Magyarok a piacon

Indul az algaszüret

/ 2016.11.23., szerda 17:35 /

A mezőgazdaságban ritka jelenség az innováció, a főleg hagymatermesztéssel foglalkozó makói Zöldségcentrum talajjavító technológiája azonban újdonságot hoz – véli a cég egyik tulajdonosa, Basa Zoltán.

A makói hagyma ma már hivatalosan is hungarikum. Hatással van ez az értékesítésre?

Nehéz megmondani, ugyanis a „makói hagyma” ma már nem pontosan az, mint ami a Hungarikum Bizottság vagy az európai eredetvédelmi szabályozás meghatározásában szerepel. Mondhatjuk, hogy a nyilvánvaló jó szándék ellenére megkésve ítélték meg a címet, s így az olyasmit véd, ami fölött túllépett a gyakorlat.

Miért, mit értünk makói hagymán?

Nevezzük inkább Makón termesztett hagymának. A hungarikummá nyilvánított makói dughagyma termesztését szigorú előírások szabályozzák – épp ez a problémánk. A védett hagymafajtát csak kétévente lehet betakarítani, ráadásul rendkívül körülményes gondozást és hőkezelést igényel, ám a piaci ára ugyanannyi, mint más, kevésbé igényes fajtáké. Egy hektár földön egy évben 30-40 tonna hagyományos és 80-90 tonna új típusú hagymát lehet megtermelni, így nem meglepő, hogy amit nemrég hungarikummá választottak, mára visszaszorult. A térségben ma elsősorban egy magról vethető holland fajtát termesztenek a gazdák, és elővigyázatosságból egyre ritkábban használják a „makói hagyma” kifejezést.

Érthető, ha egyszer holland fajtát termesztenek…

Ez a hagyma ugyanabban a földben nő, mint a korábbi fajták; a klíma is ugyanolyan kedvező, mint eddig, és a gazdák hozzáértése sem változott. A vetőmag csak egy szempont a sok közül. Makón ma is a világ egyik legjobb minőségű vöröshagymáját termesztik. Ha évtizedekkel ezelőtt megkezdődött volna a központilag irányított márkaépítés a hagyományos fajta népszerűsítésére, talán ma már megérné ezzel foglalkozni. De jelen körülmények közt a címeknek inkább érzelmi, mint piaci jelentőségük van.

Hol értékesítik a terményt?

A nagy áruházláncokat szolgáljuk ki, országszerte. A Zöldségcentrum maga is gazdálkodik 170 hektáron, de a környékbeliek terményeit is értékesítjük, és szinte minden egyéb kerti zöldséget forgalmazunk.

A nagyáruházak és a termelők állandó harcban állnak. Érdemes beállni a két fél közé?

A legtöbb konfliktus épp abból származik, hogy sokszor nincs közvetítő a gazdák és az áruház között. Sok próbálkozás volt világszerte, hogy a kistermelők közvetlenül a kereskedelmi láncokkal álljanak kapcsolatban, de sehol sem működik. Nem lehet megoldani és nincs is semmi értelme annak, hogy több száz gazda külön-külön szervezze meg áruja szállítását, minőség-ellenőrzését és átadását.

Nem muszáj külön; erre a célra jöttek létre a termelői értékesítői szervezetek.

A gyakorlat itt is más, mint az elmélet. Ezek a közösségi alapú szervezetek mindössze arra jók, hogy az ernyőjük alatt igénybe lehet venni állami támogatásokat, de az értékesítést a legtöbb tag továbbra is önmagának szervezi. Mi tulajdonképpen épp azért tudtunk megerősödni, mert a zöldségpiacon megszokottól eltérő, nagyvállalati logikát követtünk. A kezdetektől átlátható folyamatokat teremtettünk, és beszállítóként kezeltük a kistermelőket, akik így pontosan tudták, minek mennyi az ára, és milyen elvárásoknak kell megfelelniük, ha részt akarnak venni az üzletben. Saját erőnkből, állami támogatások nélkül is működő, eredményes integrációt hoztunk létre.

Azért uniós fejlesztési forrásokat a Zöldségcentrum is igénybe vesz. Milyen innováción dolgozhat egy mezőgazdasági vállalat?

A Horizon 2020 program keretében a Multisense Labor Kft.-vel közösen 1,1 millió eurós finanszírozást nyertünk egy helyben termesztett alga felhasználására épülő talajjavító technológia kifejlesztésére. Ez már önmagában is eredmény, hiszen Magyarországon eddig még egyetlen mezőgazdasági innovációs projekt sem kapott ilyen támogatást.

Miért éppen algát használnának talajjavításra?

Ezek a készítmények alkalmasak arra, hogy legalább részben kiváltsák a műtrágyát, és hozzájáruljanak a termőföld tápanyagellátásához. Különösen előnyös, hogy az alga természetes, biológiai kötésben hordozza a szükséges anyagokat, így annál sokkal nagyobb arányban hasznosulhat. Olyan ez, mintha „előemésztett” táplálékot juttatnánk a talajba. A megoldás révén akár 10 százalékos hozambővülést is elérhetünk, ráadásul a VegaAlgának nevezett készítményt a saját termőföldünkön, magunknak állíthatjuk elő.

Ha a gazdák maguknak is megtermelhetik az algát, miből származna a Zöldségcentrum haszna?

Talajjavító algakészítmények eddig is léteztek. A mi megoldásunk újdonsága az, hogy lehetőséget ad az önálló előállításra. Az általunk kínált termesztési és feldolgozási technológia bárhol üzembe helyezhető, és a működtetéséhez felügyeleti szolgáltatást is kínálunk, így az előállítás a gazdának nem okoz nehézséget. A fejlesztés már most előrehaladott állapotban van, ezért minden esély megvan arra, hogy a projekt zárásakor, jövő év végén egyedülálló, környezetbarát újdonsággal lépjünk piacra.

Basa Zoltán
1973-ban született Kiskunfélegyházán. • Közgazdász végzettséget szerzett. • A ’90-es években távközlési területen helyezkedett el; dolgozott az Invitelnél, később a macedón Telekom beszerzési igazgatója lett. • 2002-ben senior tanácsadó volt a Magyar Telekomnál. • 2003-ban Pásztor Vilmossal alapította a Zöldségcentrum Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.