heti-valasz.hu/magyarokapiacon/kukoricabol-inyencteszta-110969

http://heti-valasz.hu/magyarokapiacon/kukoricabol-inyencteszta-110969

Magyarok a piacon

A magyar agy

/ 2016.10.12., szerda 16:39 /

Szabadalmak terén még Nikola Teslával is felveheti a versenyt az agykutatásban használt háromdimenziós mikroszkópok fejlesztésével foglalkozó Femtonics Kft. – mondja az egyik ügyvezető, Rózsa Balázs.

Fizikusnak vagy agykutatónak tartja magát?

Mindkettőnek. Az új mérőeszközök fejlesztése olyan feladat, melynek csak akkor van értelme, ha a készülék segít választ adni az agykutatás legfrissebb kérdéseire. Mindig újabb és összetettebb mikroszkópokra van szükség, amelyek létrehozása folyamatos technológiai, így fizikai kihívásokkal jár. Ez a kettősség régóta foglalkoztat: amikor elsőéves egyetemistaként körbejártuk az orvosi egyetem és az MTA laborjait, megdöbbentett, hogy a világ élvonalába tartozó agytudósok munkáját mennyire ellehetetlenítheti, hogy nem rendelkeznek nagy térbeli ideghálózatok komplex aktivitásának mérését lehetővé tevő műszerekkel.

Tizenkilenc éves orvostanhallgatóként rögtön átlátta ezt a problémát?

Nyilvánvalónak tűnt a helyzet, de lehet, hogy ez a korábbi tanulmányaimnak is köszönhető. Már fiatalon magas színvonalú természettudományos oktatásban részesültem, ugyanis az általános iskolánkban – egy kísérleti program keretében – főleg egyetemi végzettségű oktatók tartották az órákat. Részben ez irányított a későbbi pályámra, s a tudományos érdeklődés és látásmód alapjait is ekkor sajátítottam el. Sajnos a mai oktatási rendszerben nincs igazán lehetőség arra, hogy a tehetségek kiemelt oktatást kapjanak, betekinthessenek életpályákba, és ezáltal hosszú távú célokat találjanak maguknak.

A Femtonics saját oktatási programot tart fenn. Ezt a hiányosságot is szeretnék pótolni?

Igen. Különleges helyzetben vagyunk, mivel a Femtonics az akadémiai és a piaci világ határán helyezkedik el, így a hozzánk kerülő gimnazisták, egyetemi és Phd-hallgatók mindkét rendszert átláthatják. A Femtonics Akadémia egyedülálló lehetőség egy pályakezdőnek, hiszen a világ élvonalába tartozó kutatásokba lehet becsatlakozni. Az általunk fejlesztett kutatóeszközök segítségével a közeljövőben sikerülhet gyógymódot találni olyan betegségekre, mint az epilepszia, a depresszió vagy az Alzheimer-kór. A tudomány világában ma – a molekuláris biológia mellett – az agykutatás és a részecskekutatás területe pezseg leginkább, s az idegtudomány számára egy háromdimenziós mikroszkóp olyan, mint a fizikusoknak a nagy hadronütköztető.

Miben mérhető egy új mikroszkóp fejlettsége?

Az egyik legfontosabb aspektus a vizsgálat sebessége. Az agykutatásban eddig nem volt lehetőség arra, hogy egy adott terület működését gyorsan feltérképezzük. Korábban pontról pontra kellett haladnunk, így egy pár köbmilliméteres térfogatú agyterület „szkennelése” akár 20-30 percet is igénybe vehetett, ami nagyon sok, főleg ha azt nézzük, mennyi minden történhet ez idő alatt az idegrendszerben. A mi technológiánkkal a másodperc töredékére csökkenthetjük a vizsgálat időtartamát, azaz akár egymilliószoros sebességnövekedést is elérhetünk. A jelenleg is fejlesztés alatt álló eszközeink már most több világrekordot tartanak, és újabb jelentős rekordokat szeretetnénk felállítani, amelyeket remélhetőleg a világ legrangosabb tudományos folyóiratai közölnek majd.

Tehát a technológiai fejlesztés mellett a tudományos diskurzusban is részt vesznek?

Duplán is motiváltak vagyunk, hiszen ha üzleti szempontból közelítünk, egy új, csúcstechnológiára épülő kutatóeszköz számára nem létezik jobb marketing a tudományos eredményeknél. Versenytársaink akadémiai fejlesztőközpontok, céges formában egyedül mi működünk, de a Femtonics is végez saját kutatásokat. Jelenleg is fut például egy projektünk, amely a mesterséges látással foglalkozik, s vakok millióinak alakíthatja át az életét. Természetesen a tudományos publikációkban nem reklámozzuk a termékeinket, de a mérési eredmények magukért beszélnek.

Miként zajlik a kutatóeszközök értékesítése?

Az első kérdés mindig az, hogy milyen mérésre akarja használni az érdeklődő a műszert, ugyanis a különböző beállítások és kiegészítők széles palettája áll rendelkezésre. A megrendelő úgy állíthatja össze az eszközt, mintha étlapról válogatna. Ezután kollégáink a helyszínen segítenek összeszerelni és kalibrálni a berendezést. A fejlesztés akár hónapokig is tarthat, de később is segítjük a vásárló kutatómunkáját. Az eszközök értéke egyébként 40 millió forinttól egymillió euróig terjed.

Hogyan tudják megakadályozni, hogy a technológiát a versenytársak is megismerjék?

Megismerhetik, de a fontos elemeket szabadalmi oltalom védi. Alapítótársammal, Katona Gergővel jelenleg 38 nemzetközi szabadalmunk van, ami tekintélyesnek számít, bár még sokat kell dolgoznunk, hogy utolérjük Teslát, aki 146-ot jegyeztetett be.

Elérhető ez a cél?

Ha jól számolom, hatvan fölött leszek addigra, de a jelenlegi ütem mellett még túl is teljesíthetjük. A viccet félretéve: az a tapasztalatunk, hogy Magyarországon nem a feltaláló, újító hajlam hiányzik, inkább az a képesség, hogy a kreativitást a gyakorlatban is hasznosítsuk. A legtöbb jó projekt a megvalósítási szakaszban bukik el, ezért több egyetemmel együttműködve szeretnénk létrehozni egy úgynevezett különleges gazdasági övezetet, illetve egy innovációs központot, az iTech Cityt, amely teret adhatna a modern orvostechnológiai kutatásoknak és információs technológiai fejlesztéseknek. A kezdeményezés az együttműködések révén hozzájárulhatna a területen dolgozó kis, hazai projektcégek felvirágoztatásához.

Rózsa Balázs
1974-ben született Budapesten. • A Semmelweis Egyetem orvosi képzésén és az ELTE TTK fizika szakán végzett párhuzamosan, majd Phd-fokozatot szerzett az idegtudomány területén. • Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a PPKE ITK Csoportvezetoje. • Idén egyedül nyert ERC Consolidator pályázatot, amely az EU legrangosabb tudományos pályázata. • Katona Gergely fizikussal 2005-ben alapította a Femtonics Kft.-t.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.