Magyarok a piacon

Az üveghegyen túl

/ 2011.04.28., csütörtök 14:18 /

Mint egy népmesei hős: a legkisebb, kilencedik gyerekként próbált szerencsét Varga Gusztáv a családi vállalkozás újjáélesztésével. Mára az általa vezetett Szilánk vállalatcsoport az üvegmegmunkálás, -kereskedés és gépgyártás egyik legnagyobbja lett.

Nyolc testvére közül hányan követték az üvegesszakmába?

Egy testvérem dolgozik velem. Amikor a nehéz, balesetveszélyes üvegesszakma kedvéért otthagytam a jogi egyetemet, mindenki jött hozzám követségbe, hogy ez rossz út. Én viszont ragaszkodtam hozzá, hogy nagyapám és szüleim nyomdokaiba lépjek. Pedig az üvegmegmunkálás XX. századi technikája piszkos munka volt. Soha nem is szerettem csinálni például a csiszolást.

Mi jelentette az áttörést, ami elindította a vállalkozást?

Az első gépek megvásárlása. Mivel szebb és precízebb munkát tudtam végezni velük, mint a többi üveges kézzel, más lett a sztenderd a városban. Egy idő után már a szakemberek is hozzám hozták az alapanyagot.

Miért döntött úgy, hogy a gépgyártásba is belefog?

Mert sokalltam az első gépem árát. Elgondolkodtam, hogy nem tudnék-e én is ilyeneket gyártani. Hívtam mérnököket, s a segítségükkel elkészítettük saját fejlesztésű üvegmosónkat. Ma már öt földrészre exportáljuk mosó-, vágó- és csiszológépeinket.

Az építőipar válsága mennyire érintette a céget?


Mivel alapvetően építészeti üvegekkel foglalkozunk, nehéz évek állnak mögöttünk. Ezt az időszakot a működés racionalizálásával töltöttük: például kiszerveztük a lakossági szolgáltatásokat. Most már érezhető némi mozgolódás az építőiparban, s talán véget érnek a szűk esztendők. Bár a legnagyobb részt ma is a hőszigetelt üvegek gyártása jelenti, készítünk bútorüveget és tükröket nagy bútorgyárnak, s autóba való piperetükröket.

A hőszigetelt üvegeket is olyan sok helyre szállítja, mint a gépeket?

Az üveget egy bizonyos távolságon túl nem éri meg szállítani. Persze minél nagyobb a hozzáadott érték, annál jobban nő ez a távolság. Hőszigetelt üvegeinkkel Közép-Európa valamennyi országában jelen vagyunk, de vannak nagyobb megrendeléseink Nyugat-Európából is. Korábban volt olyan tervünk, hogy Romániában, a Fekete-tenger partján építünk még egy feldolgozóüzemet, így növelve logisztikai távolságunkat. Ám a romániai építőipar szinte teljes leállása okafogyottá tette ezt fejlesztést.

Ehelyett itthon kezdtek új telephely építésébe.

Egy gyár építését már évekkel ezelőtt eldöntöttük. Most ugyanis az egykori szegedi konzervgyár területén és épületeiben működünk, ami sok mindenben korlátoz minket. Az új helyen az üveg feldolgozásának útját követve épül fel a gyár, hogy minél kevesebbet kelljen mozgatni az alapanyagokat. Ez nemcsak zöldmezős, hanem igazi zöld beruházás lesz: mindent úgy terveztünk, hogy a legkevesebb energia- és vízfelhasználással működjön majd.



VARGA GUSZTÁV

1965-ben született Szegeden. • Jogi tanulmányait megszakítva állt üvegipari segédmunkásnak. • 1989-ben élesztette fel szülei üvegesvállalkozását. • A Szilánk csoporthoz tartozó cégek teljes vagy résztulajdonosa. • Nős, egy fiú és két lány édesapja.



Mesterek mestere

Lakossági üvegezéssel és képkeretezéssel kezdte üvegeskarrierjét Varga Gusztáv, s egyben folytatta a nagyapa által indított családi hagyományt is. Műhelyének különlegességét az adta, hogy a szokványos alapanyagokon túl mindig tartott készleten speciális üvegeket is. Egy idő után a város többi mestere is hozzá járt alapanyagért; ekkor döntött úgy, hogy erősíteni kellene a nagykereskedelem felé. A Szilánk csoportnál ma több mint háromszázan dolgoznak, hétmilliárd forintos árbevételének kétharmada az exportból származik.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Így születik újjá a Múzeumkert

Budapest tele van történeti kertekkel, csak gyakran észre sem vesszük, hogy kertművészeti emlékekkel van dolgunk. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének megújítása példa lehet további parkok újjászületéséhez. A friss Heti Válaszban bemutatjuk a kertrekonstrukció terveit.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

A Momentum kivégzi az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet?

A Momentum a baloldalon azokra jelenti a legnagyobb veszélyt, akik lelkesen gyűjtötték neki az aláírásokat: az Együttre, az LMP-re és a Párbeszédre. Botka László közben gyurcsánytalanítaná a baloldalt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Hogyan csúszott félre az olimpia ügye?

Bezárkózó kommunikáció, az aláírók sértegetése, a vizes világbajnokság beruházásai körüli anomáliák: így vált közel egységes támogatottságú ügyből megosztó belpolitikai kérdéssé az olimpia. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.