Magyarok a piacon

Ismerjük az erő sötét oldalát

/ 2018.02.21., szerda 16:43 /

Az állandó terrorfenyegetés miatt nemcsak a hatóságoknak, de a civileknek is őrködniük kell biztonságuk felett – vallja a biztonság- és haditechnikával foglalkozó Globserver ügyvezetője, Varga Zoltán.

Az ünnepek alatt páncélosok védték Budapesten a karácsonyi vásárokat, egyes villamosvonalakon pedig hetekig gépfegyveres katonák posztoltak. Indokolt ez a készültség?

A migrációs válság és a fokozódó terrorfenyegetés Európa-szerte ráirányította a figyelmet a megelőzés fontosságára. Sajnos mostanában már nem lehet viccként értelmezni, ha azt halljuk: a nemzetközi helyzet fokozódik. Tény, hogy olyan világpolitikai feszültségek határozzák meg az életünket, amelyek miatt krízisövezetekben – és bizony belföldön is – indokolt a fokozott rendvédelmi, hadi és titkosszolgálati készültség. Ha a nemzetközi konfliktusok mélységét és kiterjedtségét nézzük, akkor nem túlzás azt mondani, hogy a helyzet hasonló az ’50-es, ’60-as évek hidegháborús válságához – azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy jelenleg nem csak egy nagy törésvonal mutatható ki.

A hadviselés, a rendvédelem és a titkosszolgálat is állami feladat. Egy magántársaságnak hogyan juthat szerep ezekben?

Több országban is kormányzati beszállítók vagyunk; olyan biztonság- és haditechnikai feladatokat látunk el, amelyeket az adott ország kormánya engedélyez számunkra. Csapatunk túlnyomórészt komoly tapasztalatokkal rendelkező, leszerelt tisztekből áll, akik tökéletesen együtt tudnak működni az adott állami szervezettel. A Globserver alapítása után főként cégbiztonsági ellenőrzéseket és átvilágításokat végeztünk, vagyis az ipari kémkedés ellen harcoltunk, de a tizenkét év alatt annyit változott a világ, hogy ma már a versenyszféra mellett elsősorban állami megbízásokra dolgozunk. Például négy éve jelen vagyunk egy közel-keleti országban is, melynek területén több kríziszóna is található.

Az Irakban dolgozó amerikai Blackwater vagy a Krímet megszálló orosz magáncsapatok működése nyomán felvetődik a kérdés: nem a hivatalos haderő számára vállalhatatlan feladatokat szervezik ki az államok magáncégeknek?

Szigorú jogszabályok és engedélyezési láncok szabályozzák, hogy a krízisövezetekben pontosan milyen feladatokat láthatunk el. Annyit elmondhatok, hogy taktikai bevetéseken nem veszünk részt, tehát nem az a szerepünk, hogy mi végezzük el a piszkos munkát. Ettől függetlenül embereink találkozhatnak ezekkel a zsoldosokkal, így ismerjük az „erő sötét oldalát” – de nem ez a mi asztalunk. A munkánk jelentős részben abból áll, hogy haditechnikai felszereléseket juttatunk el bizonyos területekre.

Fejlesztenek is felszereléseket?

Igen, fegyvereket és egyéb haditechnikai eszközöket. Bízunk benne, hogy például az Irinyi és Zrínyi programokban meghirdetett haderőreformban szerephez juthatnak majd ezek a termékek. Inkubátorüzemünkben készítettünk már rövid és hosszú csövű maroklőfegyver-modelleket, a Hunort és a Zalánt, de rendelkezünk saját rombolópuskával is. Az egyik legfrissebb szabadalmunk egy adapter, amelybe ha beillesztünk egy félautomata marokfegyvert, sorozatlövésre alkalmas géppisztollyá válik, mellyel így pontosabban és hatékonyabban lehet leadni a lövéseket.

Azt gondolnánk, nem baj, ha nem tud bárki sorozatlövő fegyvert csinálni egy pisztolyból…

„Bárki” az adapterrel sem tudna, hiszen az eszköz kialakítható úgy, hogy csak egyetlen, konkrét fegyvert fogadjon be. Biometrikus azonosítással az is megoldható, hogy csak egy adott személy tudja használni – más kezében ne működjön. Tudni kell, hogy a pisztolyok nem igazán alkalmasak támadó fegyvernek, mivel nem lehet velük távolra pontos lövéseket leadni. Ha a Charlie Hebdo elleni merényletnél a helyszínen lévő rendőrnek nem félautomata pisztollyal kellett volna felvennie a harcot a gépfegyveres terroristákkal, talán máshogy alakult volna az eset.

Ez nyilván legalább annyira múlik az adott ember lélekjelenlétén és felkészültségén, mint a felszerelésén.

Természetesen – viszont ezek a tulajdonságok is erősíthetők. Bár elsősorban nem rendészeti, hanem katonai célokra, már folyamatban van egy szoftveres szakértőkkel közös fejlesztésünk, ami különböző taktikai egységek tagjainak mentális felkészítését segíti. Az eszköz EEG-technológiával méri az adott katona agyhullámait, és kimutatja, mikor mennyire fókuszált a tudata, és mennyire képes összpontosítani a feladatra. A műszer akár a taktikai egységek sisakjaiba is beépíthető, így bevetés közben is valós idejű visszajelzést adhat a katonák mentális állapotáról.

Kiképzésekben is részt vesznek?

Hivatásos egységek kiképzésében közvetlenül nem, viszont szívügyünkké vált a civil lakosság oktatása. Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztály kaphasson gyakorlati ismereteket azzal kapcsolatban, hogyan érdemes viselkedni válsághelyzetben – ezért indítottuk el a Krízis Akadémia nevű programunkat. Sajnos a polgári védelmi oktatás és a sorkatonaság eltörlése óta a civileket itthon legfeljebb Hollywood képzi harcászatra, pedig senki nem akarhatja, hogy éles helyzetben valaki összekeverje a filmet a valósággal.

Varga Zoltán
1970-ben született Budapesten. • A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán tanult. • Elvégezte a Nemzetközi Rendészeti Akadémiát (FBI Akadémia). • A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen hadmérnöki diplomát szerzett. • Bűnmegelőzési és felderítési területen dolgozott. • 2016 óta a Globserver Stratégia-és Védelemkutatás Fejlesztő Kft. ügyvezetője.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.