Magyarok a piacon

Indul az algaszüret

/ 2016.11.23., szerda 17:35 /

A mezőgazdaságban ritka jelenség az innováció, a főleg hagymatermesztéssel foglalkozó makói Zöldségcentrum talajjavító technológiája azonban újdonságot hoz – véli a cég egyik tulajdonosa, Basa Zoltán.

A makói hagyma ma már hivatalosan is hungarikum. Hatással van ez az értékesítésre?

Nehéz megmondani, ugyanis a „makói hagyma” ma már nem pontosan az, mint ami a Hungarikum Bizottság vagy az európai eredetvédelmi szabályozás meghatározásában szerepel. Mondhatjuk, hogy a nyilvánvaló jó szándék ellenére megkésve ítélték meg a címet, s így az olyasmit véd, ami fölött túllépett a gyakorlat.

Miért, mit értünk makói hagymán?

Nevezzük inkább Makón termesztett hagymának. A hungarikummá nyilvánított makói dughagyma termesztését szigorú előírások szabályozzák – épp ez a problémánk. A védett hagymafajtát csak kétévente lehet betakarítani, ráadásul rendkívül körülményes gondozást és hőkezelést igényel, ám a piaci ára ugyanannyi, mint más, kevésbé igényes fajtáké. Egy hektár földön egy évben 30-40 tonna hagyományos és 80-90 tonna új típusú hagymát lehet megtermelni, így nem meglepő, hogy amit nemrég hungarikummá választottak, mára visszaszorult. A térségben ma elsősorban egy magról vethető holland fajtát termesztenek a gazdák, és elővigyázatosságból egyre ritkábban használják a „makói hagyma” kifejezést.

Érthető, ha egyszer holland fajtát termesztenek…

Ez a hagyma ugyanabban a földben nő, mint a korábbi fajták; a klíma is ugyanolyan kedvező, mint eddig, és a gazdák hozzáértése sem változott. A vetőmag csak egy szempont a sok közül. Makón ma is a világ egyik legjobb minőségű vöröshagymáját termesztik. Ha évtizedekkel ezelőtt megkezdődött volna a központilag irányított márkaépítés a hagyományos fajta népszerűsítésére, talán ma már megérné ezzel foglalkozni. De jelen körülmények közt a címeknek inkább érzelmi, mint piaci jelentőségük van.

Hol értékesítik a terményt?

A nagy áruházláncokat szolgáljuk ki, országszerte. A Zöldségcentrum maga is gazdálkodik 170 hektáron, de a környékbeliek terményeit is értékesítjük, és szinte minden egyéb kerti zöldséget forgalmazunk.

A nagyáruházak és a termelők állandó harcban állnak. Érdemes beállni a két fél közé?

A legtöbb konfliktus épp abból származik, hogy sokszor nincs közvetítő a gazdák és az áruház között. Sok próbálkozás volt világszerte, hogy a kistermelők közvetlenül a kereskedelmi láncokkal álljanak kapcsolatban, de sehol sem működik. Nem lehet megoldani és nincs is semmi értelme annak, hogy több száz gazda külön-külön szervezze meg áruja szállítását, minőség-ellenőrzését és átadását.

Nem muszáj külön; erre a célra jöttek létre a termelői értékesítői szervezetek.

A gyakorlat itt is más, mint az elmélet. Ezek a közösségi alapú szervezetek mindössze arra jók, hogy az ernyőjük alatt igénybe lehet venni állami támogatásokat, de az értékesítést a legtöbb tag továbbra is önmagának szervezi. Mi tulajdonképpen épp azért tudtunk megerősödni, mert a zöldségpiacon megszokottól eltérő, nagyvállalati logikát követtünk. A kezdetektől átlátható folyamatokat teremtettünk, és beszállítóként kezeltük a kistermelőket, akik így pontosan tudták, minek mennyi az ára, és milyen elvárásoknak kell megfelelniük, ha részt akarnak venni az üzletben. Saját erőnkből, állami támogatások nélkül is működő, eredményes integrációt hoztunk létre.

Azért uniós fejlesztési forrásokat a Zöldségcentrum is igénybe vesz. Milyen innováción dolgozhat egy mezőgazdasági vállalat?

A Horizon 2020 program keretében a Multisense Labor Kft.-vel közösen 1,1 millió eurós finanszírozást nyertünk egy helyben termesztett alga felhasználására épülő talajjavító technológia kifejlesztésére. Ez már önmagában is eredmény, hiszen Magyarországon eddig még egyetlen mezőgazdasági innovációs projekt sem kapott ilyen támogatást.

Miért éppen algát használnának talajjavításra?

Ezek a készítmények alkalmasak arra, hogy legalább részben kiváltsák a műtrágyát, és hozzájáruljanak a termőföld tápanyagellátásához. Különösen előnyös, hogy az alga természetes, biológiai kötésben hordozza a szükséges anyagokat, így annál sokkal nagyobb arányban hasznosulhat. Olyan ez, mintha „előemésztett” táplálékot juttatnánk a talajba. A megoldás révén akár 10 százalékos hozambővülést is elérhetünk, ráadásul a VegaAlgának nevezett készítményt a saját termőföldünkön, magunknak állíthatjuk elő.

Ha a gazdák maguknak is megtermelhetik az algát, miből származna a Zöldségcentrum haszna?

Talajjavító algakészítmények eddig is léteztek. A mi megoldásunk újdonsága az, hogy lehetőséget ad az önálló előállításra. Az általunk kínált termesztési és feldolgozási technológia bárhol üzembe helyezhető, és a működtetéséhez felügyeleti szolgáltatást is kínálunk, így az előállítás a gazdának nem okoz nehézséget. A fejlesztés már most előrehaladott állapotban van, ezért minden esély megvan arra, hogy a projekt zárásakor, jövő év végén egyedülálló, környezetbarát újdonsággal lépjünk piacra.

Basa Zoltán
1973-ban született Kiskunfélegyházán. • Közgazdász végzettséget szerzett. • A ’90-es években távközlési területen helyezkedett el; dolgozott az Invitelnél, később a macedón Telekom beszerzési igazgatója lett. • 2002-ben senior tanácsadó volt a Magyar Telekomnál. • 2003-ban Pásztor Vilmossal alapította a Zöldségcentrum Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.