new.valasz.hu/magyarokapiacon/magyar-ceg-svedcsavarral-76975

http://new.valasz.hu/magyarokapiacon/magyar-ceg-svedcsavarral-76975

Magyarok a piacon

Fölveszik a Braille-kesztyűt

/ 2018.04.18., szerda 17:06 /

Okoskesztyűvel adná vissza a vakoknak az olvasás élményét az egyetemisták által alapított Gloveye – mondja a Microsoft hazai startupversenyét megnyerő társaság egyik társalapítója, Csathó Ábel.

A Gloveye küldetése, hogy visszaadja a vakoknak az olvasás élményét. Lehetséges ez?

Eddig a Gloveye jutott legközelebb ahhoz, hogy megteremtse ezt az élményt. Vannak más műszaki megoldások is, amelyek segítik a vakokat hagyományos szövegek „olvasásában”, de egyik sem ennyire praktikus és felhasználóbarát. Léteznek felolvasógépek, billentyűzetekre emlékeztető Braille-kijelzők, és vannak olyan okosalkalmazások is, amelyek beszédhanggá alakítják a szöveget. Ám míg előbbi megoldások méretükből adódóan esetlenek és körülményesek, a felolvasóalkalmazásokkal az a baj, hogy lefoglalják a vak emberek legfontosabb érzékszervét, a hallást. A Gloveye ezekkel szemben a felhasználó ujjbegyébe közvetíti a Braille-jeleket – épp mintha valódi Braille-szöveget olvasnának.

Tudomásunk szerint a vakok körében nem általános a Braille-ábécé ismerete.

Ez sajnos igaz; nagyjából az érintettek 10 százaléka használja ezt az írásmódot. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevés a Braille-fordításban elérhető kiadványok száma, így sokaknak nem térül meg az írásmód elsajátításába fektetett energia. A Gloveye jelentős változást hozhat ezen a téren, hiszen bármilyen szöveget képes lefordítani és Braille-jelekké alakítani.

Önök már megtanulták ezt az ábécét?

Éles látással rendelkező embereknek, ha nem is lehetetlen, de nehéz felismerni a karaktereket. Idegrendszerünk nincs hozzászokva ahhoz, hogy tapintással ilyen finom információkat szerezzünk – ez a készség akkor alakul ki, ha a látás kiesése miatt valaki rákényszerül, hogy a tapintására és a hallására támaszkodjon. Célunk az, hogy az ilyen érzékelés számára is elérhetővé tegyük a nyomtatott irodalmat.

Tehát nem csak digitális szövegeknél lehet majd használni az eszközt?

Nem, mi elsősorban a hagyományos, nyomtatott kiadványokra koncentrálunk, hiszen a digitális szövegeket viszonylag egyszerű lefordítani. A módszerünk képfelismerésen alapul. Mindössze egy kamerával rendelkező eszközre van szükség – ez lehet okostelefon, tablet vagy asztali számítógép is –, mellyel rögzítjük az adott oldal képét. Ezután alkalmazásunk felismeri a lefotózott szöveget, karakterekké alakítja, majd ezeket fordítja le Braille-jelekre. A karaktereket egy kézen viselt eszköz segítségével, apró műanyag tüskék rajzolják ki a felhasználó ujjára.

Olvasószemüveg helyett olvasókesztyű?

Egyelőre igen, de a jövőben lehet, hogy olvasógyűszűvé zsugorodik. Technikailag megoldható, hogy a legpraktikusabbra csökkentsük a méretét, hiszen az ujjakon viselt eszköznek az apró tüskéken kívül mindössze egy vezeték nélküli adatátvitelt biztosító bluetooth-egységet kell tartalmaznia. A fejlesztés nem bonyolult, viszont a gyártás ezáltal drágábbá válik. Persze a döntő szempont mindig az, hogy a felhasználóknak milyen igényeik vannak.

Dolgoznak együtt látáskárosultakkal?

Igen, eddig több mint száz önkéntes vett részt a fejlesztéseinkben. Kaptunk is fontos visszajelzéseket; többek szerint érdemes lenne például a jelenlegi egycellás helyett többcellásra bővíteni az eszköz Braille-jeleket leadó egységét, hogy ne csak betűnként, hanem szótagonként vagy szavanként is lehessen olvasni a szöveget. Ez a lehetőség a gyakorlottabb olvasóknak sokat számítana, viszont ennek kapcsán is felvetődik az anyagi korlátok kérdése, mivel ez drágíthatja az eszközt.

Hogy alakul majd a termék árazása?

Úgy készülünk, hogy százezer forint körüli áron vezethetjük majd be a piacra, de ez még sok tényezőn múlik. A korábban említett, vakoknak szánt eszközök jellemzően nagyságrendekkel drágábbak, ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nincs olyan versenytársunk, aki a miénkhez igazán hasonló terméket gyártana. Érdekes módon az egyetlen cég, amely ilyen technológiával kísérletezik, nemrég feltűnt ugyanazon a nemzetközi startupversenyen – a Chivas Venture-n –, amelyen mi is elindultunk.

A verseny fogja eldönteni, melyikük piacképesebb?

Szerintünk ez már eldőlt, hiszen a másik cég eszköze kizárólag pdf-fájlokat tud Braille-írássá alakítani – ez pedig jóval alacsonyabb szint, mint amit mi képviselünk. A versenynek ettől függetlenül komoly tétje van: finanszírozást nyerhetünk az előttünk álló fejlesztésekhez, és a kapcsolati tőkénk növelésén keresztül a befektetőkhöz is könnyebben tudunk eljutni. A megmérettetést az nyeri, akire április 24-ig a legtöbb online szavazatot adják le – ezt egyébként a Facebook-oldalunkon keresztül lehet legegyszerűbben megtenni.

Kereskedelmi forgalomban mikor lesz kapható a termék?

Már most közel járunk a piacra vihető modell elkészítéséhez, de a fejlesztési időt jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló tőke. Terveink szerint már idén piacra kerülhet a termék, amit később szeretnénk a társadalombiztosítás által is támogatottá tenni, ez viszont még sok mindentől függ.

Csathó Ábel
1993-ban született Dunaújvárosban. • Érettségi után egy ideig Németországban élt. • Hazaköltözés után iratkozott be a Corvinus Egyetem szociológia szakára. • Az egyetem mellett több munkahelye volt, többek között dolgozott az IBM IT-biztonsági részlegén. • A Gloveye-t 2017-ben alapította Fülöp Ádám és Klinkó Krisztián, Csathó Ábel később csatlakozott hozzájuk.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.