Magyarok a piacon

A lélek vándorlása

/ 2017.07.12., szerda 17:04 /

Harminc éve szervez vallási utakat a világ kegyhelyeire a Makrovilág Utazási Iroda. Az alapító Madari Gyula szerint a katolikus hit megőrzésében egyre nagyobb szerepük van a zarándoklatoknak.

A Makrovilág közel harminc éve szervez zarándoklatokat, ön pedig évek óta egyetemen is oktatja a vallási turizmust. A célállomást leszámítva miben különbözik ez a hagyományos turizmustól?

Össze sem hasonlítható a kettő. A legkönnyebben úgy érthető meg a különbség, ha a vallási turizmust összevetjük egy kulturális célú utazással. Rómát és a Vatikánt például megtekinti minden hagyományos turista; őket a város művészeti, kultúrtörténeti értékei érdeklik. A vallási turizmus ezeket sem téveszti szem elől, de itt az utazás elsődleges célja a hitélet. Az út szakrális élmény, vallási gyakorlat is, és nem sorolható be egyetlen másik turisztikai ág alá sem. Egy ilyen utazás megszervezése során az a feladatunk, hogy a test, a lélek és a szellem igényeit egyaránt kielégítsük. Ezért az egyetemen nálam nem kapnak felmentést, akik már végeztek valamilyen turisztikai képzést.

Mi újat kell tanulniuk ezeknek a hallgatóknak?

Meg kell tudniuk különböztetni egy szép épületet egy templomtól – különösen, ha a kettő ugyanaz. Ez az egyszerűnek tűnő különbségtétel mély teológiai ismereteket igényel, hiszen valahol itt húzódik a vallásos világszemlélet alapja. Van, aki számára a lourdes-i Szeplőtelen Fogantatás-bazilika építészeti, művészeti alkotás, a zarándokok viszont ugyanezen a helyen Szűz Mária jelenlétét tapasztalják meg, és sok ezer ember csodálatos gyógyulásról, a szenttel való találkozásokról számol be. A vallási turizmus közgazdasági fogalom, de aki ilyen utak szervezésével akar foglalkozni, annak többet kell látnia a munkájában, mint gazdasági tevékenységet.

A csodákról szóló beszámolókra sok kétkedő ember csak legyint. Ön mit üzenne nekik?

Vannak emberek, akiknek a teljes élete biztosíték a szavahihetőségükre. A mi útjainkon is történtek esetek, amelyeket semmi okunk vitatni. Egy zarándoklatunkon egy idős, évek óta mozgásképtelen atya utazott az egyik buszunkon. A kegyhelyen tett látogatás után a visszaúton önerőből fölállt, és misét mondott a buszon.

Cégük indulásakor még élt a szocializmus. Vállalkoztak akkoriban elegen vallásos célú utazásra?

Sajnos sokkal többen, mint ma. Bár a rendszerváltás előtti években már nem volt akkora a szigor, mint korábban, minket így is bármikor becsukhattak volna zarándoklatszervezésért és valutaváltásért. Sokszor az utasaink is kockáztattak, hiszen nem lehetett kizárni, hogy kellemetlenség éri őket – mégis rengetegen jöttek. Akkoriban néhány hét alatt megtelt hatszáz férőhely, ma viszont jó, ha hónapok alatt a tizedére van jelentkező.

Pedig sokak szerint a reneszánszát éli a vallási turizmus.

Ez félreértés, ami két tényezőből áll össze: egyrészt az utóbbi években divatos lett az El Camino, amelyet rengetegen járnak végig, de ennek a tömegnek a töredéke vallásgyakorló, a többiek számára a zarándoklat jól hangzó extrém teljesítménytúra. Másrészt a politika szerepe sem elhanyagolható, hiszen sok olyan út indul, amelyben valamilyen vallási kegyhelyhez viszik a résztvevőket, de valójában inkább közösségépítés zajlik.

Sokan bírálják a vallásos rendezvényeket, mert szerintük kizárólag az időseket szólítják meg.

Fordított a logika: napjainkban az aktív vallásgyakorlás elsősorban a korosodó emberek igénye. Egy 8-10 éves gyerek még keresi az Istent, de minél idősebb lesz, annál inkább kiszorítják ezt az érdeklődést más ösztönök és elfoglaltságok. Az erejük teljében lévő felnőtteknek ma a családjuk fenntartásáért olyan környezetben kell helytállniuk, amelyben nem jut energiájuk az élet mélyebb kérdéseire. A nyugdíjaskor viszont ismét sokakat Isten felé fordít. Sajnos napjaink közéleti, gazdasági és kulturális körülményei súlyos akadályokat állítanak a vallásgyakorlás folyamatossága elé.

Ön szerint megváltoztathatók ezek a körülmények?

Ehhez sok tényezőnek kellene változnia. A 2001-es és a 2011-es népszámlálás eredményeinek összevetése azt mutatja, hogy tíz év alatt több mint egymillióval csökkent a magukat vallásosként meghatározók száma. Nagy feladat hárulna az egyházi iskolákra, de nem látom, hogy volnának számszerűsíthető eredményeik. A vallási turizmus ebből a szempontból egyike az utolsó mentsváraknak, hiszen ha a gyerekek fiatalon megtapasztalják a zarándoklatok szellemiségét és ennek a közösségnek az erejét, akkor van remény, hogy később sem fogják megtagadni. Részben erről szólt az iroda harmincadik születésnapjára rendezett ünnepi találkozónk is, melynek keretében kitüntetéseket adtunk át legelhivatottabb kollégáinknak, és felidéztük az elmúlt évek élménydús utazásait a Szentföldre, Fatimába, Rómába vagy Lourdes-ba.

Madari Gyula
1944-ben született Pusztaszeren. • Teológiai tanulmányokat folytatott, később építészmérnökként diplomázott a Budapesti Műszaki Főiskolán, majd az Idegenforgalmi Főiskolán szakmásított vizsgát tett. • Tíz évig szakszerelőipari építésvezetőként dolgozott, utána hivatali osztályvezető volt. • 1987-ben indította a Makrovilág irodát.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.