Magyarok a piacon

Kiszűrni a robotokat

/ 2016.11.03., csütörtök 15:39 /

A webes marketing világa átláthatatlan. Nem lehet tudni, a hirdetésekre emberek vagy csalásra fejlesztett szoftverek kattintanak-e – mondja az online reklámpiacot ellenőrző Enbrite.ly ügyvezetője, Rimóczi Oszkár.

Néhány éve még a webes reklámok is újdonságnak számítottak, ma viszont már az online hirdetési csalásokra is feketegazdaság épül. Miben mérhető az így okozott kár?

A digitális és interaktív reklámokkal foglalkozó legnagyobb nemzetközi szervezet felmérése szerint az online hirdetési piac forgalma 160 milliárd dollár. Ennek az összegnek 30-35 százaléka érintett csalásban. Ezen azt kell érteni az esetek többségében, hogy a reklámot nem emberek, hanem erre a célra fejlesztett webes szoftverek, „robotok” tekintik meg; ezek hozzák létre a statisztikákban megjelenő megtekintési számot.

Tehát a hirdetés megrendelője hamis visszajelzést kap.

Ennél többről van szó, ugyanis a webes reklámpiacon a hirdetés feladója jellemzően a célközönség elérése, vagyis a megtekintések vagy kattintások után fizet. A mesterségesen generált kattintások, hirdetésmegjelenítések és hasonló csalások révén világszinten 21 milliárd dollár kár keletkezik évente. Csak a viszonyítás kedvéért: a hamisított termékek értékesítése 24 milliárd, a szomáliai kalóztámadások 18 milliárd, a bankrablások 0,38 milliárd dolláros veszteséget okoznak.

A hagyományos médiumok esetében ha a kampány során probléma jelentkezik, a megrendelő számon kérheti a reklámügynökséget. Weben nincs hasonló lehetőség?

Ma már az online kampányok jelentős részét többé-kevésbé automatikus hirdetésközvetítő hálózatok bonyolítják. A megrendelő egy önkiszolgáló felületen meghatározza a célközönségét, beállítja, milyen jellegű weboldalakon szeretné megjelentetni a hirdetését és nagyjából hány elérést szeretne kapni; a kampányt ezután a rendszer önállóan hajtja végre. Legtöbbször sem az ügyfél, sem a hirdetésközvetítő nem rendelkezik olyan adattal, hogy mekkora a hiteles elérések száma, így ha volna is ok a számonkérésre, azt a legtöbben nem tudják bizonyítani.

A hirdetésközvetítő nem épp abban érdekelt, hogy bármilyen áron, de magas legyen ez a szám?

Rövid távon mindenképp. Találkoztam olyan szolgáltatóval, amelyik a célközönség beállításakor felkínálta partnereinek 15 millió magyar állampolgár elérését. Ez megfertőzi a teljes piacot. Nem véletlen, hogy a magukra valamit is adó hirdetési hálózatok egyre komolyabb lépéseket tesznek, hogy megtisztítsák a rendszerüket. Az egyik legnagyobb szolgáltató például nemrég jelentette be, hogy a forgalma 36 százalékát „eltakarította”, mert megbízhatatlan forrásokból származott.

Nem estek vissza a megrendelései?

Ideiglenesen csökkentek, de a hirdetők aránylag gyorsan elkezdték értékelni a rendszer megbízhatóságát, és a tendencia megfordult. Egyre jelentősebb tehát az igény mind a közvetítői, mind a megrendelői oldalon az ellenőrizhetőségre. Az Enbrite.ly ezt a biztonságot kínálja; kiszűrjük a hamis, mesterséges eléréseket, s lehetőséget adunk a kampány finomhangolására.

Hogy lehet megállapítani, melyik megtekintés valódi és melyik generált?

Egy szoftver másképp „viselkedik”, mint egy ember. A mi megoldásunk a háttérben futva, különböző ismérvek segítségével azonosítja a nem természetes eléréseket. Több száz szempont áll rendelkezésünkre, amelyeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az adott hirdetést valódi személy vagy algoritmus tekinti-e meg.

Ez a probléma a politika és a hadviselés területén is felvetődik. Ki tudnák szűrni például a közvélemény befolyásolására használt, gépi kommentelő „seregeket”?

Felvetődött már, hogy ilyen célokra is bevessük a technológiánkat, de ez veszélyes terep; kicsit olyan, mint fegyvert gyártani. Még a védelmi célú alkalmazásokat is meg lehet fordítani, ráadásul kívülről nehéz átlátni, hová lyukadunk ki, ha elkezdünk együttműködni bármilyen katonai vagy titkosszolgálati szervezettel. A közösségi média és a hirdetési hálózatok világa ellenőrizetlen terület, s ez bizony kedvez azoknak, akik el kívánják rejteni kilétüket vagy hátsó szándékkal szeretnének kommunikálni. Úgy gondolom, rendszerünk alkalmas lehet ezek kiszűrésére, de a céljaink jelenleg inkább piaci jellegűek.

Milyen megbízók veszik igénybe az Enbrite.ly szolgáltatásait?

Hirdetők, ügynökségek, illetve médiavállalatok és tartalommegjelenítők egyaránt. A hirdetői oldalon főleg azok a nagyobb társaságok igénylik a segítségünket, amelyek számára különösen fontosak az átlátható folyamatok és az, hogy a brandjük biztonságban legyen. A reklámhálózatok átláthatatlansága miatt ugyanis könnyen előfordulhat, hogy egy online kampány során olyan oldalakra is kikerül egy-egy automatikusan elhelyezett marketinganyag, amely rombolja a hirdető márkáját. Megfelelő ellenőrzéssel ugyanakkor ez is kiszűrhető. Mivel egyre több új csatornára és eszközre terjed ki az online marketingpiac, várható, hogy az ilyen feladataink egyre kényesebbek és összetettebbek lesznek.

Rimóczi Oszkár
1983-ban született Jászberényben. • Programozónak tanult a Műegyetemen, de még a diploma előtt munkába állt. • Online fizetési és hirdetési rendszerek, valamint csalásmegelőzésre szolgáló megoldások fejlesztését vezette a Docler Holdingnál. • 2014-ben indította az Enbrite.ly-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.