Magyarok a piacon

Kunsági edzett acél

/ 2017.02.22., szerda 15:51 /

„Európa élvonalába tartozunk” – mondja Palcsesz Imre, a Magyar Késműves Céh alapító tagja. A kunmadarasi kézművessel a késmánia evolúciós magyarázatáról és a manufaktúrák varázsáról beszélgettünk.

Hogyan lett késkészítő?

A mesterségnek családi előzménye nem volt, de mindig is érdekeltek a kések. A Budapesti Műszaki Egyetemen anyagtechnológia szakirányon tanultam, így beleláttam a hőkezelés metodológiájába és abba, hogyan lesz a lágyból edzett, kemény anyag. Autodidaktaként képeztem tovább magam, találkoztam mesterekkel, próbáltam eltanulni, amit lehet. Eleinte csak szabadidőben, havonta-félévente készítettem egy-egy kést, amikor épp otthon voltam.

Tehát a saját műhely adott volt?

Nem, csak némi kezdőtőke – mai fejjel visszagondolva nevetséges összeg –, az eszközöket és a műhelyt is a visszaforgatott pénzből építettem fel, szinte a nulláról. A késeken megkeresett pénzből máig sokat fektetek szerszámokba, fejlesztésekbe.

Főállású késkészítő?

Ma már igen.

Hogyan lett a hobbiból megélhetés? Mi az, ami egy ekkora változásról szóló döntést meghatároz?

Egymást hozták a megrendelések, egy idő után kezdte minden időmet kitölteni, hogy teljesítsem őket. Nyolc évig éltem Pesten, ott is kezdtem dolgozni, de nem volt az én világom. Úgy éreztem, kapkodók és felszínesek az emberek, én pedig elmélyülten szerettem volna dolgozni. A késkészítés ilyen munka. Osztottam-szoroztam, milyen lehetőségeim vannak, végül hazaköltöztem, hogy minden időmet a késeknek szentelhessem. Ez ma már nem heti 40, hanem van úgy, hogy 100 munkaóra.

Egy fázist sem enged ki a kezéből?

A fémmegmunkálástól a markolatokig mindent én készítek, legyen szó fáról, agancsról vagy szintetikus megoldásról. Lehetne gépesíteni vagy felvenni embert valamelyik fázisra, de minél több munkafolyamatot engednék el, annál inkább elveszíteném a manufaktúrajelleget. Ahol előgyártmányokból, kiszervezett hőkezeléssel dolgoznak, az a munkamenet sokkal olcsóbb és gyorsabb is.

Elérte már a kapacitása határait?

Igen. Ez több száz kést jelent egy évben. De nem szeretek a mennyiségről beszélni. A kézművességben nem az a lényeges.

Készít szériakéseket is. Ez nem pont az egyediség feladása?

A szériakéseim is kézműves darabok, és noha sablon alapján készülnek, közöttük sincs két egyforma, hiszen milliméteres eltérések, árnyalatbeli különbségek mindig vannak. A szériás gyártást piaci és „beazonosíthatósági” szempontok teszik szükségessé. Ha valaki belép a késes világba, meg kell néznie, mire van leginkább igény, és ő milyen karakterű termékeket szeretne készíteni.

Honlapján az egyik egyedi késéről azt írja: „A markolat anyaga vadszőlő, melyet a 2010-es tiszai árvíz hozott partra, késmarkolatnak predesztinálva.” Ezek szerint minden darabnak története van. Nem alakul ki kötődés egy-egy munkához?

Minden évben előfordul egy-két valóban különleges darab, amitől nehéz megválni. Nemrég például türkizbetétes kést készítettem egy házaspárnak, amiben különösen sok örömöm volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szériakéseket ne érezném a sajátomnak; ott is mindegyik formát én találtam ki, fejlesztettem tovább.

Gondolom, bőven megtalálják extrém megrendelésekkel. Mire mond nemet?

Gyakori a „Rambó-kés” vagy más, filmekben látott minta, megkeresnek taktikai késekkel is – ezekre legtöbbször nemet mondok. Általában a vevő kívánsága dönt, de nagy kompromisszumokat nem szeretek kötni. Az a célom, hogy használati tárgyakat készítsek, ne „késszobrokat”. Attól még, hogy valami jól használható, lehet szép is.

Tagja a Magyar Késműves Céhnek. Mire jó egy ilyen társulás?

Segítjük egymást, kiállításokat és vásárokat szervezünk. A céhnek bárki tagja lehet, aki megfelel a tagok által meghatározott szakmai mércének. És még valami: nekünk fontos a törvényesség, vagyis aki nem csak az alkotás öröméért készít kést, adjon számlát, működjön megfelelő vállalkozói formában.

Külföldre is tudnak dolgozni?

A céh egyik célja éppen a piacbővítés, hogy ne egymástól vegyünk el tortaszeleteket, hanem süssünk nagyobb tortát. Szerencsére a magyar kések egyre keresettebbek külföldön.

Vagyunk olyan jók ebben, mint mondjuk a nyugatiak?

Talán még jobbak is. Az utóbbi években többször jártam külföldi kiállításokon, és technológiai fejlettségben, a kivitelezés minőségében Európa élvonalába tartozunk. A színvonalat egyébként a vevők kényszerítik ki: azt tapasztalom, hogy a magyar vevő szúrós szemű, kritikus vásárló, és szeret alkudozni is.

Az okoseszközök korában el is veszíthetnék értéküket az egyszerű használati tárgyak. Ki vesz ma egyedi kést? Körül lehet írni az átlagos késvásárlót?

Semmiképpen. A legkülönfélébb emberek keresnek meg, a legváltozatosabb igényekkel. Ami az időtállóságot illeti: úgy érzem, valahol evolúciós dolog, hogy az ember ragaszkodik a klasszikus eszközökhöz, és hát mi volt fontosabb az emberiség fejlődése során, mint egy jó kés?

Palcsesz Imre
Karcagon született 1987-ben. • A Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. • A késkészítés fortélyait mások mellett Kocsis Ferenc népi iparművésztől tanulta. • Alapító tagja a 2015 októberében bejegyzett Magyar Késműves Céhnek. • Kunmadarasi műhelyében dolgozik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.