Magyarok a piacon

Hőguta helyett

/ 2017.05.10., szerda 18:25 /

Akár napok alatt megtérülhet az ipari üzemek tetőfelszínének permetezéses hűtése, mivel így szükségtelenné válnak az óránkénti hővédelmi leállások – mondja az Öntözés.hu Kft. ügyvezetője, Weeber István.

Öntözéstechnikára és tetőhűtésre szakosodott cége mellett ön sérült fiatalok ellátásával, nevelésével is foglalkozik. Van kapcsolat a kettő között?

Legfeljebb finanszírozási értelemben, ugyanis a cégből befolyó forrásokat forgatom az otthonunk fenntartásába is. Régóta foglalkozom értelmileg vagy halmozottan sérült emberek, haldoklók ellátásával; korábban papnak készültem. Jezsuita novícius voltam, amikor arra a belátásra jutottam, hogy hozzám közelebb áll, ha nem bejárok a sérültekhez, hanem együtt élek velük, az életem részévé teszem az ellátásukat, nevelésüket. Családot alapítottam, majd három gyermekünk születése után feleségemmel örökbe fogadtuk kislányunkat, Zsófit, akinek Down-szindrómája van. Nem sokkal később egy erre a célra épített társasházban összeköltöztünk egy barátunkkal, aki hivatásos nevelőszülőként sérült fiatalokkal foglalkozik. Így született az a lakóotthon és közösség, mely tulajdonképpen a tágabb családom.

A szociális munka kiegészítéseként indította az öntözéstechnikai vállalkozást?

Ez a két út függetlenül indult el az életemben. Agrármérnök vagyok, de már az egyetem előtt, a '80-as években, egy amerikai út során felkeltette az érdeklődésem az automata öntözéstechnika. Itthon ebben az időben szinte csak az eső öntözött. Később, az egyetem mellett a bátyámmal indítottunk egy kis- és nagykereskedelmi szaküzletet, amely részben ilyen rendszerekkel foglalkozott; majd az ezredforduló évében megalapítottam kifejezetten öntözésre szakosított cégemet.

Az áttörést mégsem ez, hanem az ipari épületek tetejének hűtésére kifejlesztett WaterFilm Technology hozta meg. Ez is az öntözőrendszerekhez hasonló elven alapul?

A tetőhűtés is vízpermetezéssel történik, de ezen kívül nincs sok hasonlóság a két módszer között. Először a DunaPack papírgyár és a BME Hőfizikai Laboratóriuma keresett meg, tudnánk-e telepíteni az üzemük tetejére olyan berendezést, amely minden órában elpárologtat négyzetméterenként egy liter vizet. Elvállaltuk, gondolván, biztosan találunk szakirodalmat a rendszer kiépítéséhez – de tévedtünk. Sem mi, sem az egyetem szakemberei nem találtunk semmilyen hasonló technológiát, sem az interneten, sem a tudományos irodalomban. Csak 4-5 évvel a saját rendszerünk kifejlesztése után bukkantak fel az első amerikai, japán és indiai fejlesztésű rendszerekről szóló szakcikkek. Ez lett a szerencsénk; rákényszerültünk, hogy kifejlesszük saját rendszerünket, és mára kiderült, hogy a mi megoldásunk hatékonyabb, mint a versenytársaké.

Az ipari klímák korában miért szükséges vízzel hűteni az üzemek tetejét?

A lapostetős ipari épületekben néha már kora tavasszal tízesével lesznek rosszul, kapnak hőgutát a munkások. Ezekben az üzemekben legtöbbször még télen se használnak fűtést, mert a gépekből annyi hő távozik, hogy a legnagyobb hidegben is kényelmesen lehet dolgozni. Pontosabban: szinte csak hidegben lehet kényelmesen dolgozni, hiszen amint melegebben süt a nap, a tető úgy felmelegszik, hogy nem engedi eltávozni az épületben megtermelt hőt. A klímák lehűtik a levegőt, de élettani szempontból fontosabb, hogy a munkások feje fölött sugárzik az átforrósodott mennyezet. Azt gondolnánk, csak indiai vagy kínai gyárakban történik ilyesmi, pedig itthon és Európa-szerte is mindennapos, hogy a gyári munkások sorban dőlnek ki a gyártósorok mellett.

Hőségben a gyárakban kötelező az óránkénti hővédelmi leállás. Mennyire tartják be ezt az előírást?

Nem hiszem, hogy elcsalnák a szünetet, viszont ez a gyáraknak rettentő költséges – a munkásoknak pedig édeskevés. Tíz perc alatt nem lehet kiszellőztetni ekkora épületeket, és a mennyezet is ugyanúgy árasztja majd a hőt. Óránként negyed órát állni ráadásul óriási kiesés egy gyárnak. Ez az egyik érvünk a tetőhűtés mellett: ha a mennyezet nem forrósodik fel annyira, a klíma is hatékonyabb lesz, és nincs szükség a leállásokra sem. Az első, kísérleti rendszerünk másfél hónap alatt térült meg – a hűtési energia, a munkavédelmi költségek és a selejtarány drasztikus csökkenésének köszönhetően. Ugyanehhez a szentgotthárdi Opel-gyárnál már egyetlen nap elég volt.

Ha ilyen eredményes a technológia, miért nem vált még bevett megoldássá?

A válság visszavetett minket, hiszen épp akkorra értek be az első eredményeink, amikor a legtöbb nagyvállalat moratóriumot hirdetett a nem termelő beruházásokra. Mostanra jellemzően megszűnt a tiltás, ráadásul épületenergetikai projektekre jelentős támogatások is elérhetővé váltak, úgyhogy az utóbbi időben újra emelkedik az érdeklődés a technológiánk iránt. Bizonyos értelemben már kénytelen vagyok válogatni, mivel megállapodást kötöttünk a Műegyetem Épületszerkezettani Tanszékének egy munkacsoportjával, hogy elkészítik a technológia teljes körű hitelesítési méréseit, s ehhez három, szerkezetileg különböző tetőre van szükség.

Weeber István
1966-ban született Budapesten. • Agrármérnöki diplomát szerzett. • Jezsuita novíciusként két évig élt az első hazai sérült embereket befogadó lakóotthonban, a dunaharaszti Bárka közösségben. • 2000-ben alapította öntözéstechnikai vállalkozását.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.