Magyarok a piacon

Lelke van az íjainak

/ 2017.01.25., szerda 17:03 /

Hagyományt és saját fejlesztésű, modern technológiát egyesít az íjkészítésben Végh Róbert. Íjaiért sorban állnak Németországban, Törökországban, ázsiai országokban és persze itthon is.

Mi lehet egy íjkészítő célja a XXI. században? Az, hogy az íj hiteles formavilágot kövessen vagy/és megfeleljen a modern kor elvárásainak is? Hogyan lehet összeegyeztetni a hagyományt az új kihívásokkal?

Sok kompromisszummal. Antik szaruíjról mintázom az íjaimat, és úgy módosítom a paramétereit, hogy a modern anyagokkal is tökéletesen működjön. Pár éve érezhető már, hogy az íjászoknak lassan fontosabb az íj teljesítménye, mint a tökéletes formahűség. Itt kell megtalálni azt a keskeny mezsgyét, ahol még az íj formailag jó, komfortos, maximális teljesítményt nyújt, és nem érzékeny.

Egybeesnek-e a piac igényei az íjkészítő hagyománytiszteletével?

Szerintem igen; nem szoktak megkeresni olyan kéréssel, ami nagyon eltér ennek a világnak a szellemiségétől.

Van az íjászatban divat, figyelembe veszi, mi ma a trendi?

Inkább az íjak eredményessége és minősége határozza meg, hogy éppen mely íjakat kedvelik jobban a vásárlók. De a hagyományos íjászat, nemzedékeket átölelő hagyományőrzés és hagyománytisztelet is jellemző.

Mi a közös jellemzője az íjainak?

A szép formavilág és a jó teljesítmény. Magas technológiai színvonalon készülnek, ezért a minőség állandó. Garanciális problémák 2016-ban az íjak legfeljebb két százalékánál fordultak elő, de idén ezt szeretném egy százalék alá szorítani.

Ön is garázsban kezdte a gyártást, mint néhány, ma már világcéget vezető vállalkozó?

Én asztalosként kezdtem a pályafutásomat, és volt egy kis műhelyem. Viszont már előtte foglalkoztam hobbiszinten íjkészítéssel, mert érdekelt az íjászat. A mesterséget saját tapasztalataimon és káromon tanultam ki.

Milyen anyagokból, milyen technológiával készülnek az íjak?

Fa, bambusz és üvegszálas lemez laminációjával. Részben gépi, részben kézimunkával.

Honnan szerzi be az anyagot?

A faanyagokat Magyarországról, a bambuszanyagokat Kínából, az üvegszálat Finnországból és a ragasztóanyagot az Egyesült Államokból.

Teljesít egyedi megrendeléseket, például ha egzotikus fát vagy díszítést kérnek?

Vállalok díszítéseket, festéseket, de feltételem, hogy amit készítek, kötődjön ehhez a kultúrkörhöz. Persze csak olyan munkát vállalok, amit technológiailag meg tudok valósítani.

Miért készít egyszerre szkíta, hun, török és magyar íjakat?

Amikor elkezdtem az íjkészítést, a magyar piacban gondolkodtam. Mint kezdő készítő és hagyománytisztelő, magyar íjat készítettem. Rövid időn belül rá kellett jönnöm, hogy az általam készített magyar íj nem minden íjásznak felel meg. Utána született meg a hun íjam, amely már gyártástechnológiailag magasabb színvonalat képvisel, és azoknak is megfelel, akik más stílust követnek, például rövidebbet húznak.

Mely piacokra dolgozik?

Az íjaim nagyobb részét Kelet-Ázsiában értékesítem; Malajziába és Indonéziába szállítok. Itt a rövidebb ázsiai típusokat kedvelik jobban a vásárlók. Van vevőm Törökországban, Németországban és természetesen itthon is.

Testalkat? Izomerő? Személyiség? Vérmérséklet? Minek alapján ajánlja vevőinek a termékeit?

A vásárlóim már tények ismeretében rendelnek íjat, valamilyen formában találkoztak az adott típussal. Általában az íj erőssége vetődik fel kérdésként. Ez könnyen meghatározható a személyes találkozáskor.

A versenyekről szóló híradások csupán a győztesek nevét és a kategóriát, vagyis a fegyvernemet említik, azt nem, hogy melyik gyártó íjával születtek a legjobb eredmények. Hogyan lesznek az íjkészítők ismertek?

Az íjászok felismerik a készítők termékeit, ha pedig nem, akkor megnézik az íjat, hogy ki készítette. A legtöbb tradicionális íjász gyűjtő is, és nem ritka, hogy több készítőtől van íja. Számomra is nagy büszkeség, hogy Bogár Péter tavaly és tavalyelőtt általam készített darabokkal nyert négy nemzetközi versenyt távlövészetben, majdnem fél kilométeres távon.

Az ehhez hasonló eredmények motiválják? Miért jó íjat készíteni?

Az elismerések is számítanak, de az első, hogy szeretnék maradandót létrehozni, miközben tisztelem és követem a hagyományokat. Mindeközben törekszem újat, jobbat, sikeresebbet alkotni. Jó lenne az embereket kicsit visszazökkenteni a jelenbe a rohanó világból úgy, hogy közben felelevenítjük a múlt értékeit.

A hegedű is fából készül, mégis van lelke. Van-e lelke az íjnak?

A tradicionális íjaknak van lelkük, nem pusztán sportszerek, amelyekkel versenyeznek. Gazdáik szeretik őket, jó élmények, szép emlékek kötődnek hozzájuk; egy-egy verseny a természetben vagy akár egy vár fokán, miközben együtt van a család és a barátok. Ettől van lelkük, és a hozzájuk kapcsolódó szép emlékek teszik az íjat jó baráttá.

Végh Róbert
1983-ban született Kaposváron. • Építőipari tanulmányokat végzett Kaposváron. • Gyermekkora óta foglalkoztatja a famegmunkálás, a népművészet. • Első, eredeti anyagból készülő íját 16 évesen építi meg. • 2008 óta készíti saját tervezésű, laminált íjait, melyekből ma már négy típust gyárt: szkíta, hun, török és magyar íjat.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.