Magyarok a piacon

Digitális Magyarország?

/ 2017.03.29., szerda 15:58 /

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató alapján az EU 28 tagja közül a 21. helyen állunk – mondja Sántha György. Az eGov Kft. vezető tanácsadója elárulja, hogyan léphetnénk előrébb.

Mikor igényelhetünk otthonról adóigazolványt vagy tajkártyát?

Nem tudom, azt viszont igen, hogy milyen sok feltétele van az e-közigazgatás létrejöttének. Kell hozzá egy úgynevezett e-közigazgatási alapzat, melynek négy eleme van: szabályozás, finanszírozás, intézmények és infrastruktúra. Ez már részben létezik Magyarországon. Az erre épülő e-közigazgatási szolgáltató rendszer egyes elemei – nyilvántartások, személyzet, szolgáltatások és fejlesztések – viszont gyerekcipőben járnak, nem beszélve a hiányzó harmadik szintről: felügyelet, stratégia és koordináció.

Ön szerint mi akadályozza leginkább a továbblépést?

Az egységes e-közigazgatási stratégia kidolgozásának és egy helyről koordinált végrehajtásának hiánya. Emellett hiányzik vagy nem megfelelő a szervek közötti adatcsere, és a nyilvántartások sem egységesek, ezért együttműködésre nemigen képesek. Ennek következtében „hibrid” e-közigazgatás jött létre, melyben egymás mellett léteznek papíralapú és digitális megoldások. Ezek összehangolása rengeteg időt és energiát emészt fel.

Teljesen meg kellene szűnniük a papíralapú szolgáltatásoknak?

Nem. A különböző állampolgári igényeket más és más módon kell kiszolgálni: egymás mellett kell léteznie az elektronikus, személyes és telefonos szolgáltatásoknak. Mások az elvárásaik a digitális világhoz szokott fiataloknak és a személyes vagy telefonos ügyintézéshez ragaszkodó idősebbeknek.

Mely közigazgatási szolgáltatásoknál van leginkább szükség digitalizációra?

Az 1500 ügytípus közül az öt legnépszerűbb a vezetői engedélyek igénylése, a személyi igazolvány igénylése és pótlása, a lakcímváltozás és a forgalmi engedélyek átíratása, ügytípusonként évi 700-900 ezer kérelemmel. A gépjárművekkel kapcsolatos ügyek nagyobb részben már intézhetők elektronikusan, de a lakcímváltozással és a személyi igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés sok eleme – bár digitalizált a kormányablakokban – továbbra is személyes megjelenést igényel.

Hol tartunk nemzetközi összehasonlításban?

Az Európai Unióban 20 közigazgatási – részben lakossági, részben üzleti – ügy digitalizációs fokával határozzák meg a tagállamok e-közigazgatásának színvonalát. A lakossági ügyek közül csak az szja-bevallás, a felsőoktatási jelentkezés és az építési engedélyek terén jelenthetjük ki, hogy elég jól állunk.

Mi a helyzet a többi lakossági közigazgatási üggyel?

Az összes többi ügyet illetően annyit állíthatunk, hogy a digitalizáció folyamatban van. Az ügyintézés több-kevesebb eleme digitalizált, egyre több részlet intézhető online – az Ügyfélkapun keresztül –, de számos területen a folyamat épp csak elkezdődött.

Hogy viseli ezt a lemaradást az üzleti világ?

Az üzleti szférát illetően sokkal jobb a helyzetünk, mert ott a piac kikényszeríti a változásokat: az adó-, járulék- és vámügyintézés, valamint a cégbejegyzés gyakorlatilag teljeskörűen végrehajtható online. Az egyetlen, de jelentős lemaradásunk az elektronikus közbeszerzések terén van, ahol a digitalizáció megteremthetné a teljes átláthatóságot is.

Mindez milyen helyezést jelent uniós viszonylatban?

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján 2017-ben az EU 28 tagja közül a 21. helyen állunk. Az e-közigazgatási szolgáltatások lakossági igénybevétele folyamatosan nő, de így is az EU utolsó harmadában vagyunk. Magyarország a lemaradó országok csoportjába tartozik, sőt, csúszunk lefelé, ami kihat az ország versenyképességére is.

Mit lehet tenni ez ellen?

A kormány szerint 2018-ra az állampolgároknak és a vállalkozásoknak képesnek kell lenniük a teljes körű, akár határon átnyúló közigazgatási szolgáltatások online igénybevételére, és 2017-re a felnőtt népesség legalább 60 százalékának tudnia kell használni az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Szerintem ezek a célok elérhetők, de csak akkor, ha a közigazgatási elit és a politikai döntéshozók mihamarabb egységes digitális stratégiát alakítanak ki, és a teljes államreformot digitális keretekbe illesztik.

Hogyan tud ebben segíteni az eGov?

Idén leszünk 15 évesek. Az itt dolgozók 3+1 nagy területen rendelkeznek alapos szakmai tudással: közigazgatás, informatika és jog. Ehhez adódik megrendelőink szakterületének ismerete. A legtöbb közigazgatási szervnek, közszolgáltatónak és jó pár állami nagyvállalatnak adtunk már tanácsot. Ügyvéd ügyfeleink folyamatosan használják az általunk kifejlesztett szoftvereket, például a Cégírnokot és az eGov FMH-t, a magánszemélyeknek pedig a személyi adatokban bekövetkező változások online ügyintézésében – valtozasbejelento.hu – tudunk segíteni.

Sántha György
1977-ben született Kecskeméten. • A Szegedi Tudományegyetemen 2000-ben végzett jogászként. • A központi közigazgatásban dolgozott 11 évet. • 2011 óta vezető tanácsadó a 2002-ben alapított eGov Tanácsadó Kft.-ben. • Tíz évig volt a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület titkára. • Nos, két kislánya van.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.