Magyarok a piacon

A nagybetűs titkosítócég

/ 2017.03.01., szerda 17:44 /

Kevesebb mint három év alatt világszerte több mint tízezer vállalkozást szerzett meg ügyfelének az online titkosítással foglalkozó Tresorit – mondja a cég marketingigazgatója, „Az év fiatal vezetője” díjjal kitüntetett Kindli Erna.

A Tresorit marketing- és értékesítési igazgatójaként alig harmincévesen elnyerte „Az év fiatal vezetője” díjat. Honnan a tapasztalat?

Még a diploma sem volt a kezemben, amikor a mély vízbe dobtak. A Google akkoriban kezdte felépíteni kelet-európai jelenlétét, amelynek részeként marketingvezetőt kerestek a magyarországi részleghez. Valaki gondolt egy merészet, és bemondta: „Egy tapasztalt róka helyett vegyünk fel inkább egy ügyes gyakornokot.” Én lettem az. Nagyon motivált a belém vetett bizalom, hamar jöttek is az eredmények: újszerű megoldásokat dolgoztunk ki, jó számokat hoztunk, így Magyarországot követendő példaként kezdték emlegetni a cégen belül.

Tehát első állásként rögtön álmai munkahelyére teleportált.

Sokáig valóban így éreztem. A sikereknek híre ment, többször próbáltak más, még nagyobb felelősséggel járó pozícióba csábítani, a Google amerikai központjába vagy más európai országokba, de úgy gondoltam, a helyemen vagyok. Aztán jött egy annyira izgalmas lehetőség, amit egy 26 éves csak elképzelhet magának. „Mégiscsak luxus az első munkakörömből nyugdíjba menni” – mondtam magamnak, és elvállaltam az ajánlatot. Így kerültem Londonba, ahol egy háromfős csapatban a feltörekvő ázsiai, afrikai, dél-amerikai országokra kellett termékfejlesztési, marketing- és irodafejlesztési stratégiát kidolgoznunk a Google számára, majd megvalósítanunk.

És mire jutottak? Hogyan lehet „eladni” a Gmailt Ghánában vagy Indonéziában?

Ennél messzebbről indultunk. Az alapkérdés az volt, hogy a Google üzleti modellje és szolgáltatásai versenyképesek lesznek-e 5–10 év múlva. Rámutattunk, hogy a feltörekvő piacok nem feltétlenül követik Európát és az Egyesült Államokat, sőt bizonyos területeken már megelőzték a Nyugatot. Mi végigéltük az internet fejlődését, emiatt nehezen engedünk el esetenként meghaladott szolgáltatásokat. Az ázsiai, afrikai felhasználók viszont hatalmas lelkesedéssel ugranak fejest a mai, modernebb lehetőségekbe. Mexikóban már 2013-ban is csak arra kellett az e-mail-cím a fiataloknak, hogy regisztráljanak vele a Facebookra. E-mail helyett chaten kommunikáltak. Kenyában a népesség fele már akkor is a mobiltelefonjával fizetett – én is vettem telefonnal ananászt egy útszéli árustól. Az elméletünk működni kezdett, és nem sokkal később már több száz főt koordináltunk: mérnököket, projektmenedzsereket és marketingeseket.

Az áttörés ellenére ebben a pozícióban sem maradt sokáig. Miért?

Akkoriban a mindennapos utazások miatt már ezüstkártyás voltam minden nagyobb légitársaságnál – ez nagyszerűen hangzik, de a végére rutinná vált. A fő ok mégis az volt, hogy szerettem volna több értéket teremteni, többet tenni másokért. Ezzel a szemlélettel költöztem haza, de még nem döntöttem el, mivel fogok foglalkozni. Ekkor kerestek meg a tresoritos fiúk. Bár volt már tapasztalatom a szoftveres világban, szinte semmit nem értettem abból, mivel is foglalkozik a cég. Az ügyvezető, Lám István úgy magyarázta el nekem, ahogy korábban a nagymamájának.

És mit mondott a nagyinak?

Képzeljük el, hogy egy bizalmas iratot el szeretnénk juttatni egyik helyről a másikra. Nem bízzuk a postára, hanem motoros futárt hívunk, aki útnak is indul az iratunkkal. De miért bíztunk meg a futárban? És mi történik, ha valaki leüti a motorost, és elveszi a papírokat? A Tresorit biztonságosságát ahhoz lehet hasonlítani, ha a levelet eleve titkosírással írjuk, majd széfbe zárjuk, és a futárunk ezzel a széffel indul útnak. Szolgáltatásunk a világ legfejlettebb titkosítási algoritmusát használja, gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni.

Néhány éve 50 ezer dollárt ajánlottak annak a hackernek, aki be tud törni a rendszerükbe. Elárulná, ha valakinek sikerült volna?

Inkább azt árulom el, hogy ez a felhívás tulajdonképpen csak egy marketingfogás volt. Aki ért a titkosítások matematikájához, tudja, hogy nem érdemes próbálkozni a kódunk feltörésével: mission impossible.

Kiknek ennyire fontos az adataik védelme?

Ma közel húszezer cég veszi igénybe a szolgáltatásunkat. Legtöbbjük az ipari kémkedés ellen védekezik, de egyre többen vannak, akiknek törvény írja elő az ügyfelek, páciensek, munkavállalók adatainak védelmét. A rendszer „önkiszolgáló” módon is működik, de persze a legnagyobb ügyfelek elvárják a személyes találkozót. Nemrég például az egyik nyugat-európai ország hadügyminisztériumában kellett prezentálnunk.

Hogyan tud egy magyar startup közel húszezer céget megszólítani?

Talán ennél is meglepőbb, hogy a marketing-, sales- és ügyfélszolgálati tevékenységeket 17 fő, az én csapatom kezeli. Az internet nekünk dolgozik: folyamataink zöme automatizálható, és mindent mérni tudunk. Tudjuk, hol és mikor szólítsuk meg a potenciális ügyfeleinket, és arra is kidolgozott eljárásunk van, miként tartsuk fenn azok érdeklődését, akik most nem foglalkoznak a témával, de később fontos lehet számukra. A Tresorit a saját területén a legkorszerűbb szolgáltatást nyújtja, így marketing terén is hasonló szinten kell teljesítenünk. Az a cél, hogy a közeljövőben az egész világon mi legyünk a nagybetűs titkosítócég.

Kindli Erna
1985-ben született Békéscsabán. • A Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. • Az EVK Szakkollégium szakmai vezetője volt. • 2009-től a Google Magyarország marketingvezetője, később a feltörekvő piacok stratégiai csapatának tagja Londonban. • 2014 óta a Tresorit marketing- és értékesítési igazgatója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ön túl sokat nyomtat!

Kapott ön már e-mailt arról, hogy az elmúlt hónapban hány oldalt nyomtatott és fénymásolt céges nyomtatóján? Ha igen, akkor munkahelye a legelőremutatóbban gondolkozó vállalatok között van Magyarországon.

Ezért nem tud nyerni a baloldali ellenzék

„A valahová tartozás – önmagunk szeretetén kívül – a legnagyobb politikai erő forrása. Ameddig a balosok logikailag folttalan érvek mentén haladnak, érzelmileg – hitüket is rabul ejtve – nem tudják megragadni az emberek képzeletét.”

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.