Magyarok a piacon

Lázas igyekezettel

/ 2017.07.19., szerda 16:49 /

Több mint 100 millió forintos kockázati tőkebefektetést kapott a Stemp okoshőmérőt létrehozó Biophilia Kft. Az ügyvezető, Krajcsik Zsolt hollywoodi szuperprodukciók trükkmesteréből lett fejlesztővé.

Miért alapít egy Hollywoodban élő, sokszorosan elismert számítógépes trükkmester okoshőmérőt fejlesztő céget?

A legtöbb valóban sikeres termék úgy születik, hogy a létrehozója a saját életében szembesül egy problémával, és erre talál megoldást. Steve Jobs is azt vallotta, hogy minden terméket olyan hozzáállással kell fejleszteni, mintha magunknak csinálnánk. Az okoshőmérő épp így született: kisgyerekes apukaként a lázas gyerek ápolása közben jutott eszembe, hogy egy ilyen eszköz hatalmas segítséget jelentene. Hollywoodi munkámnak nincs köze a céghez, hacsak az nem, hogy már szerettem volna másban is kipróbálni magam. A számítógépes trükkök és grafikák területén szinte mindent elértem; olyan szuperprodukciókon dolgoztam, mint a Terminátor 2, a Mátrix vagy a Pókember, és megkaptam a szakma egyik legfontosabb elismerését, a Visual Effects Society díjat.

Nem hiányzott a szakmai tapasztalat az eszköz kifejlesztésénél? Egészségügyi technológiát létrehozni nem magától értetődő.

Részben biológusként végeztem, és ez az élettani érdeklődésem máig megmaradt, így nem teljesen zöldfülűként vágtam bele a fejlesztésbe. Az okoshőmérő létrehozása egyébként kevésbé egészségügyi, inkább műszaki ismereteket igényelt. Ezen a téren otthonosan mozgok a munkám miatt, és ha szükséges, szívesen tanulok is, úgyhogy nem tűnt megvalósíthatatlannak az elképzelés.

Ezt igazolta, hogy a prototípus rögtön bezsebelt számos elismerést.

Tavaly megkapta a Las Vegasban rendezett Consumer Electronic Show egészségügyi kategóriájának fődíját, és a találmány a Szilícium-völgy több rangos konferenciáján is rendkívül jó fogadtatásban részesült. Büszke vagyok ezekre az eredményekre, hiszen jelzik, hogy jó irányba haladunk, de a helyén kezelem a sikert. A díjak jól mutatnak a vitrinben, viszont valódi eredmény az lesz, ha a termék világszerte megtalálja útját a végfelhasználóihoz.

Elsősorban egyéni vagy inkább intézményi felhasználásra számítanak?

Értékesítési tervünk szerint először a szülőket szeretnénk megszólítani. Biztos vagyok benne, hogy rengetegen hasznosnak találnák, ha állandó információt kaphatnának gyermekük testhőmérsékletének alakulásáról. Nem kell többet aggódni amiatt, vajon hat-e a lázcsillapító. A hőmérőt egy tapasszal felragaszthatjuk a betegre, mely onnantól bluetoothon küldi a friss mérési adatokat a szülő telefonjára. Így akár grafikonon is követhető a testhőmérséklet változása, és azt is beállíthatjuk, hogy a készülék riasszon minket, ha a betegnek egy meghatározott szint fölé emelkedik a láza.

Ugyanezek a funkciók kórházi környezetben is hasznosak lehetnének.

A kórházi felhasználás a stratégiánk második lépcsője lesz. Az egészségügyi intézményekben több funkcióra is szükség lehet, ezért egyelőre az egyéni célközönségre koncentrálunk. Középtávon azonban törekvésünk, hogy kiaknázzuk a Stempben lévő további lehetőségeket.

Több van a termékben, mint ami elsőre látszik?

Az okoshőmérőbe olyan érzékelőt építettünk be, ami sokkal több értékes információt képes szolgáltatni, mint amennyit jelenleg hasznosítunk. Ezek főként olyan adatok, amelyek professzionális felhasználás során válhatnak értékessé. A kórházakban például fontos az ápoltak légzésének megfigyelése, vagy a mozgásuk, testhelyzetük meghatározása. A hivatásos sportolóknál is számos élettani funkciót kell nyomon követni; köztudott például, hogy ha valaki kimelegszik, onnantól meredeken zuhan a teljesítménye. A szenzorból nyert információkat meg is lehet osztani, és az így összesített adatokra akár kutatások is épülhetnek – valójában szerintem itt kezdődik az a szint, amit már nem túlzás „okosnak” nevezni.

A viselhető okoseszközök piaca világszerte robbanás előtt áll. Tervezik, hogy továbblépnek valamilyen új irányba, vagy maradnak az egészségügy területén?

Az okostechnológiák egyik legdinamikusabban növekvő alkalmazási területe az egészségügy. Egyes számítások szerint a világpiac öt éven belül akár 308 milliárd dollárra is nőhet, így nem csoda, ha folyamatosan zajlik az innováció. Nekünk is vannak terveink további eszközökre, de nem kizárólag az egészségügy területén. Sok ötlet van a tarsolyunkban, ám egyelőre az okoshőmérőre koncentrálunk.

Krajcsik Zsolt
1962-ben született Budapesten. • Az ELTE-n szerzett diplomát biológia és földrajz szakon, később számítástechnikai programozói végzettséget is szerzett. • A Kozmo nevű reklámcégnél helyezkedett el, ahol a számítógépes grafikai stúdiót vezette. • 1995-ben került Hollywoodba, ahol különböző szuperprodukciók animációit, digitális trükkjeit készítette. • 2016-ban indította az okoshőmérőt fejlesztő Biophilia Kft.-t, amely 2017-ben 110 millió forintos tőkeinjekciót kapott a GB & Partners által kezelt EXIM Növekedési Magántőkealap forrásaiból.

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.