Magyarok a piacon

Az épületek koruk lenyomatai

/ 2018.01.31., szerda 16:11 /

Kereskedelmi ingatlanfejlesztéseknél hatványozottan igaz, hogy az épületnek összhangban kell lennie a társadalmi és környezeti igényekkel – vallja Jakab Dávid és Hintenberger Zsolt, a Realiscon Kft. két alapítója.

A Realiscon ingatlanfejlesztési beruházásokhoz nyújt többek között tervezéssel, kivitelezéssel, projektmenedzsmenttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatást. Miért van szüksége a beruházóknak külső tanácsadóra?

Hintenberger Zsolt: A kereskedelmi ingatlanfejlesztések során sok szempontot kell figyelembe venni mind a tervezési, mind a kivitelezési szakaszban. Az a legelőnyösebb, ha a folyamatot az elejétől a végéig figyelemmel követi egy olyan szakértői csoport, amelynek nincs közvetlen érdekeltsége egyik munkafázisban sem, tehát megbízhatóan, objektíven képes értékelni a projektet.

Jakab Dávid: Egy beruházásnak illeszkednie kell a bonyolult jogszabályi környezethez, és vannak társadalmi, közlekedési és környezeti hatásai is, melyeket nem célszerű a véletlenre bízni.

Egyébként ez lenne a jellemző?

H. Zs.: Persze tudunk ilyenre is példát, de komolyabb beruházásoknál inkább arról van szó, hogy jelentkezik egy probléma, amely átfogó elemzést kíván. Jelenleg például dolgozunk egy vegyipari kereskedő vállalatnak, amely fokozottan tűz-és robbanásveszélyes anyagokkal foglalkozik, így a telephelyére szigorú szabályok érvényesek. Ügyfelünknek ingatlanfejlesztési igényei vannak, viszont erősen kötik a kezét az előírások is. Elvégeztünk egy elemzést, melynek során megszületett egy koncepció, ami kielégíti a társaság fejlesztési igényeit, és a szabályoknak is megfelel.

J. D.: Miután ez megszületett, a tervezés és a kivitelezés már jól kezelhető feladat. De hasonló tanácsadásra nem csak az iparban van szükség; napjainkban például fellendülés tapasztalható az irodaházak piacán is.

Két éve Demján Sándor azzal az indokkal adta el érdekeltségének egy részét a TriGránit ingatlanfejlesztőben, hogy Kelet-Közép-Európa óriási ingatlanpiaci boom előtt áll, ezért szüksége van befektethető forrásokra. Ezt a fellendülést tapasztalják?

J. D.: Már a Realiscon a lapításakor, 2016-ban is jól érzékelhető volt a konjunktúra.

H. Zs.: 2008 végétől 2014-ig olyan mértékben esett vissza ez a szektor, hogy amikor a gazdaság stabilizálódott, elképesztő kereslet jelentkezett. Időközben felvirágzott az online kereskedelem, ami miatt a logisztikai szolgáltatók raktárhelyigénye sokszorosára nőtt, fellendült a turizmus, aminek köszönhetően sorra épülnek az új szállodák. Elindult a csok, az új lakások esetében bevezették az ötszázalékos áfát, ami a lakáspiacnak adott lökést.

Az építőipari boomok ma már sokakban aggodalmat ébresztenek. Nem épp most fújódik egy újabb ingatlanpiaci buborék?

J. D.: A válság tapasztalatai még mindenkiben élénken élnek; nem valószínű, hogy a közeljövőben tömegesen indulnának bizonytalan anyagi hátterű fejlesztések. Vannak kockázatok a jelenlegi építőiparban, de nem ilyen jellegűek.

Csak nem a munkaerőhiányra gondol?

J. D.: De, ez egyike az ingatlanfejlesztéseket befolyásoló legkomolyabb akadályoknak.

H. Zs.: A piac túl van feszítve. Jelentős állami beruházások vannak folyamatban, melyek lekötik az egyébként is szűkös munkaerő-állomány egy részét. Az ingatlanfejlesztési igények teljes kiszolgálásához legalább 15 százalékkal több, 40 ezer szakmunkásra lenne szükség.

Kihasználja majd a gazdaság ezeket az ingatlanokat, ha egyszer megépülnek?

H. Zs.: A logisztikai fejlesztések esetében ez nem kérdés, viszont az irodaházaknál vannak kételyek. Rengeteg ilyen ingatlan épül mostanában, és nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez az iram összhangban van a budapesti irodapiac valós keresleti igényeivel.

J. D.: A kihasználtság mellett vannak más szempontok is. Előfordul például, hogy olyan nagy irodaépületeket terveznek, amelyeket szinte kizárólag autóval lehet megközelíteni. Úgy gondolom, építészeti, forgalmi és környezetvédelmi szempontból is egészségesebb lenne, ha ezeket be lehetne kapcsolni a tömegközlekedés hálózatába.

Említette a környezetvédelmet. Menynyire meghatározó igény ez napjainkban egy komolyabb ingatlanfejlesztésnél?

J. D.: A fejlesztések megrendelői is egyre inkább kezdik fontosnak érezni a környezeti szempontokat, de még bőven van hová fejlődni.

H. Zs.: A Realiscon egyik legfontosabb küldetése, hogy segítsen érvényre juttatni a környezetvédelmi törekvéseket. Részt veszünk például egy erdei oktató-kutató intézmény létrehozásában, melynek egyik célja, hogy felhívja a látogatók figyelmét a természettel való együttélés fontosságára. Ezt igyekszünk más munkáinkban is képviselni, hiszen minden új épület lenyomata lesz annak a kornak, amely létrehozta.

* * *

Jakab Dávid

1981-ben született Budapesten. • 2008-ban építőmérnökként szerzett diplomát. • Tanulmányai után generálkivitelező cégeknél vállalt munkát, majd dolgozott ingatlanfejlesztői és később tanácsadói oldalon is. • Tagja a RICS független nemzetközi szakmai szervezetnek. • 2016-ban Hintenberger Zsolttal alapították a Realiscon Kft.-t.

Hintenberger Zsolt

1969-ben született Budapesten. • 1995-ben építőmérnökként szerzett diplomát. • Dolgozott kivitelezőként, majd az ingatlanfejlesztői oldalon, később konzulensként helyezkedett el. • Szintén tagja a RICS-nek.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.