Magyarok a piacon

Fagyásból meleget

/ 2018.02.14., szerda 16:29 /

Halmazállapot-váltó anyagok segítségével forradalmasítja a lakossági- és az ipari hőtárolás területét az egyetemi kutatási projektből indult HeatVentors – mondja az egyik alapító, Farkas Rita.

Az energiaipar egyik nagy problémájára ad választ a HeatVentors által kifejlesztett fázisváltós hőtárolási technológia. Nagyot tévedünk, ha az eszközt egy nagy jégakkuként képzeljük magunk elé?

A működési elvet tekintve ilyesmiről van szó, de az ördög ez esetben is a részletekben rejlik. A legelterjedtebb hőtároló technológiák manapság valóban úgy dolgoznak, hogy a tárolóban lévő víz hőmérsékletét változtatják meg, így „raktározva” a hőenergiát. Idáig nagyjából ugyanaz történik, mint egy jégakkunál vagy vizes ágymelegítőnél. A mi megoldásunk legfőbb újdonsága, hogy nem vizet, hanem fázisváltó anyagokat használ. Mivel az olvadáshő sokkal nagyobb, mint a fajhő, az ilyen tárolók a halmazállapot-váltás révén koncentráltabban képesek elraktározni a hőt.

Nem épp ez történik a jégakkuban?

De. A mi technológiánk viszont ugyanezt –100 és +600 fok között, bármilyen hőmérsékleten képes megcsinálni. Olyan fázisváltó anyagokat használunk, melyek a kívánt célnak megfelelően változtatják a halmazállapotukat. Az így elért hatékonyságnövekedésnek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudjuk a tároló méretét, mely így akár tizede is lehet a vizes technológiával működő eszközének.

Milyen célokra használnak –100 vagy +600 fokos hőtárolókat?

Ipari környezetben mindkettőre találunk példát, a gyógyszerészetben használt mélyfagyasztásos technológiáktól akár a geotermikus naphőerőművekig. De a kevésbé szélsőséges felhasználás gyakoribb. A hőtárolás problémája már egy napkollektorral felszerelt családi háznál is jelentkezik, hiszen megfelelő raktározási megoldás híján az energia jelentős része elvész. Hasonlóképpen, egy nagy irodaház légkondicionálása jelentős energiaráfordítással jár, amit hatékonyabb eszközökkel csökkenteni lehet. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van a tárolók méretének, hiszen minél kisebb az eszköz felülete, annál kevesebb a felesleges hőveszteség.

A nagyobb hatékonyság nyilván a költségeket is megemeli.

Nem feltétlenül. Mások is kísérleteznek fázisváltó anyagokkal, és ezek valóban drágák voltak, de nekünk a kutatásaink során sikerült sokkal olcsóbb megoldást találni. Például egy családi ház napkollektorából származó hő tárolásához szükséges eszköz nagyjából annyiba kerül, mint a vizes tároló. A méret növekedésével pedig egyre csökken az ára az ugyanolyan méretű vizes technológiához képest.

Az ipari felhasználásnál sokszor különleges igények jelentkeznek. Igazítható a technológia egyedi elvárásokhoz?

Hőtárolóinkat két nagy kategóriában értékesítjük: vannak sztenderd termékeink, melyeket főleg lakossági vagy egyszerűbb vállalati célokra fejlesztettünk, és ipari eszközeink, amelyeket gyáraknak, üzemeknek, nagyobb iroda-és lakóépületeknek szánunk. Utóbbi kategória költségesebb, hiszen minden paraméterében az egyedi igényekre kell optimalizálnunk a technológiát. Sikerült létrehoznunk egy modellt, melynek segítségével különböző mérettartományokban is pontosan meghatározhatók a tárolóban végbemenő folyamatok és az ideális működéshez szükséges fázisváltó anyagok mennyisége. Szerencsére a gyártást végző partnereink is képesek rugalmasan kezelni az egyedi igényeket, úgyhogy minden szempontnak meg tudunk felelni.

A megújuló forrásokból nyert villamos energia kapcsán szintén rendszeresen felvetődik a megtermelt energia tárolásának problémája. A hővé alakítás nem lehetne megoldás?

Foglalkoztunk már a kérdéssel, de az a gond, hogy bár a villamos energia viszonylag egyszerűen átalakítható hőenergiává, a visszaalakítás annál bonyolultabb és veszteségesebb. A téma fontosságát viszont jól mutatja, hogy rengetegen keresnek meg minket ezzel kapcsolatban. Mi is szívesen folytatnánk a kutatásokat ebben az irányban, de egyelőre a hőtároló technológia szabadalmaztatására és értékesítésére koncentrálunk.

Hol tart a piaci bevezetés?

Sok érdeklődőnk van, jellemzően nagyvállalati körből, és nagy erőbedobással készülünk első pilotprogramjainkra. Az a célunk, hogy legyen egy jelentősebb, referenciaértékű projektünk mind hűtési, mind fűtési területről. Ezután be tudnánk vonni tőkeerős nemzetközi befektetőket is.

Rögtön a világpiacot célozzák?

Igen, ebben a tekintetben úgy működünk, mint az informatikai startupok, mivel a technológia fő hasznosítói főként multinacionális vállalatok, amelyek segítik megnyitni előttünk a nemzetközi piacot. Rengeteg vállalkozói versenyen veszünk részt, és sikereinknek köszönhetően sok megkeresést kapunk. Tavaly például öt napot Kínában töltöttünk, ahol három városban is bemutattuk a technológiánkat. Ha elkészülünk a pilottal, szinte rögtön megnyílnak előttünk az üzleti lehetőségek.

Farkas Rita
1991-ben született Marcaliban. • Alapdiplomáját energetikai mérnökként, mesterdiplomáját gépészmérnökként szerezte. • A hőtárolás problémájával Andrássy Zoltánnal közös egyetemi kutatásban kezdtek foglalkozni. • A kutatási projektet kiterjesztve, 2017-ben alapították a HeatVentorst.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.