Magyarok a piacon

Digitális Magyarország?

/ 2017.03.29., szerda 15:58 /

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató alapján az EU 28 tagja közül a 21. helyen állunk – mondja Sántha György. Az eGov Kft. vezető tanácsadója elárulja, hogyan léphetnénk előrébb.

Mikor igényelhetünk otthonról adóigazolványt vagy tajkártyát?

Nem tudom, azt viszont igen, hogy milyen sok feltétele van az e-közigazgatás létrejöttének. Kell hozzá egy úgynevezett e-közigazgatási alapzat, melynek négy eleme van: szabályozás, finanszírozás, intézmények és infrastruktúra. Ez már részben létezik Magyarországon. Az erre épülő e-közigazgatási szolgáltató rendszer egyes elemei – nyilvántartások, személyzet, szolgáltatások és fejlesztések – viszont gyerekcipőben járnak, nem beszélve a hiányzó harmadik szintről: felügyelet, stratégia és koordináció.

Ön szerint mi akadályozza leginkább a továbblépést?

Az egységes e-közigazgatási stratégia kidolgozásának és egy helyről koordinált végrehajtásának hiánya. Emellett hiányzik vagy nem megfelelő a szervek közötti adatcsere, és a nyilvántartások sem egységesek, ezért együttműködésre nemigen képesek. Ennek következtében „hibrid” e-közigazgatás jött létre, melyben egymás mellett léteznek papíralapú és digitális megoldások. Ezek összehangolása rengeteg időt és energiát emészt fel.

Teljesen meg kellene szűnniük a papíralapú szolgáltatásoknak?

Nem. A különböző állampolgári igényeket más és más módon kell kiszolgálni: egymás mellett kell léteznie az elektronikus, személyes és telefonos szolgáltatásoknak. Mások az elvárásaik a digitális világhoz szokott fiataloknak és a személyes vagy telefonos ügyintézéshez ragaszkodó idősebbeknek.

Mely közigazgatási szolgáltatásoknál van leginkább szükség digitalizációra?

Az 1500 ügytípus közül az öt legnépszerűbb a vezetői engedélyek igénylése, a személyi igazolvány igénylése és pótlása, a lakcímváltozás és a forgalmi engedélyek átíratása, ügytípusonként évi 700-900 ezer kérelemmel. A gépjárművekkel kapcsolatos ügyek nagyobb részben már intézhetők elektronikusan, de a lakcímváltozással és a személyi igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés sok eleme – bár digitalizált a kormányablakokban – továbbra is személyes megjelenést igényel.

Hol tartunk nemzetközi összehasonlításban?

Az Európai Unióban 20 közigazgatási – részben lakossági, részben üzleti – ügy digitalizációs fokával határozzák meg a tagállamok e-közigazgatásának színvonalát. A lakossági ügyek közül csak az szja-bevallás, a felsőoktatási jelentkezés és az építési engedélyek terén jelenthetjük ki, hogy elég jól állunk.

Mi a helyzet a többi lakossági közigazgatási üggyel?

Az összes többi ügyet illetően annyit állíthatunk, hogy a digitalizáció folyamatban van. Az ügyintézés több-kevesebb eleme digitalizált, egyre több részlet intézhető online – az Ügyfélkapun keresztül –, de számos területen a folyamat épp csak elkezdődött.

Hogy viseli ezt a lemaradást az üzleti világ?

Az üzleti szférát illetően sokkal jobb a helyzetünk, mert ott a piac kikényszeríti a változásokat: az adó-, járulék- és vámügyintézés, valamint a cégbejegyzés gyakorlatilag teljeskörűen végrehajtható online. Az egyetlen, de jelentős lemaradásunk az elektronikus közbeszerzések terén van, ahol a digitalizáció megteremthetné a teljes átláthatóságot is.

Mindez milyen helyezést jelent uniós viszonylatban?

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján 2017-ben az EU 28 tagja közül a 21. helyen állunk. Az e-közigazgatási szolgáltatások lakossági igénybevétele folyamatosan nő, de így is az EU utolsó harmadában vagyunk. Magyarország a lemaradó országok csoportjába tartozik, sőt, csúszunk lefelé, ami kihat az ország versenyképességére is.

Mit lehet tenni ez ellen?

A kormány szerint 2018-ra az állampolgároknak és a vállalkozásoknak képesnek kell lenniük a teljes körű, akár határon átnyúló közigazgatási szolgáltatások online igénybevételére, és 2017-re a felnőtt népesség legalább 60 százalékának tudnia kell használni az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Szerintem ezek a célok elérhetők, de csak akkor, ha a közigazgatási elit és a politikai döntéshozók mihamarabb egységes digitális stratégiát alakítanak ki, és a teljes államreformot digitális keretekbe illesztik.

Hogyan tud ebben segíteni az eGov?

Idén leszünk 15 évesek. Az itt dolgozók 3+1 nagy területen rendelkeznek alapos szakmai tudással: közigazgatás, informatika és jog. Ehhez adódik megrendelőink szakterületének ismerete. A legtöbb közigazgatási szervnek, közszolgáltatónak és jó pár állami nagyvállalatnak adtunk már tanácsot. Ügyvéd ügyfeleink folyamatosan használják az általunk kifejlesztett szoftvereket, például a Cégírnokot és az eGov FMH-t, a magánszemélyeknek pedig a személyi adatokban bekövetkező változások online ügyintézésében – valtozasbejelento.hu – tudunk segíteni.

Sántha György
1977-ben született Kecskeméten. • A Szegedi Tudományegyetemen 2000-ben végzett jogászként. • A központi közigazgatásban dolgozott 11 évet. • 2011 óta vezető tanácsadó a 2002-ben alapított eGov Tanácsadó Kft.-ben. • Tíz évig volt a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület titkára. • Nos, két kislánya van.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.