Magyarok a piacon

Erőmű lesz a háztartásokból?

/ 2017.09.13., szerda 17:54 /

Európában az okos hálózati technológiáké és a közös, sokszereplős energiapiacé a jövő – mondja az ukrán állami gázvállalatnak informatikai infrastruktúrát fejlesztő IP Systems vezérigazgatója, Füzi Ákos.

Az IP Systems nemrég megbízást kapott az ukrán állami gáztársaság informatikai rendszerének kiépítésére. Ukrajna energiapiaca nem épp az átláthatóságáról ismert – nem vágták nagy fába a fejszéjüket?

Az a fejlesztési folyamat, amivel megbíztak minket, épp az átláthatatlanságot számolja fel. Az ukrán állam piaci alapokra akarja helyezni az energiaszállítási és -kereskedelmi folyamatait, és mi örömmel segítünk ebben. Tény, hogy azok az energiapiacok működnek hatékonyan, ahol informatikai megoldások támogatják a szereplők közötti hatékony, gyors és átlátható üzletkötést.

Erről meggyőzték a helyi oligarchákat és az európai politikába az ukrán gázvezetékeken keresztül rendszeresen beleavatkozó Oroszországot is?

Az IP Systems csak az asztalt adja, ami fölött meg lehet kötni az energetikai üzleteket – ezzel nem lépünk rá senki lábára. Egyébként meggyőződésem, hogy a beruházás következményei előnyösek lesznek Ukrajna számára. Az Európai Unió minden energetikai szereplőnek előírt különböző adatszolgáltatási kötelezettségeket, melyeken keresztül nyomon követhetők a szállítási, tárolási és kereskedelmi folyamatok. Ukrajna is abban érdekelt, hogy hitelesen teljesíteni tudja ezt az elvárást, hiszen enélkül elesne a piacától.

Tavasszal Bulgáriában indítottak egy hasonló jellegű informatikai fejlesztést. Mintha kifejezetten a nem versengő piacokat keresnék…

Ez részben így is van. Azokban a térségekben, ahol még nem zajlott le az ágazat piacosítása, számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb igény lesz a szolgáltatásainkra. Ráadásul a világ olyan irányba fejlődik, ahol a hálózatos iparágak hatékony működtetése elképzelhetetlen korszerű IT-rendszerek nélkül. Fejlesztéseinknek köszönhetően Bulgária gázszállítási és -tároló kapacitásai bekapcsolódnak a nemzetközi vérkeringésbe – ezzel teret adva a versenynek is.

Informatikai eszközökkel hogyan lehet versenyt csiholni?

Az energiakereskedelem hasonló a banki műveletekhez; minden informatikai rendszereken keresztül zajlik. Napjainkban hasonló történik az ágazatban, mint a mobilkommunikációban a roamingdíjak eltörlésekor: megszűnik az államhatárok jelentősége. Az európai piac egyre egységesebbé válik, s ez azzal jár, hogy az országoknak fokozatosan fel kell adniuk a központosított energiapolitikát, és be kell engedniük a piacra más szereplőket is. A gyakorlatban mindez úgy teljesülhet, ha az informatikai rendszerüket kompatibilissé teszik a nemzetközi hálózattal.

Itthon még nem adtuk fel a központosított energiapolitikát, sőt a kormány épp a magas árakra hivatkozva államosította a lakossági gázszolgáltatást.

Magyarország bizonyos szempontból különleges eset, de nem kivétel. Elképzelhető, hogy pillanatnyilag csökkenteni lehetett az árakat a külföldi szereplők kivásárlásával, de hosszú távon csak a verseny képes fenntartható viszonyokat teremteni. Itthon az elmúlt években csökkent a számba vehető megrendelőink száma, pedig a modern informatika nemcsak a verseny feltételeit teremti meg, de a fogyasztók kiszolgálását is korszerűbbé, gazdaságosabbá teszi.

Hogyan kerül kapcsolatba a fogyasztó egy energiaszolgáltató informatikai háttérrendszerével?

Például az okosmérőkön keresztül. Küszöbön áll olyan eszközök elterjedése, amelyek képesek automatikusan, akár negyedóránként pontos adatokat küldeni az energiaszolgáltatóhoz a pillanatnyi fogyasztásról. Ez a technológia olyan nagyságrendű ugrás ebben az ágazatban, mint az, amikor annak idején áttértünk a pontatlan és sokszor önkényesen megállapított mértékegységekről az egységes SI-rendszerre.

Pontosabb lesz a számlázás. Ennek lenne ilyen nagy jelentősége?

Ma a fogyasztók többségénél évente egyszer olvassák le a villany- vagy gázórát, és a két mérési pont között a szolgáltatónak csupán becslései vannak – ami azért is teher, mert csak megsaccolni tudja, mennyi energiát kell vásárolnia a nagykereskedelmi hálózatból. Ha azonban valós idejű adatok állnak rendelkezésére, akkor rugalmas energiapiaci termékeket lehet létrehozni; a fogyasztók vásárolhatnak majd 15 perces gázszolgáltatást, vagy dönthetnek úgy, hogy kizárólag zöld energiát használnak. És ahogy pontosabbá válik a mérés, úgy az energiatermelés és -tárolás is optimalizálható, ami fenntarthatósági szempontból óriási lépés.

A zöldenergiával kapcsolatban leggyakrabban épp az a fő ellenérv, hogy nem megoldott a tárolása és a hálózati kezelése.

Ez az érv addig igaz, amíg az energia elosztását szabályzó rendszerek pontatlanok és rugalmatlanok. Az infrastruktúra fejlesztése a megújulók előtt is szélesre tárná a kapukat; megoldódna például az is, hogy túltermeléskor mihez kezdjenek a felesleges energiával a napelemmel felszerelt háztartások. Az okos hálózatirányítási rendszer képes lesz kezelni, hogy a lakóépületek egyszer fogyasztóként, egyszer energiatermelő „erőműként” viselkednek – a körülményektől és az igényektől függően.

Füzi Ákos
1970-ben született Budapesten. • 1993-ban diplomázott a BME villamosmérnöki karán, később a Corvinuson mérnök szakközgazdász és energetikai szakközgazdász képesítéseket is szerzett. • A Richternél a kutatási informatikai terület vezetője volt. • 2005 óta foglalkozik energiapiaci szoftverekkel üzleti elemzőként és fejlesztőként. • 2008-ban alapította az IP Systems Kft.-t, mely idén zrt.-vé alakult.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.