Magyarok a piacon

Lázas igyekezettel

/ 2017.07.19., szerda 16:49 /

Több mint 100 millió forintos kockázati tőkebefektetést kapott a Stemp okoshőmérőt létrehozó Biophilia Kft. Az ügyvezető, Krajcsik Zsolt hollywoodi szuperprodukciók trükkmesteréből lett fejlesztővé.

Miért alapít egy Hollywoodban élő, sokszorosan elismert számítógépes trükkmester okoshőmérőt fejlesztő céget?

A legtöbb valóban sikeres termék úgy születik, hogy a létrehozója a saját életében szembesül egy problémával, és erre talál megoldást. Steve Jobs is azt vallotta, hogy minden terméket olyan hozzáállással kell fejleszteni, mintha magunknak csinálnánk. Az okoshőmérő épp így született: kisgyerekes apukaként a lázas gyerek ápolása közben jutott eszembe, hogy egy ilyen eszköz hatalmas segítséget jelentene. Hollywoodi munkámnak nincs köze a céghez, hacsak az nem, hogy már szerettem volna másban is kipróbálni magam. A számítógépes trükkök és grafikák területén szinte mindent elértem; olyan szuperprodukciókon dolgoztam, mint a Terminátor 2, a Mátrix vagy a Pókember, és megkaptam a szakma egyik legfontosabb elismerését, a Visual Effects Society díjat.

Nem hiányzott a szakmai tapasztalat az eszköz kifejlesztésénél? Egészségügyi technológiát létrehozni nem magától értetődő.

Részben biológusként végeztem, és ez az élettani érdeklődésem máig megmaradt, így nem teljesen zöldfülűként vágtam bele a fejlesztésbe. Az okoshőmérő létrehozása egyébként kevésbé egészségügyi, inkább műszaki ismereteket igényelt. Ezen a téren otthonosan mozgok a munkám miatt, és ha szükséges, szívesen tanulok is, úgyhogy nem tűnt megvalósíthatatlannak az elképzelés.

Ezt igazolta, hogy a prototípus rögtön bezsebelt számos elismerést.

Tavaly megkapta a Las Vegasban rendezett Consumer Electronic Show egészségügyi kategóriájának fődíját, és a találmány a Szilícium-völgy több rangos konferenciáján is rendkívül jó fogadtatásban részesült. Büszke vagyok ezekre az eredményekre, hiszen jelzik, hogy jó irányba haladunk, de a helyén kezelem a sikert. A díjak jól mutatnak a vitrinben, viszont valódi eredmény az lesz, ha a termék világszerte megtalálja útját a végfelhasználóihoz.

Elsősorban egyéni vagy inkább intézményi felhasználásra számítanak?

Értékesítési tervünk szerint először a szülőket szeretnénk megszólítani. Biztos vagyok benne, hogy rengetegen hasznosnak találnák, ha állandó információt kaphatnának gyermekük testhőmérsékletének alakulásáról. Nem kell többet aggódni amiatt, vajon hat-e a lázcsillapító. A hőmérőt egy tapasszal felragaszthatjuk a betegre, mely onnantól bluetoothon küldi a friss mérési adatokat a szülő telefonjára. Így akár grafikonon is követhető a testhőmérséklet változása, és azt is beállíthatjuk, hogy a készülék riasszon minket, ha a betegnek egy meghatározott szint fölé emelkedik a láza.

Ugyanezek a funkciók kórházi környezetben is hasznosak lehetnének.

A kórházi felhasználás a stratégiánk második lépcsője lesz. Az egészségügyi intézményekben több funkcióra is szükség lehet, ezért egyelőre az egyéni célközönségre koncentrálunk. Középtávon azonban törekvésünk, hogy kiaknázzuk a Stempben lévő további lehetőségeket.

Több van a termékben, mint ami elsőre látszik?

Az okoshőmérőbe olyan érzékelőt építettünk be, ami sokkal több értékes információt képes szolgáltatni, mint amennyit jelenleg hasznosítunk. Ezek főként olyan adatok, amelyek professzionális felhasználás során válhatnak értékessé. A kórházakban például fontos az ápoltak légzésének megfigyelése, vagy a mozgásuk, testhelyzetük meghatározása. A hivatásos sportolóknál is számos élettani funkciót kell nyomon követni; köztudott például, hogy ha valaki kimelegszik, onnantól meredeken zuhan a teljesítménye. A szenzorból nyert információkat meg is lehet osztani, és az így összesített adatokra akár kutatások is épülhetnek – valójában szerintem itt kezdődik az a szint, amit már nem túlzás „okosnak” nevezni.

A viselhető okoseszközök piaca világszerte robbanás előtt áll. Tervezik, hogy továbblépnek valamilyen új irányba, vagy maradnak az egészségügy területén?

Az okostechnológiák egyik legdinamikusabban növekvő alkalmazási területe az egészségügy. Egyes számítások szerint a világpiac öt éven belül akár 308 milliárd dollárra is nőhet, így nem csoda, ha folyamatosan zajlik az innováció. Nekünk is vannak terveink további eszközökre, de nem kizárólag az egészségügy területén. Sok ötlet van a tarsolyunkban, ám egyelőre az okoshőmérőre koncentrálunk.

Krajcsik Zsolt
1962-ben született Budapesten. • Az ELTE-n szerzett diplomát biológia és földrajz szakon, később számítástechnikai programozói végzettséget is szerzett. • A Kozmo nevű reklámcégnél helyezkedett el, ahol a számítógépes grafikai stúdiót vezette. • 1995-ben került Hollywoodba, ahol különböző szuperprodukciók animációit, digitális trükkjeit készítette. • 2016-ban indította az okoshőmérőt fejlesztő Biophilia Kft.-t, amely 2017-ben 110 millió forintos tőkeinjekciót kapott a GB & Partners által kezelt EXIM Növekedési Magántőkealap forrásaiból.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.