Magyarok a piacon

Melbourne Budapesten

/ 2017.08.30., szerda 16:35 /

Kávézóival meghonosította Magyarországon az újhullámos kávékultúrát, és azóta sem tud leállni: Balázsi Péter, a Melbourne-kávézók alapítója hamarosan a hetedik budapesti egységét nyitja meg.

Hány kávét iszik naponta?

Nem vészesen sokat; általában hét-nyolc csészénél megállok.

Van, akinek három is sok. De hát nyilván az „évek meg a rutin”…

Ma már lehet mondani, hogy öreg róka vagyok a szakmában, pedig sokáig semmi közöm nem volt a kávézáshoz. A cégünk például, amely ma már a kávézóinkat is üzemelteti, eredetileg zöldség- és gyümölcsforgalmazással, illetve narancsfacsaró gépek értékesítésével foglalkozott. Utóbbi területen ma is piacvezetők vagyunk. A kávé szinte véletlenül került föl a palettánkra. Én 37 éves koromig nem is kávéztam.

Minek köszönhető a fordulat?

Annak, hogy volt szerencsém megismerni egy másik kávéfogyasztási kultúrát, amely élesen különbözött mindentől, ami itthon jellemző volt. A kávé nem feltétlenül agyonpörkölt, zavaros főzet; lehet gasztronómiai élmény is, amit nem kell cukorral és tejjel „feljavítani”, hogy fogyasztható legyen. Igazán jó kávét nem is szabad édesíteni, mert az csak tönkreteszi az ízeket. Sajnos a kétezres évek végén itthon még nem lehetett ilyet találni. Én egy melbourne-i családi utazásnak köszönhetem az első élményeimet.

Nagy találkozás lehetett, tekintve, hogy a kávézói is az ausztrál város nevét viselik.

Melbourne az újhullámos kávézók Mekkája. Minden onnan származik, ami komolyan vehető napjaink kávékultúrájában: a helyek hangulata, a kiszolgálás, a főzet elkészítésének módszerei, de mindenekelőtt a „specialty” minősítésű alapanyag iránti igény. Ebbe a kategóriába a világ éves kávétermésének legfölső öt százaléka tartozik. A különböző termőterületekről rendelt kezeletlen zöld kávét sokszor egy-egy kávézó „ízlése” szerint pörkölik. Az igényesebb helyek elmondhatják magukról, hogy sehol máshol nem lehet olyan kávét kapni, mint az övék.

Önök hol találtak rá a saját kávéjukra?

Ez volt a nagy kérdés, miután hazajöttünk Melbourne-ből: honnan szerezzünk ilyen kávét? Nem tudtam belenyugodni, hogy ne nyissak egy specialty kávézót, de itthon 2012 körül még szinte semmi nem történt ezen a fronton. Voltak kísérleteink együttműködésekre, de nem lettek sikeresek, így végül Londonig kellett mennünk, hogy találjunk olyan megbízható pörkölőt, akivel meg tudtunk egyezni. A mai napig dolgozunk velük, pedig azóta egy barátommal létrehoztunk egy önálló kávépörkölő céget és márkát, a Racer Beanst is.

Mikor megnyitottak, egyáltalán nem volt még hasonló kávézó Budapesten?

Volt már egy hely előttünk, de mi hoztuk meg az áttörést. A My Little Melbourne akkor indult, amikor Budapesten éppen kirobbanni készült a nagy gasztrohullám, és mindenki fogékony és kíváncsi volt az újdonságokra. Az egész szinte a véletlen műve, de szerencsére jókor voltunk jó helyen, és képesek is voltunk élni a lehetőséggel. A nyitás után egy évvel már saját iskolánk is volt, ahol a specialty kávékra szakosodott baristákat képeztük.

Jó ötlet kitanítani a cég későbbi versenytársait?

Budapest kétmilliós város, és ötven ilyen típusú kávézó működik benne – tehát egyelőre bőven van hely mindenkinek. Az ötven kávézóból legalább harmincötben olyan szakemberek dolgoznak, akik valamilyen értelemben tőlünk lesték el a fortélyokat. Ha pedig egyébként is az a trend, hogy az általunk kifejlesztett vagy meghonosított módszereket hasznosítják újra a vállalkozásaikban, akkor miért ne csinálnánk ezt hivatalos keretek között? Ha valaki korrekt módon szeretne tanulni tőlünk, annak az a módja, hogy beiratkozik a tanfolyamunkra. Abban is szívesen segítek, hogyan érdemes felépíteni és kialakítani egy kávézót, sőt, ha látom a lehetőséget, akár üzlettársként is csatlakozom. Ötletből nincs hiány; havonta el tudnék indítani egy új helyet.

A Melbourne-család már hat egységből áll. Meddig lehet folytatni?

Egy hét múlva például a Graphisoft Park Start Up házában debütál a hetedik. De nem az a különleges, hogy hány helyet hozunk létre, hanem az, hogy mindegyik más. Vannak kávézók, amelyek ugyanazt a hangulatot, dizájnt és kávét adják el minden egységükben, pedig szerintem az a közönség, amelyik a specialtyre kíváncsi, az egyediséget és a fantáziát keresi. Nemrég például indult egy új projekt, a The Rusty Coffee Box nevű konténerkávézó Balatonakarattyán, amit közösen csinálunk egy barátommal, Bodrogi Ádámmal. Néhány hete működik, de már látszik, hogy imádják az emberek.

Ezek szerint nem a franchise-rendszerű, klónozott terjeszkedésben hisz.

Nem. Kizárólag akkor kezdenék franchise-hálózat építésébe, ha valaki előállna azzal, hogy megszervezi a külföldi terjeszkedést. Kaptam már ilyen megkereséseket, de nem tudtunk zöld ágra vergődni, egyelőre várok az igazán jó lehetőségre.

Balázsi Péter
1970-ben született Csengerben. • A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát. • 1995-ben a Pepsinél, majd a British American Tobaccónál helyezkedett el. • 2005-ben egy ital-nagykereskedelmi cég fejlesztési vezetője lett. • 2008-ban alapította az EcoRange Kft.-t, amely a 2012-ben induló Melbourne-kávézóit is üzemelteti.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!