt igaz. Olyasmi ez, mint a Brian élete című filmben, mikor a júdeai felkelők azon méltatlankodnak, hogy a birodalom rájuk telepszik, de semmit sem ad. Majd előkerül pár apróság: a vízvezeték, a csatornázás, az utak, a gyógyászat vagy a közrend. Egy kicsit mi is így vagyunk ezzel. De mit is ad a kamara? Többek között oktatási és továbbképzési programokat nyújt, szervezi a szakmai közéletet, érdekvédelmet biztosít és szakmai segítséget ad a pályakezdőknek az induláshoz. Ezeket a tevékenységeket kell láthatóbbá tennünk, részben a kommunikáció erősítésével, részben hatékonyabb, eredményesebb érdekérvényesítéssel. A jövőben fontos lenne jogszabályokkal körülbástyázni a tervező függetlenségét, és szeretném, ha a kamara erőteljesebben élne a minőség-ellenőrzési felhatalmazásával is.

Ez sokrétű célkitűzés. Feláldozza érte a tervezői munkáját?

A tervezői tevékenység nehéz, de szép hivatás – nehéz lenne abbahagyni. Nyilvánvaló, hogy a munka és szabadidőm egy részét a kamarai tevékenység fogja kitölteni, de a tervezés számomra kikapcsolódást is jelent, és erről nem mondanék le. Negyven éve szereztem meg a diplomámat, túl vagyok egy negyvenéves vizsgaidőszakon, és most újabb négy év folyamatos vizsga áll előttem, újabb nehéz feladatokkal.

Nagy Gyula
1952-ben született Budapesten. • 1977-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Budapest Műszaki Egyetemen. • Az egyetem után egy épületgépészeti tervezővállalatnál helyezkedett el. • A rendszerváltás után barátaival alapította a Piraton Komplex Kft.-t.

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.