Magyarok a piacon

Fölveszik a Braille-kesztyűt

/ 2018.04.18., szerda 17:06 /

Okoskesztyűvel adná vissza a vakoknak az olvasás élményét az egyetemisták által alapított Gloveye – mondja a Microsoft hazai startupversenyét megnyerő társaság egyik társalapítója, Csathó Ábel.

A Gloveye küldetése, hogy visszaadja a vakoknak az olvasás élményét. Lehetséges ez?

Eddig a Gloveye jutott legközelebb ahhoz, hogy megteremtse ezt az élményt. Vannak más műszaki megoldások is, amelyek segítik a vakokat hagyományos szövegek „olvasásában”, de egyik sem ennyire praktikus és felhasználóbarát. Léteznek felolvasógépek, billentyűzetekre emlékeztető Braille-kijelzők, és vannak olyan okosalkalmazások is, amelyek beszédhanggá alakítják a szöveget. Ám míg előbbi megoldások méretükből adódóan esetlenek és körülményesek, a felolvasóalkalmazásokkal az a baj, hogy lefoglalják a vak emberek legfontosabb érzékszervét, a hallást. A Gloveye ezekkel szemben a felhasználó ujjbegyébe közvetíti a Braille-jeleket – épp mintha valódi Braille-szöveget olvasnának.

Tudomásunk szerint a vakok körében nem általános a Braille-ábécé ismerete.

Ez sajnos igaz; nagyjából az érintettek 10 százaléka használja ezt az írásmódot. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevés a Braille-fordításban elérhető kiadványok száma, így sokaknak nem térül meg az írásmód elsajátításába fektetett energia. A Gloveye jelentős változást hozhat ezen a téren, hiszen bármilyen szöveget képes lefordítani és Braille-jelekké alakítani.

Önök már megtanulták ezt az ábécét?

Éles látással rendelkező embereknek, ha nem is lehetetlen, de nehéz felismerni a karaktereket. Idegrendszerünk nincs hozzászokva ahhoz, hogy tapintással ilyen finom információkat szerezzünk – ez a készség akkor alakul ki, ha a látás kiesése miatt valaki rákényszerül, hogy a tapintására és a hallására támaszkodjon. Célunk az, hogy az ilyen érzékelés számára is elérhetővé tegyük a nyomtatott irodalmat.

Tehát nem csak digitális szövegeknél lehet majd használni az eszközt?

Nem, mi elsősorban a hagyományos, nyomtatott kiadványokra koncentrálunk, hiszen a digitális szövegeket viszonylag egyszerű lefordítani. A módszerünk képfelismerésen alapul. Mindössze egy kamerával rendelkező eszközre van szükség – ez lehet okostelefon, tablet vagy asztali számítógép is –, mellyel rögzítjük az adott oldal képét. Ezután alkalmazásunk felismeri a lefotózott szöveget, karakterekké alakítja, majd ezeket fordítja le Braille-jelekre. A karaktereket egy kézen viselt eszköz segítségével, apró műanyag tüskék rajzolják ki a felhasználó ujjára.

Olvasószemüveg helyett olvasókesztyű?

Egyelőre igen, de a jövőben lehet, hogy olvasógyűszűvé zsugorodik. Technikailag megoldható, hogy a legpraktikusabbra csökkentsük a méretét, hiszen az ujjakon viselt eszköznek az apró tüskéken kívül mindössze egy vezeték nélküli adatátvitelt biztosító bluetooth-egységet kell tartalmaznia. A fejlesztés nem bonyolult, viszont a gyártás ezáltal drágábbá válik. Persze a döntő szempont mindig az, hogy a felhasználóknak milyen igényeik vannak.

Dolgoznak együtt látáskárosultakkal?

Igen, eddig több mint száz önkéntes vett részt a fejlesztéseinkben. Kaptunk is fontos visszajelzéseket; többek szerint érdemes lenne például a jelenlegi egycellás helyett többcellásra bővíteni az eszköz Braille-jeleket leadó egységét, hogy ne csak betűnként, hanem szótagonként vagy szavanként is lehessen olvasni a szöveget. Ez a lehetőség a gyakorlottabb olvasóknak sokat számítana, viszont ennek kapcsán is felvetődik az anyagi korlátok kérdése, mivel ez drágíthatja az eszközt.

Hogy alakul majd a termék árazása?

Úgy készülünk, hogy százezer forint körüli áron vezethetjük majd be a piacra, de ez még sok tényezőn múlik. A korábban említett, vakoknak szánt eszközök jellemzően nagyságrendekkel drágábbak, ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nincs olyan versenytársunk, aki a miénkhez igazán hasonló terméket gyártana. Érdekes módon az egyetlen cég, amely ilyen technológiával kísérletezik, nemrég feltűnt ugyanazon a nemzetközi startupversenyen – a Chivas Venture-n –, amelyen mi is elindultunk.

A verseny fogja eldönteni, melyikük piacképesebb?

Szerintünk ez már eldőlt, hiszen a másik cég eszköze kizárólag pdf-fájlokat tud Braille-írássá alakítani – ez pedig jóval alacsonyabb szint, mint amit mi képviselünk. A versenynek ettől függetlenül komoly tétje van: finanszírozást nyerhetünk az előttünk álló fejlesztésekhez, és a kapcsolati tőkénk növelésén keresztül a befektetőkhöz is könnyebben tudunk eljutni. A megmérettetést az nyeri, akire április 24-ig a legtöbb online szavazatot adják le – ezt egyébként a Facebook-oldalunkon keresztül lehet legegyszerűbben megtenni.

Kereskedelmi forgalomban mikor lesz kapható a termék?

Már most közel járunk a piacra vihető modell elkészítéséhez, de a fejlesztési időt jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló tőke. Terveink szerint már idén piacra kerülhet a termék, amit később szeretnénk a társadalombiztosítás által is támogatottá tenni, ez viszont még sok mindentől függ.

Csathó Ábel
1993-ban született Dunaújvárosban. • Érettségi után egy ideig Németországban élt. • Hazaköltözés után iratkozott be a Corvinus Egyetem szociológia szakára. • Az egyetem mellett több munkahelye volt, többek között dolgozott az IBM IT-biztonsági részlegén. • A Gloveye-t 2017-ben alapította Fülöp Ádám és Klinkó Krisztián, Csathó Ábel később csatlakozott hozzájuk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Mire jó, ha betiltjuk a műanyagszatyrot és a szívószálat?

Nyolcvanezer aláíró és az LMP is a műanyagszatyrok betiltását követeli Magyarországon. A plasztikszennyezés látványosan áttörte a közvélemény ingerküszöbét, de a digitális Heti Válasz legfrissebb számából kiderül: a megoldás kulcsa nem az ökotudatos európai fogyasztók kezében van.

Nemrég még a liberálisok kedvence volt a Fidesz kultúrharcosa

A jobbos intézményvezetőket liberális ármánykodás támogatásával vádló Magyar Idők saját rovatvezetőjét is tollhegyre tűzhetné: Orbán János Dénes ugyanazt tette, amiért most Prőhle Gergelyt ütik-vágják. Bónusz: a pribéksorozatot jegyző Szakács Árpád a liberális Demszky-érában dolgozott a Budapest Portálnak. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.