Magyarok a piacon

Másfél naponta új termék

/ 2018.06.27., szerda 15:32 /

A hazai kis- és középvállalkozások alacsony hatékonysággal működnek a multikhoz képest, a változáshoz jó lehetőség az ipar 4.0 – állítja Macher Endréné, a székesfehérvári Macher Zrt. ügyvezető-tulajdonosa.

A céget három családtag alapította 27 éve, most százhúszan vannak. Hogy kezdődött?

A rendszerváltás után Székesfehérváron a nagyipar összeomlásával rengeteg munkanélküli lett. Férjemmel a Videotonban dolgoztunk, a katonai adóvevők gyártásában, polgári alkalmazottként. Nekünk is döntenünk kellett. A férjem háború után kitelepített nagybátyja hazajött, és hárman elindítottuk a vállalkozást.

Milyen útravalóval indultak?

Semmink nem volt, kizárólag az akaratunk és a szakmai tudásunk, rendszerszemléletünk. Bérmunkával kezdtük, majd gépeket vásároltunk, aztán mi biztosítottuk az alapanyagot is. A következő szint: bekapcsolódni a megrendelő fejlesztési folyamatába. Ahol erre igény volt, elkészítettük a dokumentációt, kikísérleteztük a gyártástechnológiát, speciális gyártóeszközöket készítettünk, így a vevő a komplett terméket kapta meg. Az ezt követő stratégiai lépés az integrátori szerep felvállalása volt. Partnerekkel együttműködve komplett fémipari szerelvényeket, illetve elektronikai egységet állítunk elő.

Miért kapcsolódtak be az Ipar 4.0 mintagyárak projektbe?

Szerettük volna megnézni önmagunkat a pályázaton keresztül. Fejlődési lehetőséget láttunk benne, ugyanakkor kihívást is: mit tudunk nyújtani egy másik kis-vagy középvállalkozás számára? Másik célunk a társadalmi felelősségvállalás volt. Kissé elcsépeltnek érzem ezt a kifejezést, de mi komolyan vesszük: 100 százalékban hazai tulajdonú, Magyarországon működő családi vállalkozásként érezzük annak felelősségét, hogy tudásunkat, tapasztalatunkat átadjuk más cégeknek is. Az ipar 4.0 megoldások nemcsak a hardvertechnológiát jelentik, hanem azt is, hogyan tudok a vevőhöz kapcsolódni, miként gyűjtöm és dolgozom fel az adatokat. Ez tehát nem a cél, hanem eszköz. A hazai kkv-kör nagyon alacsony hatékonysággal működik a multikhoz képest. A változáshoz pedig jó lehetőség az ipar 4.0.

Mi kellene még a versenyképességhez?

Rugalmasság – mennyiségben, gyorsaságban és technológiában. Míg régebben akár hónapok is rendelkezésre álltak, ma egyik pillanatról a másikra kellenek az új termékek. Mi éves szinten 180-at vezetünk be. Azaz másfél naponta egyet. Ehhez tudás és tőke kell. A fejlődéshez nagyon fontosnak tartjuk, hogy eredményünk jelentős részét innovációra fordítsuk. Míg korábban a tudást egy-két diploma jelentette, most azt látjuk, hogy lemaradunk, ha nem ülünk be naponta valamilyen képzésre. Követni kell a vevőigényt, és ehhez a munkatársaknak is alkalmazkodni kell. Régebben lakatosok kellettek, ma számítógépekhez értő szakemberek, az automata gépek mellé. Ha a korábbi lakatos nem képezi át magát, kiesik a munkaerőpiacról.

Székesfehérváron a munkaerőhiány már a város fejlődését gátolja. Mit tudnak kezdeni ezzel?

Környezetünkben rengeteg a multinacionális cég, melyekkel a helyi kkv-knak fel kell venniük a versenyt. Annak, aki egy adott területen szeretne mélyebb tudást szerezni, az előbbi felel meg, aki viszont szélesebb skálán szeretne szakemberként helytállni, utóbbi lesz értékes. Nem véletlenül kapcsolódtunk be elsőként a duális képzésbe. Most három „duális diákkal” dolgozunk az Óbudai Egyetemmel közösen. Részben ismerkedünk az új nemzedékkel, részben így kezeljük a munkaerőhiányt. És végül: olyan munkahelyet biztosítunk, ahol a dolgozó jól érzi magát.

Férjével 27 éve dolgozik együtt, ráadásul főnök-beosztott viszonyban. Hogy bírják?

Működik, mert nagyon jól lehatároltak a feladatkörök. Én is műszaki végzettségű vagyok, de nem szólok bele a fejlesztői feladatokba, az a férjemé. Enyém a vevői kapcsolattartás és a humánerőforrás-gazdálkodás. Szerintem sokkal kevesebb konfliktus van közöttünk, mint egy hasonló cégben a műszaki és az első számú vezető között.

És a magánéletben?

Ott is inkább előny, mint hátrány. Német exporttal kezdtük – most is 50-60 százalékban oda szállítunk –, ezért kezdetben rengeteget utaztam külföldre, miközben kisgyerekeink voltak. A harmadik már a vállalkozás működése idején született. Sokat segített, hogy a férjem értette, miért kell elmennem. Én pedig igyekeztem úgy ügyvezető lenni, hogy közben anya és feleség is maradjak. Részt vettem például a legtöbb szülői értekezleten. Már a ’90-es évek elejétől volt mobiltelefonom, a családom bármikor elérhetett. Ha valamelyik gyerekem tárgyalás közben hívott, kértem két perc szünetet.

A gyerekei már nagyok, készülnek a generációváltásra?

Péter fiam gépészmérnök, ő dolgozott már velünk, de „elengedtük”. Azt láttuk, alkalmasabb arra, hogy önállóan új dolgokat hozzon létre; most egy mobiltelefon-lopásgátló startupot vezet sikeresen. Judit lányom szociológus-pszichológus, több projekten dolgozik a cégünkben: az ipar 4.0 és a társadalmi felelősségvállalás területet viszi, mellette pedig trénerként és kutatóként dolgozik. Gábor fiam közgazdász lett, egy nagy tanácsadó cégnél dolgozik.

Mi lesz így a családi vállalkozással?

Külön kell választani a tulajdonosi és az ügyvezetői feladatokat. A cég 2016-ban zrt.-vé alakult, tulajdonosok lettek a gyermekeink is, így ráláthatnak a működésére. Majd elválik, hogy valamelyikük vagy egy külsős lesz-e a vezető. Annak kell irányítania a céget, aki a legjobban ért hozzá. A vezetés átadása pedig folyamat; hogy ki fog rá bejelentkezni, majd meglátjuk, amikor ott tartunk. A gyermekeimnek is meg kell tanulniuk, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak tulajdonosként, ez most már zajlik.

Macher Endréné
1956-ban született Budapesten. • Vegyész és gépész végzettséget szerzett Veszprémben és Székesfehérvárott. • A Videotonban dolgozott több mint tíz évig. • 1991-ben alapította a Macher Zrt.-t férjével, Macher Endrével és annak nagybátyjával. • Családos, három gyermeke van.
Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.