Magyarok a piacon

Fölhabzik a forradalom

/ 2017.08.09., szerda 14:11 /

Bár a Szigetre idén sem engedik be a kézműves söröket, a hazai kisüzemi főzdék így is meg fogják találni az utat a szélesebb közönséghez – vallja a közelmúltban debütáló First Craft Beer egyik alapítója, Kurucz Gergely.

Hat éve az önök rendezvényszervező cége indította a magyarországi sörforradalom egyik motorjaként emlegetett Budavári Sörfesztivált. A kézműves sörfőzés azóta egyértelműen polgárjogot nyert. Elégedettek?

Ha a 2011-es lesújtó helyzethez hasonlítjuk napjaink viszonyait, akár elégedettek is lehetnénk, de ha alaposabban megnézzük a számokat, kiderül, hogy semmi okunk a hurráoptimizmusra. A hazai sörpiac legalább 95 százalékát ma is a nagy, multinacionális sörfőzdék uralják, üvegenként 80 forintos áron ipari körülmények között gyártott termékekkel. A sörforradalom vívmánya mindössze annyi, hogy a nagy egészből sikerült kiszakítani egy nagyjából 1-2 százalékos piaci részesedést, melyen 60 kisüzemi sörfőzde osztozik. Ezt azért túlzás lenne egyértelmű diadalnak nevezni.

A közelmúltban mégis úgy döntöttek, hogy saját sörfőzdével jelennek meg ezen az apró piacon. Érdemes tovább szeletelni a tortát?

A kézművesfőzdék nagyon jól megvannak egymás mellett, segítik egymást; nem tartunk még ott, hogy a túl sok kisüzemi márka okozzon problémát a piacon. Azt viszont érdemes leszögezni, hogy a kézművesek jelenleg nem képesek szélesebb közönséget megszólítani. Az átlagfogyasztó nem sörínyenc, és nem is kell, hogy az legyen. Nem kizárólag a 9 százalékos alkoholtartalmú, bonyolult főzetek tekinthetők jó sörnek – ez már egy rétegigényt kiszolgáló kategória. Mi arra törekszünk, hogy harmonikus, csúcsminőségű söröket készítsünk és megmutassuk a sör sokszínűségét.

Ez az oka annak, hogy a kínálatukban egyszerre szerepel pilzeni típusú és mangós-papajás-ananászos, erősen komlózott felsőerjesztésű sör is?

Igen. Utóbbi főzetre kifejezetten büszkék vagyunk, ahogy a 80 kiló meggyel készülő, elképesztően keserű és savanyú sörünk is igazi kuriózum. A pilzeni titkos receptjét pedig Csehország talán legelismertebb sörfőzőjével alkottuk meg – hiszen ott van valódi kultúrája ennek a típusnak –, és nyugodtan mondhatom: a főzet szinte megszólal. Nem taszítja el a lager sörökhöz szokott fogyasztót, mert az ízvilága hasonló, mégis sokkal gazdagabb, frissebb és intenzívebb élményt nyújt.

Mintha egy borászt hallanánk, ahogy a tanninok kerekségét dicséri!

Ez tökéletes párhuzam, ami egyúttal sok visszásságra is rámutat. A sörök világa legalább annyira izgalmas és mély, mint a borkultúra, a szélesebb közönség számára mégis szinte kizárólag egy kaptafára készülő, olcsó tömegtermékek hozzáférhetők. A fogyasztók mára egyszerűen elszoktak a minőségtől; ezért van nagy szerepe a közérthetőségnek. Reméljük, hogy ilyen sörökkel öt év múlva akár a piac három százalékára is sikerül majd feltornászni a kis főzdék részesedését.

Ezt nem kis ellenszélben kell megtenniük, tekintve, hogy a nagy gyárak is sorra jönnek ki a kézműves sörökre hajazó főzetekkel.

Ez lehet nyílt támadás a kisüzemi főzdék ellen, de lehet piacvédelem vagy a népszerű kisüzemi sörhullám meglovagolása is – nem tudjuk. Viszont mi úgy gondoljuk, hogy azon az áron, amelyen kínálják az ilyen söröket, lehetetlen garantálni az elvárt minőséget. Bár ezzel kapcsolatban sokszor félrevezető a kommunikáció, az mindenképp pozitív, hogy a nagy gyárak is, hozzánk hasonlóan, elkezdték edukálni a fogyasztóikat. Így előbb-utóbb ráébrednek, hogy a sör mint gasztronómiai termék sokkal több, mint amit eddig gondoltak róla. Ez a felismerés pedig éppen nem a 120 forintos lagerek felé fogja terelni a vásárlókat.

Amennyiben van más választásuk. A vendéglátóhelyek többsége ugyanis többnyire egy gyártó termékeit tartja.

Ez a hatalmas probléma. Felmérések is igazolják, hogy ha egy vendéglátóhelyen bővül a kínálat, az nem a meglévő fogyasztást forgácsolja szét a sörcsap márkái között, hanem új fogyasztókat hoz. A multik mégis olyan szerződéseket erőltetnek rá a vendéglátósokra, amelyek rákényszerítik őket a kizárólagosságra.

Néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal nyomást gyakorolt a gyárakra, hogy fogják vissza a kizárólagos szerződéseik arányát.

Mi azt látjuk, hogy pár látszatintézkedésen kívül lényegében semmi sem változott, sőt. Saját tapasztalatunk, hogy sok helyen falakba ütközünk, annak ellenére, hogy a vendéglátóhely tulajdonosa szeretne velünk dolgozni.

Lapunk megjelenésekor már tart az idei Sziget fesztivál. Találkozhatnak a szigetlakók a First Craft Beer söreivel?

A nagy zenei fesztiválok különleges pontjai az országnak; olyan helyek, ahol tökéletesen érvényét veszti a versenyjog. Míg különböző borbárokból több is működik majd, és a külföldi látogatók több tucat hazai borászatot is megismerhetnek, addig a magyar söripart egy multi képviseli. Ha a külföldi közönségnek is meg szeretnénk mutatni, hogy Magyarországon is van magas szintű sörkultúra, akkor meg kell találnunk a magunk csatornáit. A sörforradalom igazi győzelme az lesz, ha majd New Yorkban is kapni lehet magyar kézműves termékeket. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a fogyasztók tartsanak igényt a minőségi magyar kisüzemi sörökre.

Kurucz Gergely
1984-ben született Debrecenben. • 2009-ben közgazdászdiplomát szerzett. • Egyetem után testvérével elindították közös rendezvényszervező cégüket, amely máig számos gasztronómiai és zenei fesztivált valósít meg. • 2016-ban alapították a First Craft Beer Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.