felsooktatasirangsor.hu/magyarokapiacon/napsargara-erlelik-66932

http://felsooktatasirangsor.hu/magyarokapiacon/napsargara-erlelik-66932

Magyarok a piacon

Édes élet

/ 2017.09.06., szerda 16:46 /

Aki a cukrászdában nő fel, a hagyomány részévé válik, megszereti ezt a szakmát, s igyekszik a legjobb tudása szerint folytatni és továbbadni – mondja Auguszt-Arató Auguszta, a farkasréti Auguszt Pavilon vezetője.

A legrégebbi, közel 150 éves magyar cukrászdinasztia leghíresebb tagja az újraalapító Auguszt Elemér, de gyermekei, József és Olga is hírnevet szereztek, és már Olga lányai, Flóra és ön is saját üzletet vezetnek. Hogyan osztották fel az örökséget?

A legidősebb nemzedéknek az Auguszt cukrászdáról talán még mindig a dédapám, Auguszt E. József által 1916-ban alapított Krisztina téri üzlet vagy az 1922-ben létrehozott hidegkúti Auguszt Pavilon jut eszébe. De mivel ezek már nem léteznek, az 1957-ben elindított Fény utcai Auguszt cukrászdába járnak, amelyet most nagybátyám, Auguszt József vezet. Édesanyámnak, Auguszt Olgának köszönhetően két másik Auguszt-cukrászda is van Budapesten. 1993-ban nyitott a Kossuth utcában a Belvárosi Auguszt, 2001-ben pedig a Sasadi úti Auguszt Pavilon. A belvárosi cukrászda működtetésébe kezdettől fogva besegítettünk testvéreimmel, majd amikor megnyílt a pavilon, átjöttem ide, s Flóra maradt a másikban. Mindketten édesanyánk felügyelete alatt dolgoztunk. Ma már egymástól függetlenül, és – amióta édesanyánk a háttérbe húzódott – önállóan vezetjük a két üzletet.

Az önálló üzletvezetés különböző süteményeket is jelent?

A hagyományos Auguszt-sütemények – például az Esterházy-vagy a Deák-torta – mellett mindhármunknak megvan a saját irányvonala. A Fény utcai üzlet inkább német nyelvterületről ihletődik – övék például az áfium és a barackos túrófánk –, a Párizsban is tanult Flóra testvérem süteményei pedig a Belvárosi Augusztban – például a Hantás Flóra – inkább francia hatást tükröznek. A pavilonban egyik külföldi irány sem uralkodó, de mi is kísérletezünk; itteni különlegesség az epres krémes és a málnapehely.

És mi a közös a három Auguszt-cukrászdában?

Az örökségünk: süteményeink titka, amely az öt nemzedék által felhalmozott tudásban, a pontos kézi munkában és a kiváló alapanyagokban rejlik. Közös a beszerzéseink egy része és a családban rejlő egyéb tudás: például harmadik testvérem, Franciska jogász, ő a cukrászdák jogi ügyeinek felelőse.

Ezek szerint még mindig hagyományos receptekből, hagyományos cukrászati technológiával készülnek a süteményeik?

Igen, de ez nem jelent elavultságot. Egyrészt a nagyapám receptjei alapján készülő süteményeink mellett jelen vannak a mai fogyasztói igényeknek megfelelő könnyedebb, gyümölcsösebb finomságok, másrészt műhelyeink a mai technológiai előírásoknak megfelelően vannak felszerelve. Viszont a termékeink ma is kézzel készülnek, a legjobb minőségű alapanyagokból: süteményeinkben és fagyijainkban továbbra is igazi vaníliarúd, gyümölcs, vaj és tejszín van.

A receptjeik még mindig titkosak?

Nem nyilvánosak, de már nem őrizzük őket annyira, mint a nagyapám. Én azt gondolom, a családi titok őrzése mellett legalább annyira fontos a magyar cukrászat gazdagságát és remekműveit megismertetni a széles közönséggel. Ezért nemrég – családi fenntartások ellenére – cukrásztanfolyamot indítottam. Nagy az érdeklődés, a magyar háziasszonyok szívesen tanulnak újat, de a bonyolultabb süteményeket úgysem fogják – az eszközök hiánya miatt nem is tudják – rendszeresen otthon készíteni, azokért továbbra is be fognak jönni hozzánk. Meggyőződésem, hogy a magyar süteménykészítés és -fogyasztás kultúrájának színvonalán tudunk úgy javítani, hogy közben nem veszélyeztetjük üzletünk múltját és jövőjét.

Régi hagyomány, hogy nemcsak a vér szerinti leszármazottakat vonzza a cukrászat, hanem a párjaikat is.

Míg korábban a nők jelentették az aktív hátteret, ez most férjeink szerepe lett. Flóra férje például otthagyta korábbi szakmáját, és teljes állásban vesz részt a belvárosi cukrászda felügyeletében. Az én férjem megtartotta az állását, de ő is sokat van jelen a cukrászdában. Bár korábban furcsálltam, hogy dédszüleink mindent megbeszéltek, és valamelyikük állandóan jelen volt az üzletben, ugyanezt tesszük mi is. Így a gyerekeinknek ugyanolyan természetes, hogy a cukrászdában nőnek fel, mint nekünk volt. Igaz, az én lányom hatévesen még nem tudta, mi a nyers tészta – hiszen mi otthon nem sütünk –, de amikor egy tévéfelvételen majdnem lebuktatta ezzel a nagyanyját, Olga megtanította neki az alapokat.

Ezek szerint megvan a hatodik generáció?

Utánpótlás van bőven, hiszen nyolc unoka van a családban – ebből hét fiú –, de még kicsik, így egyelőre csak reménykedem, hogy folytatják a hagyományt. A második fiam nagyon édesszájú, szívesen besegít, pici korától élvezettel nyújtja a bejgli tésztáját vagy a marcipánt. Aki itt a cukrászdában, a nagyszülőktől, szülőktől tanulva nő fel, az előbb-utóbb a hagyomány részévé válik, megszereti a szakmát, és igyekszik a legjobb tudása szerint folytatni, majd továbbadni.

Auguszt-Arató Auguszta
1974-ben született Budapesten. • Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 1998-ban. • 2003-ban szerzett cukrász szakképesítést, Flóra testvérével együtt. • Először az 1993-ban nyílt Belvárosi Auguszt cukrászdában, majd a 2001-ben nyílt farkasréti Auguszt Pavilonban dolgozott, amelyet ma már egyedül vezet. • Házas, három fia és egy lánya van.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.