Magyarok a piacon

Beszéljünk a robothoz!

/ 2017.10.18., szerda 18:02 /

Hamarosan mindenki mesterséges intelligencián alapuló, automata chatalkalmazások segítségével intézi majd ügyeit a közműcégekkel és más szolgáltatókkal – mondja a Talk-A-Bot két alapítója, Deliága Ákos és Szálka Tamás.

Cégüknek a Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU inkubátorháza ad otthont. Önök is a Soros-tervért dolgoznak?

Deliága Ákos: Azért dolgozunk, hogy hatékonyabbá, egyszerűbbé és korszerűbbé tegyük a vállalatok és az ügyfeleik közti kommunikációt, ezzel felgyorsítva és kényelmesebbé téve az ügyintézést. A napi politikához semmi közünk, azt viszont vállaljuk, hogy rengeteget köszönhetünk a CEU-nak.

Anyagi értelemben?

D. Á.: Egyetlen fillért sem kaptunk soha; a CEU mindössze irodát és szakmai támogatást biztosít, ezt viszont a magyar inkubátorházak között szerintem a legmagasabb színvonalon. Az egyetem körüli politikai vihar mindenesetre minket is érintett. Márciusban rendezték Hannoverben a CeBit nevű technológiai világkiállítást, melyre a Nemzeti Kereskedőház 21 magyar céget delegált, köztük bennünket. Még a hannoveri utazás előtt volt egy sajtótájékoztató, ahol a 21 cég közül minket kértek fel, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő és Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos társaságában képviseljük a hazai kiállítókat. Két héttel később kijött a lex-CEU, és azóta rendszeresen felmerül a kérdés, hogy mindez hogyan befolyásolja a munkánkat, eredményeinket. Szerencsére sehogy.

Szálka Tamás: Kifejezetten jó a kapcsolatunk a közszférával. Nemrég épp a kereskedőház segítségével jutottunk ki a San Franciscó-i TechCrunch Disrupt startup-konferenciára.

Ennyire exportképes termék a csevegőrobot?

Sz. T.: Az intelligens asszisztensek már most jelen vannak a mindennapjainkban. Gondoljunk csak az Apple-termékekben használható Sirire vagy az Amazon Alexa nevű eszközére! Pár éven belül komoly versenyhátránnyá fog válni, ha egy vállalat nem rendelkezik ilyen megoldással.

D. Á.: A különböző ügyfélszolgálatok, információs szolgáltatások, kapcsolattartó csatornák fenntartása nemcsak költséges, de nehézkes is. Ha valaki választhat, hogy fél óráig hallgatja az adott társaság reklámzenéjét, míg vár a kapcsolásra, vagy egyetlen perc alatt elintézi a tennivalóit chaten, kevesen választanák az előbbit.

Amennyiben megbízható a chatalkalmazás. Rendszeresen hallani kudarcba fulladó mesterségesintelligencia-kísérletekről.

Sz. T.: Ezek olyan szoftverekhez kötődnek, amelyekkel emberi viselkedést, gondolkodást és kommunikációt akartak szimulálni a fejlesztők. Ez összetett feladat, ami csak úgy teljesíthető, ha a program automatikusan tanul az emberekkel folytatott beszélgetéseiből. A tanulás azonban kockázat is, hiszen a szoftver így félrevezethetővé válik.

D. Á.: A mi chatbotjaink nem ilyen céllal készülnek; nem akarunk úgy tenni, mintha ember lenne, aki válaszol. Egy szűk „műveltségi” területre koncentrálunk, csak arra, ami az adott cég üzletmenete szempontjából fontos. Egy hírportál chatbotja például meg tudja mondani, milyen lesz az időjárás, de nem érdemes repülőjegyárakat kérdezni tőle.

Pusztán az időjárás-előrejelzési funkció miatt viszont nem biztos, hogy érdemes csevegőrobotot fejleszteni.

D. Á.: Ez csak egy példa. A Sziget általunk fejlesztett chatbotja például tájékoztatást adott a programokról, helyszínekről, jegyárakról – méghozzá meglehetősen hatékonyan, hiszen több mint 600 ezren használták idén. A telekommunikációs vállalatoknál éjjel-nappal égnek az ügyfélszolgálati vonalak, pedig az esetek többségében egy chatbot képes lenne kezelni a problémát. A közműcégeknél a mérőóra-bejelentés szintén komoly infrastruktúrát igényel, holott megoldható lenne, hogy a Facebook csevegőablakában minden hónap megfelelő napján bejelentkezzen a szolgáltató, és bekérje az adatokat. És az e-kereskedelmi és banki szolgáltatásokról még nem is beszéltünk.

Rábízhatnánk egy chatrobotra a bankszámlaadatainkat?

Sz. T.: A San Franciscó-i konferencián pont egy olyan fejlesztést mutattunk be, ami garantálja az adatok – banki rendszerek biztonsági szintjének megfelelő – védelmét. A kártyainformáció nem halad keresztül sem a mi, sem a chatfelületet üzemeltető társaság rendszerén.

D. Á.: Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a chatboton keresztül bevásárlásokat, banki ügyeket intézzünk, vagy olyan mikroszolgáltatásokat vegyünk igénybe, mint az újság-előfizetés vagy a mobilparkolás.

A cégek mennyire fogékonyak a technológia iránt?

D. Á.: Az MBA-képzésem végén, amikor még csak a vállalkozás ötlete fogalmazódott meg a fejünkben, kint jártam New Yorkban egy konferencián, melyen a Nasdaq részvénypiac digitális marketing vezetője beszélt arról, hogy egy tőzsdének is életbevágóan fontos megszólítani a fiatal generációt. Az előadása után rákérdeztem, mennyire tartanák alkalmasnak a chatbotokat ennek a célnak az elérésére. Válaszul az előadó annyit mondott: szeretné, ha a Nasdaq lehetne az első ügyfelünk. A vállalati oldalon most „harapnak” erre a szolgáltatásra, hiszen tudják, hogy az ilyen megoldásokkal nemcsak hatékonyabban szólíthatják meg ügyfeleiket, de a márkájukról alkotott képet is izgalmasabbá és élőbbé tehetik.

Deliága Ákos
1985-ben született Budapesten. • A BME-n végzett mérnökinformatikusként, majd a CEU-n MBA-diplomát szerzett. • A HPE szolgáltatási üzletágánál dolgozott itthon, majd Szingapúrban. • Az IVSZ általános elnökségi tagja. • 2016-ban alapította társaival a Talk-A-Bot-ot.

 

Szálka Tamás
1982-ben született Budapesten. • Szintén a BME mérnökinformatikus szakán szerzett diplomát. • Elsősorban térinformatikához kötődő szoftverfejlesztéssel foglalkozott. • A 2005 óta működő saját cégében felhalmozott tudást kamatoztatja a Talk-A-Bot-ban is.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.