Magyarok a piacon

Drónbalett a város felett

/ 2018.03.21., szerda 18:45 /

A közeljövőben komoly forgalmi problémák is kialakulhatnak a városok légterében elszaporodó robotok hatására – mondja Nepusz Tamás, a drónfejlesztéssel foglalkozó CollMot Robotics egyik alapítója.

A budapesti vizes vb megnyitóján egy óriás madarat formáló dróncsoport is feltűnt a show látványosságaként. Hogyan tudták ilyen pontos összhangban mozgatni a drónokat?

Kézzel vezérelve lehetetlen lett volna szinkronban tartani a gépeket, ezért a produkció önvezető technológiára épült. Ennek segítségével a drónok képesek felmérni az összehangolt repüléshez szükséges feltételeket, tudnak alkalmazkodni a körülményekhez és akár egymáshoz is. Amíg a levegőben vannak, a robotok egyetlen, önállóan cselekvő rendszert alkotnak, mely a meghatározott paraméterek mellett, önmagának szervezi meg a repülést.

Mint egy madárraj.

Pontosan. A technológia kifejlesztését az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén kezdtük, és a kiindulópontot épp a csoportos mozgás természetben megfigyelhető példái adták. Ennek a kutatásnak a keretein belül mi hoztuk létre a világ első autonóm, önszervező repülésre képes kültéri drónraját. A kutatócsoportból jött létre a cégünk, melynek jelenleg negyven saját fejlesztésű drónja van.

Mindezt a látványrepülések kedvéért?

Ennél sokkal több lehetőség rejlik a technológiában, bár egyelőre főként a szórakoztatóipar él a szolgáltatásainkkal. 2015-ben például egy szigetes programon táncolni lehetett a drónjainkkal, nemrég pedig Dániában adtunk műsort, melynek részeként a gépekről indítottunk tűzijátékot. Ezek a megbízások is fontosak, hiszen így lehet közelebb vinni az emberekhez a drónokat, de igazán nagy hasznot ipari és üzleti területen hozhatnak.

Például a logisztikában. A közelmúlt híre, hogy a jakuza maffia drogcsempészetre használt drónokat.

Kreatív ötletekért nem kell Japánig menni, az ukrán–román határon is foglaltak már le légi úton csempészett cigarettát. De komolyra fordítva: a városi csomagküldés tényleg olyan terület, ahol hatékonyan lehetne drónokat használni – akár villanyoszlopok tetején kialakított „fészkekből” indítva. Szintén valószínű, hogy nagyobb ipari raktárakban hamarosan elkezdik alkalmazni ezeket az eszközöket, hiszen gyorsabbak és pontosabbak, mint az emberi munkaerő. Ki lehet dolgozni olyan technológiát is, melynek segítségével a magasból segíthetünk mezőgazdasági munkálatokat, és nagy lehetőség van épületek, esetleg közterületek őrzésében, felügyeletében is.

Önállóan cselekvő drónokat használnának védelmi feladatokra?

Kizárólag megfigyelésre. Háborús övezetekben a hadseregek már évek óta használnak pilóta nélküli robotgépeket, így nem először fogalmazódik meg a kérdés, megengedhetjük-e egy mesterséges intelligencia által irányított drónnak, hogy ha úgy ítéli meg, beavatkozzon és fegyvert használjon. Az én álláspontom az, hogy ezt nem szabad megengedni.

Akkor sem, ha eljutunk odáig, hogy a mesterséges intelligencia kevesebb hibát vét, mint az emberi vezető?

Tudjuk, hogy például az Irakban bevetett harci robotgépeket távolról vezérlő emberek a több ezer kilométerre lévő, biztonságos irányítóközpontban is ugyanolyan poszttraumás tüneteket produkálnak, mint akik éles helyzetben, a terepen dolgoznak. Ez bizonyos szempontból kockázat, de ettől függetlenül, etikai szempontból szükséges, hogy legyen emberi jóváhagyás a lánc végén.

Az önvezető autók kapcsán gyakran találkozhatunk azzal az érvvel, hogy ha a forgalom összes járművét mesterséges intelligencia irányítaná, megszűnnének a közúti balesetek.

Ez valószínűleg igaz is. De könnyű belátni, hogy a harcászati beavatkozás másik kategória; ott lennie kell valakinek, aki személyében felelős a döntésért. Az önvezető autókkal vont párhuzam inkább forgalomirányítási szempontból érdekes. Számítani lehet például arra, hogy húsz év múlva a városok légterében a közútihoz hasonló forgalom lesz jellemző.

Mindenkinek saját drónja lesz?

Azt még nem tudjuk, hogy hétköznapi játékszerré válik-e, de vannak erre utaló jelek, hiszen szelfidrón például már most is létezik. A közlekedési problémák kialakulásához viszont már az is elég, ha üzleti célra általánossá válik a robotgépek használata. Meg fog születni egyfajta drón-KRESZ, melynek betartása a miénkhez hasonló technológián alapul majd. Az emberi vezetőnek csak a célt kell meghatároznia, a légi közlekedést a robotgépek önszervező módon bonyolítják.

Milyen fejlesztések szükségesek ennek eléréséhez?

Nagyméretű drónrajok mozgásának összehangolására már most is képesek vagyunk, de a megbízható működéshez arra is szükség van, hogy váratlan akadályok – például egy új villanypózna – se zavarhassák össze a forgalmat. Ehhez arra van szükség, hogy a gépek ne csak a velük közvetlenül kommunikáló, önmagukról jelet sugárzó objektumokat észleljék, hanem képesek legyenek kamerákkal rögzített vizuális információk feldolgozására is. Ez a megfigyelési feladatoknál is fontos; a drónnak tudnia kell, mikor észlel olyan eseményt, amely érdemes az emberi figyelemre.

Nepusz Tamás
1983-ban született Székesfehérváron. • Mesterséges intelligenciára szakosodott mérnök-informatikusként végzett a BME-n, ahol 2008-ban PhD-fokozatot is szerzett. • A University of London munkatársaként bioinformatikai kutatásokban vett részt. • Hazatérve az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén helyezkedett el. • 2015-ben több kutatótársával együtt alapította a CollMot Robotics Kft.-t.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.