Magyarok a piacon

„Kár elpazarolni a válságot”

/ 2017.04.26., szerda 15:36 /

Indulása után néhány évvel már a Jaguar Land Rover és a BMW partnerévé vált a nemrég új gyártócsarnokot avató Zolend Kft. – mondja a debreceni gépészeti cég egyik ügyvezetője, Sólyom Zoltán.

A Zolend a válság elmélyülésének idején, 2009-ben indult. Hogy jutott eszükbe épp ekkor céget alapítani?

A Zolendet barátommal, Zsigmond Endrével alapítottuk, korábban mindketten a gépiparban dolgoztunk. Én egy nagy magyar társaság forgácsolással foglalkozó leányvállalatát vezettem – egészen addig, míg a válság tönkre nem tette az anyavállalatot. Azt tehát volt alkalmunk leszűrni, hogyan nem érdemes irányítani egy korszerű gépészeti céget, de vállalkozói tapasztalatunk nem volt. Ott álltunk a válság kezdetén, és néztük, ahogy megingathatatlannak tűnő vállalatok dőlnek be. Ebben a helyzetben közgazdász ismerősünktől kaptunk egy tippet; azt mondta, „egy válságot elpazarolni vétek”. Könnyű belátni az igazságát, hiszen ahol nagyvállalatok omlanak össze, ott előbb-utóbb hiány keletkezik. Erre alapozva indítottuk el a Zolendet, Endréék pincéjében.

Pincékből vagy garázsokból informatikai vállalkozások szoktak indulni. Azt feltételeznénk, egy gépészeti céghez jelentős tőkére van szükség.

Kicsiben kezdtük, olyan szerkezetekkel, amiket pár emberrel össze lehet állítani. A tanmesék garázscégeihez képest azonban volt egy hatalmas előnyünk: korábban mindketten felsővezetői pozícióban dolgoztunk, így nemcsak ismertük a piacot, de kapcsolataink is voltak nemzetközi vállalatok hoz. Láttuk, hogy nemcsak itthon, de külföldön is mennek tönkre az autógyáraknak és erőműveknek beszállító gépipari cégek, és világos volt, hogy ezek a társaságok két kézzel kapnak majd egy megbízható partner után. Ezt a vákuumot sikerült kihasználnunk, de nyilvánvaló, hogy a szerencse nem talált volna meg minket, ha előtte nem teszünk érte.

Mi hozta meg az áttörést?

Elkezdtünk szakosodni az ipari szűrőberendezésekre, melyek iránt jelentős kereslet alakult ki 2010 körül. Hasonló eszközöket számos területen, például az energia-, a vegyiparban és az autógyártásban is használnak, így jó fejlődési lehetőségek kínálkoztak. Az első nagyobb megrendelést a főleg kormányművek gyártásával foglalkozó ZF amerikai üzemétől kaptuk. Abban az időben banki kölcsönt szinte egyáltalán nem lehetett felvenni, de a megrendelőnk annyira bízott bennünk, hogy segített megoldani a finanszírozást. Ez a lépés indította el a fejlődésünket. Nem sokkal később a szentgotthárdi Opel motorgyár is megbízott minket, majd a maklári ZF-, most már Bosch-üzem építésében is részt vettünk. Ma már a Jaguar Land Rover és a BMW is a partnereink között van.

Az autóipar épp arról híres, hogy hosszadalmas minőség-ellenőrzési tesztekbe és akár 5-8 évbe is telhet, míg egy új cég beszállítói megbízásokhoz jut. A Zolendnek egy év alatt sikerült?

Mi nem autóalkatrészeket szállítunk, hanem az előállításukhoz szükséges eszközöket, így ránk más előírások vonatkoznak. Egy autóipari üzem, például egy motorgyár rengeteg, különböző célokra beállított megmunkálóberendezésből áll, amelyeket egy központi rendszer lát el más-más tulajdonságú hűtő- és kenőanyagokkal. Ezeknek az emulzióknak az előállítását végzik a szűrőberendezéseink.

Ugyanezt a technológiát használják az erőművek és a vegyipari üzemek?

Pontosabb, ha azt mondjuk: ugyanazt a mérnöki tudást kamatoztatjuk a többi ágazatban is. Nem mindenhová szűrőrendszereket gyártunk, van, ahová hőcserélőket, keverőberendezéseket vagy nyomástartó edényeket szállítunk. Gyakran előfordul az is, hogy egyedi igényekre kell valamilyen technológiát létrehoznunk. Az ilyen feladatok a legérdekesebbek, hiszen előfordul, hogy a megbízó csak a problémát mutatja be, a megoldást az innovációs képességünkre bízza.

Precíz mérnöki munkához megfelelő kollégákra van szükség, ám szinte minden vállalat munkaerőhiánnyal küzd. A Zolend hogyan kezeli ezt a válságot?

Úgy látom, a külföldre vándorlóknak csak töredéke akarja végérvényesen elhagyni az országot, legtöbben csak ugródeszkát keresnek, hogy továbblépjenek. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sokat kell dolgoznunk külföldön, hiszen egy-egy projekt akár fél évig is elhúzódhat, így meg tudjuk oldani, hogy cégen belül költöztessük át a kollégákat. Aki tapasztalatokra vágyik, vagy össze akar gyűjteni egy csinosabb kezdőtőkét saját céljaira, annak nem kell elhagynia a vállalatot, ki tudjuk helyezni külső helyszínre, ahonnan később van hová hazajönnie.

A kezdeti pinceműhelyt az évek alatt egyre nagyobb üzemekre cserélték. A nemrég megnyitott, négyezer négyzetméteres gyártócsarnok után mi lesz a következő lépés?

Igyekszünk kihasználni minden kínálkozó lehetőséget: 2012-ben a növekedési hitelprogram révén vásároltuk az első tekintélyesebb telephelyünket, és a jövőben is minden forrást igénybe fogunk venni a fejlesztésekhez. Szeretnénk növelni a kapacitásunkat, illetve szervezeti és technológiai értelemben is magasabb szintre lépnénk. Számítunk rá, hogy a paksi beruházás elindítása lökést adhat a cégnek, de egy ilyen nagyságrendű feladatra fel is kell készülnünk. Már kaptunk megkereséseket az erőműépítés kapcsán, de az indulás időpontjáról még nincs konkrét információnk.

Sólyom Zoltán
1979-ben született Debrecenben. • Gépésztechnikusként szerzett szakmát. • 2005-ben egy gépipari társaságnál kezdett dolgozni, később a cég egyik leányvállalatának ügyvezetője lett. • 2009-ben Zsigmond Endrével megalapította a Zolend Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.