Magyarok a piacon

Mint Antarktiszra a homokot

/ 2014.07.22., kedd 16:47 /
Mint Antarktiszra a homokot

A már működő, de még nem megerősödött cégeknek is szükségük lenne támogatásra, a kockázati tőkefinanszírozásban ugyanis vannak kieső lépcsőfokok – véli Koller György, a földrengésvédelemmel foglalkozó Star Seismic Europe Kft. ügyvezetője.

Magyarországon, ahol szerencsére nem gyakoriak a földrengések, nem elvetélt ötlet egy földrengésvédelemmel foglalkozó céget létrehozni?

Néha valóban úgy érezzük magunkat, mintha az Antarktiszon próbálnánk sivatagi homokot értékesíteni. Hazánk földrengéstani értékei messze elmaradnak mondjuk a törökországiaktól vagy az irániaktól. Nálunk a gondot inkább a gyengén megépített szerkezetek okozhatják. Valójában véletlen, hogy itt kötöttünk ki: egyik alapítónk egy ösztöndíjprogram segítségével kijutott Amerikába, onnan hozta haza az ötletet.

Kihajlásbiztos merevítők tervezésével és gyártásával foglalkoznak. Mit jelent ez?

Úgy kell elképzelni, mintha meg akarnánk erősíteni otthon a sufnit: vagy a falakat, vagy a gerendákat erősítjük meg, vagy keresztbe beteszünk valami támasztékot. A mi rendszerünkben az acélmagot egy köpeny védi a kihajlástól. Amíg a földrengés kicsi, ez az elem úgy dolgozik, mint a többi. Ha az erők nagyobbak, akkor pedig ebben megy végbe a maradandó alakváltozás. Az összes többi elem szerkezetileg változatlan marad.

Milyen erősségű földrengéssel szemben véd ez a rendszer?

Nem a földrengés erőssége számít, hanem a talajgyorsulás mértéke. Olyan elemet építünk a rendszerbe, amely úgy működik, mint egy biztosíték egy elektromos rendszerben. Megoldásunk megváltoztatja az épület viselkedési paramétereit, így akár negyvenszázalékos szerkezeti mennyiségcsökkentést is el lehet érni, s akár még az alapozás is csökkenthető.

Hajlik, mint a szikla
A Star Seismic Europe Kft.-t 2009-ben hat magánszemély és a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap indította. Első munkájuk 2011-ben a romániai Arpechim olajfinomító földrengésbiztos védelmének ellátása volt, de referenciaprojektjeik között szerepel az isztambuli Műszaki Egyetem és a törökországi Renaissance Tower tartószerkezetének megerősítése is. A cég három főt foglalkoztat.

A referenciaprojekteket elnézve nem úgy tűnik, hogy a magyar piacot céloznák meg.

Működési területünk kiterjedt régiót fed le: Európa déli részétől Kazahsztánon, Közép-Ázsián, Iránon, Törökországon át egészen a Golf-áramlat térségéig terjed, ám a piac egyelőre nem ismeri a technológiánkat. Egy új technológia bevezetése ilyen kiterjedt és összetett régióban jelentős forrásokat igényel. A magyar vállalatok elindulását egyre több hazai és uniós programmal segítik, a piaci kockázatok áthidalására, a külpiaci munkára, a piaci bevezetésre azonban nem igazán lehet támogatásokat szerezni.

Önök kaptak támogatást, elkísérhette Törökországba Orbán Viktort.

Igazán akkor tudnánk nagy léptekkel haladni, ha a rendszerünk bekerülne az építésügyi szabványokba. Európában még csak Románia használja, Törökország esetén pedig abban reménykedünk, hogy 2015 lesz az áttörés éve. De nagyon hosszadalmas a szabványosítást elérni.

Koller György
  • 1958-ban született Nagykanizsán.

• Villamosmérnökként diplomázott Leningrádban.

• Magyarország egykori vezető informatikai cégének, a CHS Hungary Kft.-nek volt az ügyvezető-tulajdonosa.

• Nős, három gyermeke van.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.