Magyarok a piacon

Melbourne Budapesten

/ 2017.08.30., szerda 16:35 /

Kávézóival meghonosította Magyarországon az újhullámos kávékultúrát, és azóta sem tud leállni: Balázsi Péter, a Melbourne-kávézók alapítója hamarosan a hetedik budapesti egységét nyitja meg.

Hány kávét iszik naponta?

Nem vészesen sokat; általában hét-nyolc csészénél megállok.

Van, akinek három is sok. De hát nyilván az „évek meg a rutin”…

Ma már lehet mondani, hogy öreg róka vagyok a szakmában, pedig sokáig semmi közöm nem volt a kávézáshoz. A cégünk például, amely ma már a kávézóinkat is üzemelteti, eredetileg zöldség- és gyümölcsforgalmazással, illetve narancsfacsaró gépek értékesítésével foglalkozott. Utóbbi területen ma is piacvezetők vagyunk. A kávé szinte véletlenül került föl a palettánkra. Én 37 éves koromig nem is kávéztam.

Minek köszönhető a fordulat?

Annak, hogy volt szerencsém megismerni egy másik kávéfogyasztási kultúrát, amely élesen különbözött mindentől, ami itthon jellemző volt. A kávé nem feltétlenül agyonpörkölt, zavaros főzet; lehet gasztronómiai élmény is, amit nem kell cukorral és tejjel „feljavítani”, hogy fogyasztható legyen. Igazán jó kávét nem is szabad édesíteni, mert az csak tönkreteszi az ízeket. Sajnos a kétezres évek végén itthon még nem lehetett ilyet találni. Én egy melbourne-i családi utazásnak köszönhetem az első élményeimet.

Nagy találkozás lehetett, tekintve, hogy a kávézói is az ausztrál város nevét viselik.

Melbourne az újhullámos kávézók Mekkája. Minden onnan származik, ami komolyan vehető napjaink kávékultúrájában: a helyek hangulata, a kiszolgálás, a főzet elkészítésének módszerei, de mindenekelőtt a „specialty” minősítésű alapanyag iránti igény. Ebbe a kategóriába a világ éves kávétermésének legfölső öt százaléka tartozik. A különböző termőterületekről rendelt kezeletlen zöld kávét sokszor egy-egy kávézó „ízlése” szerint pörkölik. Az igényesebb helyek elmondhatják magukról, hogy sehol máshol nem lehet olyan kávét kapni, mint az övék.

Önök hol találtak rá a saját kávéjukra?

Ez volt a nagy kérdés, miután hazajöttünk Melbourne-ből: honnan szerezzünk ilyen kávét? Nem tudtam belenyugodni, hogy ne nyissak egy specialty kávézót, de itthon 2012 körül még szinte semmi nem történt ezen a fronton. Voltak kísérleteink együttműködésekre, de nem lettek sikeresek, így végül Londonig kellett mennünk, hogy találjunk olyan megbízható pörkölőt, akivel meg tudtunk egyezni. A mai napig dolgozunk velük, pedig azóta egy barátommal létrehoztunk egy önálló kávépörkölő céget és márkát, a Racer Beanst is.

Mikor megnyitottak, egyáltalán nem volt még hasonló kávézó Budapesten?

Volt már egy hely előttünk, de mi hoztuk meg az áttörést. A My Little Melbourne akkor indult, amikor Budapesten éppen kirobbanni készült a nagy gasztrohullám, és mindenki fogékony és kíváncsi volt az újdonságokra. Az egész szinte a véletlen műve, de szerencsére jókor voltunk jó helyen, és képesek is voltunk élni a lehetőséggel. A nyitás után egy évvel már saját iskolánk is volt, ahol a specialty kávékra szakosodott baristákat képeztük.

Jó ötlet kitanítani a cég későbbi versenytársait?

Budapest kétmilliós város, és ötven ilyen típusú kávézó működik benne – tehát egyelőre bőven van hely mindenkinek. Az ötven kávézóból legalább harmincötben olyan szakemberek dolgoznak, akik valamilyen értelemben tőlünk lesték el a fortélyokat. Ha pedig egyébként is az a trend, hogy az általunk kifejlesztett vagy meghonosított módszereket hasznosítják újra a vállalkozásaikban, akkor miért ne csinálnánk ezt hivatalos keretek között? Ha valaki korrekt módon szeretne tanulni tőlünk, annak az a módja, hogy beiratkozik a tanfolyamunkra. Abban is szívesen segítek, hogyan érdemes felépíteni és kialakítani egy kávézót, sőt, ha látom a lehetőséget, akár üzlettársként is csatlakozom. Ötletből nincs hiány; havonta el tudnék indítani egy új helyet.

A Melbourne-család már hat egységből áll. Meddig lehet folytatni?

Egy hét múlva például a Graphisoft Park Start Up házában debütál a hetedik. De nem az a különleges, hogy hány helyet hozunk létre, hanem az, hogy mindegyik más. Vannak kávézók, amelyek ugyanazt a hangulatot, dizájnt és kávét adják el minden egységükben, pedig szerintem az a közönség, amelyik a specialtyre kíváncsi, az egyediséget és a fantáziát keresi. Nemrég például indult egy új projekt, a The Rusty Coffee Box nevű konténerkávézó Balatonakarattyán, amit közösen csinálunk egy barátommal, Bodrogi Ádámmal. Néhány hete működik, de már látszik, hogy imádják az emberek.

Ezek szerint nem a franchise-rendszerű, klónozott terjeszkedésben hisz.

Nem. Kizárólag akkor kezdenék franchise-hálózat építésébe, ha valaki előállna azzal, hogy megszervezi a külföldi terjeszkedést. Kaptam már ilyen megkereséseket, de nem tudtunk zöld ágra vergődni, egyelőre várok az igazán jó lehetőségre.

Balázsi Péter
1970-ben született Csengerben. • A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát. • 1995-ben a Pepsinél, majd a British American Tobaccónál helyezkedett el. • 2005-ben egy ital-nagykereskedelmi cég fejlesztési vezetője lett. • 2008-ban alapította az EcoRange Kft.-t, amely a 2012-ben induló Melbourne-kávézóit is üzemelteti.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.