valasz.hu/magyarokapiacon/havon-vizen-siklanak-61130

http://valasz.hu/magyarokapiacon/havon-vizen-siklanak-61130

Magyarok a piacon

Ismerjük az erő sötét oldalát

/ 2018.02.21., szerda 16:43 /

Az állandó terrorfenyegetés miatt nemcsak a hatóságoknak, de a civileknek is őrködniük kell biztonságuk felett – vallja a biztonság- és haditechnikával foglalkozó Globserver ügyvezetője, Varga Zoltán.

Az ünnepek alatt páncélosok védték Budapesten a karácsonyi vásárokat, egyes villamosvonalakon pedig hetekig gépfegyveres katonák posztoltak. Indokolt ez a készültség?

A migrációs válság és a fokozódó terrorfenyegetés Európa-szerte ráirányította a figyelmet a megelőzés fontosságára. Sajnos mostanában már nem lehet viccként értelmezni, ha azt halljuk: a nemzetközi helyzet fokozódik. Tény, hogy olyan világpolitikai feszültségek határozzák meg az életünket, amelyek miatt krízisövezetekben – és bizony belföldön is – indokolt a fokozott rendvédelmi, hadi és titkosszolgálati készültség. Ha a nemzetközi konfliktusok mélységét és kiterjedtségét nézzük, akkor nem túlzás azt mondani, hogy a helyzet hasonló az ’50-es, ’60-as évek hidegháborús válságához – azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy jelenleg nem csak egy nagy törésvonal mutatható ki.

A hadviselés, a rendvédelem és a titkosszolgálat is állami feladat. Egy magántársaságnak hogyan juthat szerep ezekben?

Több országban is kormányzati beszállítók vagyunk; olyan biztonság- és haditechnikai feladatokat látunk el, amelyeket az adott ország kormánya engedélyez számunkra. Csapatunk túlnyomórészt komoly tapasztalatokkal rendelkező, leszerelt tisztekből áll, akik tökéletesen együtt tudnak működni az adott állami szervezettel. A Globserver alapítása után főként cégbiztonsági ellenőrzéseket és átvilágításokat végeztünk, vagyis az ipari kémkedés ellen harcoltunk, de a tizenkét év alatt annyit változott a világ, hogy ma már a versenyszféra mellett elsősorban állami megbízásokra dolgozunk. Például négy éve jelen vagyunk egy közel-keleti országban is, melynek területén több kríziszóna is található.

Az Irakban dolgozó amerikai Blackwater vagy a Krímet megszálló orosz magáncsapatok működése nyomán felvetődik a kérdés: nem a hivatalos haderő számára vállalhatatlan feladatokat szervezik ki az államok magáncégeknek?

Szigorú jogszabályok és engedélyezési láncok szabályozzák, hogy a krízisövezetekben pontosan milyen feladatokat láthatunk el. Annyit elmondhatok, hogy taktikai bevetéseken nem veszünk részt, tehát nem az a szerepünk, hogy mi végezzük el a piszkos munkát. Ettől függetlenül embereink találkozhatnak ezekkel a zsoldosokkal, így ismerjük az „erő sötét oldalát” – de nem ez a mi asztalunk. A munkánk jelentős részben abból áll, hogy haditechnikai felszereléseket juttatunk el bizonyos területekre.

Fejlesztenek is felszereléseket?

Igen, fegyvereket és egyéb haditechnikai eszközöket. Bízunk benne, hogy például az Irinyi és Zrínyi programokban meghirdetett haderőreformban szerephez juthatnak majd ezek a termékek. Inkubátorüzemünkben készítettünk már rövid és hosszú csövű maroklőfegyver-modelleket, a Hunort és a Zalánt, de rendelkezünk saját rombolópuskával is. Az egyik legfrissebb szabadalmunk egy adapter, amelybe ha beillesztünk egy félautomata marokfegyvert, sorozatlövésre alkalmas géppisztollyá válik, mellyel így pontosabban és hatékonyabban lehet leadni a lövéseket.

Azt gondolnánk, nem baj, ha nem tud bárki sorozatlövő fegyvert csinálni egy pisztolyból…

„Bárki” az adapterrel sem tudna, hiszen az eszköz kialakítható úgy, hogy csak egyetlen, konkrét fegyvert fogadjon be. Biometrikus azonosítással az is megoldható, hogy csak egy adott személy tudja használni – más kezében ne működjön. Tudni kell, hogy a pisztolyok nem igazán alkalmasak támadó fegyvernek, mivel nem lehet velük távolra pontos lövéseket leadni. Ha a Charlie Hebdo elleni merényletnél a helyszínen lévő rendőrnek nem félautomata pisztollyal kellett volna felvennie a harcot a gépfegyveres terroristákkal, talán máshogy alakult volna az eset.

Ez nyilván legalább annyira múlik az adott ember lélekjelenlétén és felkészültségén, mint a felszerelésén.

Természetesen – viszont ezek a tulajdonságok is erősíthetők. Bár elsősorban nem rendészeti, hanem katonai célokra, már folyamatban van egy szoftveres szakértőkkel közös fejlesztésünk, ami különböző taktikai egységek tagjainak mentális felkészítését segíti. Az eszköz EEG-technológiával méri az adott katona agyhullámait, és kimutatja, mikor mennyire fókuszált a tudata, és mennyire képes összpontosítani a feladatra. A műszer akár a taktikai egységek sisakjaiba is beépíthető, így bevetés közben is valós idejű visszajelzést adhat a katonák mentális állapotáról.

Kiképzésekben is részt vesznek?

Hivatásos egységek kiképzésében közvetlenül nem, viszont szívügyünkké vált a civil lakosság oktatása. Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztály kaphasson gyakorlati ismereteket azzal kapcsolatban, hogyan érdemes viselkedni válsághelyzetben – ezért indítottuk el a Krízis Akadémia nevű programunkat. Sajnos a polgári védelmi oktatás és a sorkatonaság eltörlése óta a civileket itthon legfeljebb Hollywood képzi harcászatra, pedig senki nem akarhatja, hogy éles helyzetben valaki összekeverje a filmet a valósággal.

Varga Zoltán
1970-ben született Budapesten. • A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán tanult. • Elvégezte a Nemzetközi Rendészeti Akadémiát (FBI Akadémia). • A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen hadmérnöki diplomát szerzett. • Bűnmegelőzési és felderítési területen dolgozott. • 2016 óta a Globserver Stratégia-és Védelemkutatás Fejlesztő Kft. ügyvezetője.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.