Magyarok a piacon

Az okosváros füle

/ 2016.11.16., szerda 16:13 /

A környezeti zajok vizsgálatával akár a közbiztonságon is javít hatunk – vallja a hangelemző mesterséges intelligenciát fejlesztő Robotic Observer egyik alapítója, Geréb János és ügyvezetője, Wolf Krisztián.

Egy népszerű okostelefon-alkalmazás képes pár másodpercnyi elemzés után megmondani a felhasználónak, milyen zeneszám szól a környezetében. Hasonló elven alapul a Robotic Observer technológiája is?

Geréb János: Az említett applikáció a telefon mikrofonjával rögzít egy rövid felvételt, majd összeveti egy ismert zeneszámokat tartalmazó adatbázissal. Az általunk fejlesztett technológia azonban nem összehasonlításon, hanem tanuláson alapul. A rendszer „agyát” adó mesterséges intelligencia képes felismerni a környezetében jelentkező hangokat, és az így kapott mintákat használva bonyolult elemzéseket is végrehajthat.

Wolf Krisztián: Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy a két technológia úgy viszonyul egymáshoz, mint a hallás a megértéshez. A rendszer lehetőséget nyújt a magasabb szintű problémák megoldására.

Milyen feladatokhoz van szükség a hangok „megértésére”?

W. K.: A hétköznapokban elsősorban a látásunkra támaszkodunk, ezért elsőre talán meglepő, de a környezeti zajok gépi azonosítása hatékonyabbá teheti az életünket. Egy mesterséges intelligenciának nem számít, akusztikai vagy vizuális szenzort használ-e: hangok segítségével is képes „látni”.

G. J.: Használhatjuk például egy frissen gyártott robbanómotor működésének ellenőrzésére, biztonságtechnikai feladatokra, de akár egy városrész járműforgalmának elemzésére is.

Egy motor működési zörejei és egy városrész utcazaja között óriási különbségek vannak. Ennyire rugalmas a technológia?

G. J.: A mesterséges intelligencia egy felhőben működik, és elemzési módszerei szempontjából mindegy, mikro-vagy makrokörnyezetből származnak-e a hangminták; a nagyságrendnek nincs jelentősége.

W. K.: Mindig a célnak megfelelő szenzorokat vagy mikrofonokat kell használnunk, de ezek telepítése után a rendszer bármilyen hangkulisszához képes alkalmazkodni. Mindössze meg kell tanítanunk neki az adott területen jellemző zajokat.

Hogyan zajlik a betanítás?

G. J.: Kezdetben egy kezelő azonosítja az észlelt hangforrásokat, de később, ahogy fejlődik a rendszer, egyre kevesebb beavatkozásra van szükség. Megtaníthatjuk neki például egy erdő hangjait, így hamarosan minden neszt azonosítani tud majd; megmutathatja, merre vonultak a vaddisznók, milyen madarak fészkelnek a közelben, merre jártak emberek. Beállíthatjuk azt is, hogy riassza az erdészeket, ha fegyverdörrenést érzékelt.

Így „fülelnék le” a vadorzókat?

W. K.: Vagy bárkit, aki tilosban mozog. A reptereken például komoly probléma a drónok távoltartása, de hasonló a helyzet a kritikus védelmet igénylő katonai és ipari létesítményeknél is. A városi közbiztonság felügyelete terén szintén alkalmazható a technológia, hiszen akusztikai vizsgálattal például eldönthető, hogy egy Trabant kipufogója robbant valahol, vagy éppen csőbomba. A városi csomópontokat megfigyelve valós idejű kimutatást adhatunk a forgalom mértékéről, összetételéről is, ami hasznos lehet közlekedésirányítási szempontból.

Napjainkban egyre több digitális megoldás segíti a közlekedési, energetikai és egyéb rendszerek üzemeltetését. A Robotic Observert is okosváros-szolgáltatásnak szánják?

W. K.: Számunkra a városi felhasználás az egyik legfontosabb fókuszterület, hiszen vizuális információk feldolgozására már számtalan technológia létezik, de egy sincs, amelyik környezeti zajokkal foglalkozna. Mondhatjuk, a mi rendszerünk lesz az okosváros füle.

G. J.: Az EU területén évi 2000 milliárd euróra tehető a zajártalommal összefüggő kár. A hanghatások alapvetően befolyásolják a városok életét; a zajvédettség szempontja például elértéktelenítheti vagy az egekbe is emelheti egyes lakóövezetek árait. Gondoljunk csak a Sziget fesztivál és Óbuda minden évben kiújuló harcára! A Robotic Observer örökre rendezheti az ilyen vitákat.

Érdeklődik a főváros a projekt iránt?

G. J.: Sajnos Kelet-Közép-Európában a nagyvárosok nem szívesen tesznek többet, mint ami kötelező. Az önkormányzat egy uniós kötelezettség hatására a közelmúltban zajtérképet készíttetett, de amíg nincs közvetlen gazdasági motiváció, egyelőre nem lesznek további lépések.

W. K.: Bár még dolgozunk a fejlesztések befejezésén, Birminghamben már lezárult egy projektünk, de Greenwichből és a Távol-Keletről is érdeklődnek a szolgáltatásunk iránt. Reméljük, hamarosan itthon is meglátják benne a lehetőséget.

Wolf Krisztián
1974-ben született Pécsett. • Kereskedelmi, illetve intézményi és marketingkommunikációs végzettséget szerzett. • Rádiós szerkesztőként helyezkedett el a Magyar Rádió pécsi stúdiójában. • Később marketing- és vállalati kommunikációs szakértőként dolgozott. • 2015 óta a Robotic Observer ügyvezetője.

 

Geréb János
1952-ben született Budapesten. • A Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. • Hálózatkutatással és -fejlesztéssel foglalkozott a SZTAKI-nál, majd a Matávnál. • 1996-tól a Matáv Net Kft. műszaki igazgatója volt. • Több telekommunikációs cégnél töltött be menedzseri és tanácsadói tisztséget. • Fiával, Geréb Gáborral 2012-ben alapították a Robotic Observert fejlesztő Aximit Pro Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.