Magyarok a piacon

Édes élet

/ 2017.09.06., szerda 16:46 /

Aki a cukrászdában nő fel, a hagyomány részévé válik, megszereti ezt a szakmát, s igyekszik a legjobb tudása szerint folytatni és továbbadni – mondja Auguszt-Arató Auguszta, a farkasréti Auguszt Pavilon vezetője.

A legrégebbi, közel 150 éves magyar cukrászdinasztia leghíresebb tagja az újraalapító Auguszt Elemér, de gyermekei, József és Olga is hírnevet szereztek, és már Olga lányai, Flóra és ön is saját üzletet vezetnek. Hogyan osztották fel az örökséget?

A legidősebb nemzedéknek az Auguszt cukrászdáról talán még mindig a dédapám, Auguszt E. József által 1916-ban alapított Krisztina téri üzlet vagy az 1922-ben létrehozott hidegkúti Auguszt Pavilon jut eszébe. De mivel ezek már nem léteznek, az 1957-ben elindított Fény utcai Auguszt cukrászdába járnak, amelyet most nagybátyám, Auguszt József vezet. Édesanyámnak, Auguszt Olgának köszönhetően két másik Auguszt-cukrászda is van Budapesten. 1993-ban nyitott a Kossuth utcában a Belvárosi Auguszt, 2001-ben pedig a Sasadi úti Auguszt Pavilon. A belvárosi cukrászda működtetésébe kezdettől fogva besegítettünk testvéreimmel, majd amikor megnyílt a pavilon, átjöttem ide, s Flóra maradt a másikban. Mindketten édesanyánk felügyelete alatt dolgoztunk. Ma már egymástól függetlenül, és – amióta édesanyánk a háttérbe húzódott – önállóan vezetjük a két üzletet.

Az önálló üzletvezetés különböző süteményeket is jelent?

A hagyományos Auguszt-sütemények – például az Esterházy-vagy a Deák-torta – mellett mindhármunknak megvan a saját irányvonala. A Fény utcai üzlet inkább német nyelvterületről ihletődik – övék például az áfium és a barackos túrófánk –, a Párizsban is tanult Flóra testvérem süteményei pedig a Belvárosi Augusztban – például a Hantás Flóra – inkább francia hatást tükröznek. A pavilonban egyik külföldi irány sem uralkodó, de mi is kísérletezünk; itteni különlegesség az epres krémes és a málnapehely.

És mi a közös a három Auguszt-cukrászdában?

Az örökségünk: süteményeink titka, amely az öt nemzedék által felhalmozott tudásban, a pontos kézi munkában és a kiváló alapanyagokban rejlik. Közös a beszerzéseink egy része és a családban rejlő egyéb tudás: például harmadik testvérem, Franciska jogász, ő a cukrászdák jogi ügyeinek felelőse.

Ezek szerint még mindig hagyományos receptekből, hagyományos cukrászati technológiával készülnek a süteményeik?

Igen, de ez nem jelent elavultságot. Egyrészt a nagyapám receptjei alapján készülő süteményeink mellett jelen vannak a mai fogyasztói igényeknek megfelelő könnyedebb, gyümölcsösebb finomságok, másrészt műhelyeink a mai technológiai előírásoknak megfelelően vannak felszerelve. Viszont a termékeink ma is kézzel készülnek, a legjobb minőségű alapanyagokból: süteményeinkben és fagyijainkban továbbra is igazi vaníliarúd, gyümölcs, vaj és tejszín van.

A receptjeik még mindig titkosak?

Nem nyilvánosak, de már nem őrizzük őket annyira, mint a nagyapám. Én azt gondolom, a családi titok őrzése mellett legalább annyira fontos a magyar cukrászat gazdagságát és remekműveit megismertetni a széles közönséggel. Ezért nemrég – családi fenntartások ellenére – cukrásztanfolyamot indítottam. Nagy az érdeklődés, a magyar háziasszonyok szívesen tanulnak újat, de a bonyolultabb süteményeket úgysem fogják – az eszközök hiánya miatt nem is tudják – rendszeresen otthon készíteni, azokért továbbra is be fognak jönni hozzánk. Meggyőződésem, hogy a magyar süteménykészítés és -fogyasztás kultúrájának színvonalán tudunk úgy javítani, hogy közben nem veszélyeztetjük üzletünk múltját és jövőjét.

Régi hagyomány, hogy nemcsak a vér szerinti leszármazottakat vonzza a cukrászat, hanem a párjaikat is.

Míg korábban a nők jelentették az aktív hátteret, ez most férjeink szerepe lett. Flóra férje például otthagyta korábbi szakmáját, és teljes állásban vesz részt a belvárosi cukrászda felügyeletében. Az én férjem megtartotta az állását, de ő is sokat van jelen a cukrászdában. Bár korábban furcsálltam, hogy dédszüleink mindent megbeszéltek, és valamelyikük állandóan jelen volt az üzletben, ugyanezt tesszük mi is. Így a gyerekeinknek ugyanolyan természetes, hogy a cukrászdában nőnek fel, mint nekünk volt. Igaz, az én lányom hatévesen még nem tudta, mi a nyers tészta – hiszen mi otthon nem sütünk –, de amikor egy tévéfelvételen majdnem lebuktatta ezzel a nagyanyját, Olga megtanította neki az alapokat.

Ezek szerint megvan a hatodik generáció?

Utánpótlás van bőven, hiszen nyolc unoka van a családban – ebből hét fiú –, de még kicsik, így egyelőre csak reménykedem, hogy folytatják a hagyományt. A második fiam nagyon édesszájú, szívesen besegít, pici korától élvezettel nyújtja a bejgli tésztáját vagy a marcipánt. Aki itt a cukrászdában, a nagyszülőktől, szülőktől tanulva nő fel, az előbb-utóbb a hagyomány részévé válik, megszereti a szakmát, és igyekszik a legjobb tudása szerint folytatni, majd továbbadni.

Auguszt-Arató Auguszta
1974-ben született Budapesten. • Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 1998-ban. • 2003-ban szerzett cukrász szakképesítést, Flóra testvérével együtt. • Először az 1993-ban nyílt Belvárosi Auguszt cukrászdában, majd a 2001-ben nyílt farkasréti Auguszt Pavilonban dolgozott, amelyet ma már egyedül vezet. • Házas, három fia és egy lánya van.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.