Magyarok a piacon

Háló hirdetőknek

/ 2010.03.04., csütörtök 14:56 /

Ma boldog-boldogtalan a közösségi oldalakon akar hirdetni, pedig nem mindenki számára ez a leghatékonyabb reklám - mondja Soós Gergely, a Neo Interactive digitális reklámügynökség tulajdonosa. A vállalkozás mindeddig megőrizte függetlenségét a multik uralta reklámvilágban.

Nem tartoznak nagy hálózathoz, holott a reklámpiacot itthon a nemzetközi cégek uralják. Ez a függetlenség előny vagy hátrány?

A nagy ügynökségek életében csak kis szelet az internetes reklámpiac. Persze, ha nagyobb részt szeretnének, tőkehátterüknek köszönhetően szinte egy csettintéssel növelni tudnák a kapacitásukat. Ilyen szempontból hátrányban vagyunk, de a válság miatt ez a fajta növekedés most nem aktuális. Nagy előnyünk viszont a netes piacon már eddig megszerzett tapasztalatunk. Mivel közvetlenül a dotcom válság után indultunk, a nagy cégek számára akkor nem tűnt nagy üzletnek az internetbe fektetni. Így volt lehetőségünk megerősödni.

A válság kapcsán sok cég utolsó mentsvárként tekint az internetre. Van ennek alapja?

Növekvő piacról van szó, így lehet alapja a belé vetett bizalomnak. Amikor elkezdtük a vállalkozást, alig egymillió internet-előfizetés volt Magyarországon. Mára ez a szám legalább megnégyszereződött. Igazi tömegmédiáról van szó. A nehézséget sokszor már az okozza, hogy meggyőzzük az ügyfelet a saját érdekeiről, azaz nem mindent lehet hatékonyan hirdetni az éppen divatos módszerrel, vagy egyáltalán az interneten.

Mik a netes hirdetési trendek?

Két éve a google-on való hirdetés volt a nagy sláger, most mindenki a közösségi oldalakon akar reklámozni. Ugyanakkor itthon a hirdetések hetven százaléka még mindig banner: tehát egy csík vagy ablak az oldalon, esetleg a képernyőn a szöveg fölé beúszó úgynevezett layer-hirdetés. Nyugaton ez már csak harminc százaléka a netes hirdetési piacnak. A jövő már az adatbányászathoz hasonlít: minél inkább csak azoknak jelenjen meg a hirdetés, akik várhatóan vevők, ügyfelek lesznek.

Kik használják leginkább a netes hirdetéseket?

A mi ügyfélkörünket főleg a nagy külföldi cégek adják: nemzetközi reklámjaik, kampányaik tervezését, lebonyolítását végezzük. A hazai kisvállalkozói szektor kevésbé fordul ügynökségekhez, ők inkább megpróbálnak saját hatáskörben intézkedni.

Van, amikor az önök fejlesztését viszik külföldre?

Készítettünk már a Coca-Colának, illetve a Fantának olyan reklámalkalmazásokat
- utóbbinál egy csevegőprogramba -, amelyeket aztán más országokba is elvittek. Jó érzéssel tölt el, hogy sikeresnek találják a munkánkat, de nem erre vagyok a legbüszkébb.

Hanem mire?

A legnagyobb kihívás az újítás állandó kényszere. Sok olyan reklámfogás van az interneten, amelyek ma már evidenciának számítanak a szakmában, ám ezeket vagy mi találtuk ki, vagy mi alkalmaztuk itthon először. Ilyen például a regisztrációs adatbázisra épülő célzott reklám: ilyenkor csak a célcsoportba tartozók számára jelenik meg a hirdetés. De mi voltunk az elsők itthon, akik a google-ban hirdettünk, vagy márkaklubot hoztunk létre közösségi oldalon.



Szakdolgozattól a gerillamarketingig

Már a hazai internet hőskorában az internetes reklám lehetőségeiről írta szakdolgozatát Soós Gergely a közgazdasági egyetemen, ám csak öt évvel később hozta létre saját ügynökségét. Előbb pénzügyesként dolgozott, amit egy kolumbiai ösztöndíj miatt hagyott ott. Hazatérve döntötte el, hogy céget alapít. "Ahhoz már öreg voltam, hogy harmincévesen kávéfőzéssel foglalkozzak egy ügynökségnél" - mondja. Internetes reklámügynökség viszont alig volt akkoriban, így nem jelentett hátrányt gyakorlati tapasztalatlansága. A cég azóta a szakma egyik meghatározójává vált. Az internetes hirdetések készítése, kihelyezése mellett foglalkoznak személyre szabott gerilla- és vírusmarketinggel is. A Neónál negyvenen dolgoznak, tavalyi árbevétele meghaladta a 400 millió forintot.



SOÓS GERGELY

1971-ben született Budapesten. • Vendéglátó-ipari és idegenforgalmi főiskolát, majd közgazdasági egyetemet végzett. • Három évig dolgozott a Molnál pénzügyesként. • 2002-ben alapította meg a Neo Interactive-ot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.