valasz.hu/magyarokapiacon/havon-vizen-siklanak-61130

http://valasz.hu/magyarokapiacon/havon-vizen-siklanak-61130

Magyarok a piacon

Drónbalett a város felett

/ 2018.03.21., szerda 18:45 /

A közeljövőben komoly forgalmi problémák is kialakulhatnak a városok légterében elszaporodó robotok hatására – mondja Nepusz Tamás, a drónfejlesztéssel foglalkozó CollMot Robotics egyik alapítója.

A budapesti vizes vb megnyitóján egy óriás madarat formáló dróncsoport is feltűnt a show látványosságaként. Hogyan tudták ilyen pontos összhangban mozgatni a drónokat?

Kézzel vezérelve lehetetlen lett volna szinkronban tartani a gépeket, ezért a produkció önvezető technológiára épült. Ennek segítségével a drónok képesek felmérni az összehangolt repüléshez szükséges feltételeket, tudnak alkalmazkodni a körülményekhez és akár egymáshoz is. Amíg a levegőben vannak, a robotok egyetlen, önállóan cselekvő rendszert alkotnak, mely a meghatározott paraméterek mellett, önmagának szervezi meg a repülést.

Mint egy madárraj.

Pontosan. A technológia kifejlesztését az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén kezdtük, és a kiindulópontot épp a csoportos mozgás természetben megfigyelhető példái adták. Ennek a kutatásnak a keretein belül mi hoztuk létre a világ első autonóm, önszervező repülésre képes kültéri drónraját. A kutatócsoportból jött létre a cégünk, melynek jelenleg negyven saját fejlesztésű drónja van.

Mindezt a látványrepülések kedvéért?

Ennél sokkal több lehetőség rejlik a technológiában, bár egyelőre főként a szórakoztatóipar él a szolgáltatásainkkal. 2015-ben például egy szigetes programon táncolni lehetett a drónjainkkal, nemrég pedig Dániában adtunk műsort, melynek részeként a gépekről indítottunk tűzijátékot. Ezek a megbízások is fontosak, hiszen így lehet közelebb vinni az emberekhez a drónokat, de igazán nagy hasznot ipari és üzleti területen hozhatnak.

Például a logisztikában. A közelmúlt híre, hogy a jakuza maffia drogcsempészetre használt drónokat.

Kreatív ötletekért nem kell Japánig menni, az ukrán–román határon is foglaltak már le légi úton csempészett cigarettát. De komolyra fordítva: a városi csomagküldés tényleg olyan terület, ahol hatékonyan lehetne drónokat használni – akár villanyoszlopok tetején kialakított „fészkekből” indítva. Szintén valószínű, hogy nagyobb ipari raktárakban hamarosan elkezdik alkalmazni ezeket az eszközöket, hiszen gyorsabbak és pontosabbak, mint az emberi munkaerő. Ki lehet dolgozni olyan technológiát is, melynek segítségével a magasból segíthetünk mezőgazdasági munkálatokat, és nagy lehetőség van épületek, esetleg közterületek őrzésében, felügyeletében is.

Önállóan cselekvő drónokat használnának védelmi feladatokra?

Kizárólag megfigyelésre. Háborús övezetekben a hadseregek már évek óta használnak pilóta nélküli robotgépeket, így nem először fogalmazódik meg a kérdés, megengedhetjük-e egy mesterséges intelligencia által irányított drónnak, hogy ha úgy ítéli meg, beavatkozzon és fegyvert használjon. Az én álláspontom az, hogy ezt nem szabad megengedni.

Akkor sem, ha eljutunk odáig, hogy a mesterséges intelligencia kevesebb hibát vét, mint az emberi vezető?

Tudjuk, hogy például az Irakban bevetett harci robotgépeket távolról vezérlő emberek a több ezer kilométerre lévő, biztonságos irányítóközpontban is ugyanolyan poszttraumás tüneteket produkálnak, mint akik éles helyzetben, a terepen dolgoznak. Ez bizonyos szempontból kockázat, de ettől függetlenül, etikai szempontból szükséges, hogy legyen emberi jóváhagyás a lánc végén.

Az önvezető autók kapcsán gyakran találkozhatunk azzal az érvvel, hogy ha a forgalom összes járművét mesterséges intelligencia irányítaná, megszűnnének a közúti balesetek.

Ez valószínűleg igaz is. De könnyű belátni, hogy a harcászati beavatkozás másik kategória; ott lennie kell valakinek, aki személyében felelős a döntésért. Az önvezető autókkal vont párhuzam inkább forgalomirányítási szempontból érdekes. Számítani lehet például arra, hogy húsz év múlva a városok légterében a közútihoz hasonló forgalom lesz jellemző.

Mindenkinek saját drónja lesz?

Azt még nem tudjuk, hogy hétköznapi játékszerré válik-e, de vannak erre utaló jelek, hiszen szelfidrón például már most is létezik. A közlekedési problémák kialakulásához viszont már az is elég, ha üzleti célra általánossá válik a robotgépek használata. Meg fog születni egyfajta drón-KRESZ, melynek betartása a miénkhez hasonló technológián alapul majd. Az emberi vezetőnek csak a célt kell meghatároznia, a légi közlekedést a robotgépek önszervező módon bonyolítják.

Milyen fejlesztések szükségesek ennek eléréséhez?

Nagyméretű drónrajok mozgásának összehangolására már most is képesek vagyunk, de a megbízható működéshez arra is szükség van, hogy váratlan akadályok – például egy új villanypózna – se zavarhassák össze a forgalmat. Ehhez arra van szükség, hogy a gépek ne csak a velük közvetlenül kommunikáló, önmagukról jelet sugárzó objektumokat észleljék, hanem képesek legyenek kamerákkal rögzített vizuális információk feldolgozására is. Ez a megfigyelési feladatoknál is fontos; a drónnak tudnia kell, mikor észlel olyan eseményt, amely érdemes az emberi figyelemre.

Nepusz Tamás
1983-ban született Székesfehérváron. • Mesterséges intelligenciára szakosodott mérnök-informatikusként végzett a BME-n, ahol 2008-ban PhD-fokozatot is szerzett. • A University of London munkatársaként bioinformatikai kutatásokban vett részt. • Hazatérve az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén helyezkedett el. • 2015-ben több kutatótársával együtt alapította a CollMot Robotics Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.