Magyarok a piacon

Beszéljünk a robothoz!

/ 2017.10.18., szerda 18:02 /

Hamarosan mindenki mesterséges intelligencián alapuló, automata chatalkalmazások segítségével intézi majd ügyeit a közműcégekkel és más szolgáltatókkal – mondja a Talk-A-Bot két alapítója, Deliága Ákos és Szálka Tamás.

Cégüknek a Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU inkubátorháza ad otthont. Önök is a Soros-tervért dolgoznak?

Deliága Ákos: Azért dolgozunk, hogy hatékonyabbá, egyszerűbbé és korszerűbbé tegyük a vállalatok és az ügyfeleik közti kommunikációt, ezzel felgyorsítva és kényelmesebbé téve az ügyintézést. A napi politikához semmi közünk, azt viszont vállaljuk, hogy rengeteget köszönhetünk a CEU-nak.

Anyagi értelemben?

D. Á.: Egyetlen fillért sem kaptunk soha; a CEU mindössze irodát és szakmai támogatást biztosít, ezt viszont a magyar inkubátorházak között szerintem a legmagasabb színvonalon. Az egyetem körüli politikai vihar mindenesetre minket is érintett. Márciusban rendezték Hannoverben a CeBit nevű technológiai világkiállítást, melyre a Nemzeti Kereskedőház 21 magyar céget delegált, köztük bennünket. Még a hannoveri utazás előtt volt egy sajtótájékoztató, ahol a 21 cég közül minket kértek fel, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő és Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos társaságában képviseljük a hazai kiállítókat. Két héttel később kijött a lex-CEU, és azóta rendszeresen felmerül a kérdés, hogy mindez hogyan befolyásolja a munkánkat, eredményeinket. Szerencsére sehogy.

Szálka Tamás: Kifejezetten jó a kapcsolatunk a közszférával. Nemrég épp a kereskedőház segítségével jutottunk ki a San Franciscó-i TechCrunch Disrupt startup-konferenciára.

Ennyire exportképes termék a csevegőrobot?

Sz. T.: Az intelligens asszisztensek már most jelen vannak a mindennapjainkban. Gondoljunk csak az Apple-termékekben használható Sirire vagy az Amazon Alexa nevű eszközére! Pár éven belül komoly versenyhátránnyá fog válni, ha egy vállalat nem rendelkezik ilyen megoldással.

D. Á.: A különböző ügyfélszolgálatok, információs szolgáltatások, kapcsolattartó csatornák fenntartása nemcsak költséges, de nehézkes is. Ha valaki választhat, hogy fél óráig hallgatja az adott társaság reklámzenéjét, míg vár a kapcsolásra, vagy egyetlen perc alatt elintézi a tennivalóit chaten, kevesen választanák az előbbit.

Amennyiben megbízható a chatalkalmazás. Rendszeresen hallani kudarcba fulladó mesterségesintelligencia-kísérletekről.

Sz. T.: Ezek olyan szoftverekhez kötődnek, amelyekkel emberi viselkedést, gondolkodást és kommunikációt akartak szimulálni a fejlesztők. Ez összetett feladat, ami csak úgy teljesíthető, ha a program automatikusan tanul az emberekkel folytatott beszélgetéseiből. A tanulás azonban kockázat is, hiszen a szoftver így félrevezethetővé válik.

D. Á.: A mi chatbotjaink nem ilyen céllal készülnek; nem akarunk úgy tenni, mintha ember lenne, aki válaszol. Egy szűk „műveltségi” területre koncentrálunk, csak arra, ami az adott cég üzletmenete szempontjából fontos. Egy hírportál chatbotja például meg tudja mondani, milyen lesz az időjárás, de nem érdemes repülőjegyárakat kérdezni tőle.

Pusztán az időjárás-előrejelzési funkció miatt viszont nem biztos, hogy érdemes csevegőrobotot fejleszteni.

D. Á.: Ez csak egy példa. A Sziget általunk fejlesztett chatbotja például tájékoztatást adott a programokról, helyszínekről, jegyárakról – méghozzá meglehetősen hatékonyan, hiszen több mint 600 ezren használták idén. A telekommunikációs vállalatoknál éjjel-nappal égnek az ügyfélszolgálati vonalak, pedig az esetek többségében egy chatbot képes lenne kezelni a problémát. A közműcégeknél a mérőóra-bejelentés szintén komoly infrastruktúrát igényel, holott megoldható lenne, hogy a Facebook csevegőablakában minden hónap megfelelő napján bejelentkezzen a szolgáltató, és bekérje az adatokat. És az e-kereskedelmi és banki szolgáltatásokról még nem is beszéltünk.

Rábízhatnánk egy chatrobotra a bankszámlaadatainkat?

Sz. T.: A San Franciscó-i konferencián pont egy olyan fejlesztést mutattunk be, ami garantálja az adatok – banki rendszerek biztonsági szintjének megfelelő – védelmét. A kártyainformáció nem halad keresztül sem a mi, sem a chatfelületet üzemeltető társaság rendszerén.

D. Á.: Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a chatboton keresztül bevásárlásokat, banki ügyeket intézzünk, vagy olyan mikroszolgáltatásokat vegyünk igénybe, mint az újság-előfizetés vagy a mobilparkolás.

A cégek mennyire fogékonyak a technológia iránt?

D. Á.: Az MBA-képzésem végén, amikor még csak a vállalkozás ötlete fogalmazódott meg a fejünkben, kint jártam New Yorkban egy konferencián, melyen a Nasdaq részvénypiac digitális marketing vezetője beszélt arról, hogy egy tőzsdének is életbevágóan fontos megszólítani a fiatal generációt. Az előadása után rákérdeztem, mennyire tartanák alkalmasnak a chatbotokat ennek a célnak az elérésére. Válaszul az előadó annyit mondott: szeretné, ha a Nasdaq lehetne az első ügyfelünk. A vállalati oldalon most „harapnak” erre a szolgáltatásra, hiszen tudják, hogy az ilyen megoldásokkal nemcsak hatékonyabban szólíthatják meg ügyfeleiket, de a márkájukról alkotott képet is izgalmasabbá és élőbbé tehetik.

Deliága Ákos
1985-ben született Budapesten. • A BME-n végzett mérnökinformatikusként, majd a CEU-n MBA-diplomát szerzett. • A HPE szolgáltatási üzletágánál dolgozott itthon, majd Szingapúrban. • Az IVSZ általános elnökségi tagja. • 2016-ban alapította társaival a Talk-A-Bot-ot.

 

Szálka Tamás
1982-ben született Budapesten. • Szintén a BME mérnökinformatikus szakán szerzett diplomát. • Elsősorban térinformatikához kötődő szoftverfejlesztéssel foglalkozott. • A 2005 óta működő saját cégében felhalmozott tudást kamatoztatja a Talk-A-Bot-ban is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.