valasz.hu/magyarokapiacon/a-gepeszet-a-haz-lelke-123958

http://valasz.hu/magyarokapiacon/a-gepeszet-a-haz-lelke-123958

Magyarok a piacon

Nagyra nőtt csodabogár

/ 2017.06.07., szerda 18:35 /

Apró lakossági gyorsszervizből meghatározó létesítménygazdálkodási középvállalatot hozott létre Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezetője.

Hogyan jutottak el a 14 milliós árbevételű, négyfős mikrovállalkozástól a hárommilliárdos forgalmú, 330 fős cégcsoportig?

A vállalat 2003-ban alakult, eredeti neve DirektMester. Alapítója egy amerikai üzleti modellt hozott haza: a Matávval partnerségre lépve mestereket közvetített a különleges tudakozóba – eltört csap vagy ablaküveg, bezáródott ajtó stb. miatt – betelefonálóknak. Engem 2004 végén hívtak el ügyvezetőnek a Graphisofttól, ahol hat évig foglalkoztam épületüzemeltetési szoftverrel. Az iparágra tehát volt rálátásom, de ügyvezetői tapasztalatom nem volt, ezt ott tanultam meg. A céggel együtt nőttem fel a feladathoz.

Mi volt ennek során az első lépés?

A lakossági szolgáltatások mellett belefogtunk társasházak üzemeltetésébe, majd kérésükre felújítottuk őket, kijavítottuk garanciális hibáikat. Eleinte csak közvetítettük a mesterembereket, majd elkezdtünk saját állományt létrehozni: például takarítót, karbantartót, mérnököt felvenni. Irdatlan mennyiségű lakás került így a portfóliónkba. Aztán jött az első irodaház, majd a többi.

Mennyire keresték az új lehetőségeket?

Az ügyfelek megtaláltak bennünket, de azért volt kapcsolatépítés is. Inkább a partnerek felkutatásában voltunk aktívabbak: az Allianz Biztosítónak káreseményekhez kapcsolódó hibajavítást végeztünk, a Budapest Banknak pedig személyi kölcsönökhöz kapcsolódó felújításokat. A jó nevű kis cégnek jó nevű nagy partnerei lettek. Ettől elkezdünk „felpörögni”: sorra jöttek az irodaházak, majd az ipari és végül a kereskedelmi épületek.

Miért nyitottak az energetika felé?

Egyre nagyobb nyomás alá kerültünk: minden ügyfelünk a drága üzemeltetésre panaszkodott, miközben az ugyancsak magas közműköltségeiket szó nélkül befizették. Ezért 2008 körül elkezdtem azon gondolkodni: ha gazdaságosabban használjuk az áramot – például olcsóbb beszerzéssel, kevesebb fogyasztással –, jelentős költséget takaríthatunk meg ügyfeleinknek, s ezáltal a saját díjainkon is csökkentjük a prést. Ezért fogtunk bele 2010-ben az energetikai üzletágba, és bővítettük szolgáltatásainkat energiamenedzsment és -beszerzési tevékenységgel.

Ekkor kezdett tevékenységük átfordulni lakosságiból üzletivé?

Igen. Akkor lett a DirektMesterből Dome Facility Services Group. A névváltással együtt az üzleti világra összpontosítottunk: stratégiai szinten üzletfejlesztéssel foglalkoztunk, felkerestük a pénzügyi és az ingatlankezelő cégeket. Így lett egyre több nagy üzleti ügyfelünk. A következő lépés a portfóliótisztítás volt. Egy-két kivételtől eltekintve ma már csak üzleti ügyfelekkel foglalkozunk.

Minek volt köszönhető 2014-ben Az év üzemeltetője díj?

Erre akkor nagyjából 15 cég pályázott, és az első helyezésünk hozta meg a közismertségünket. A versenytársaink szemében csodabogaraknak számítottunk magyar hátterünkkel és a válság alatti növekedésünkkel. Igyekeztünk mindig reális lépésekben, szervesen növekedni, figyelni a piac, a gazdaság várható változásaira – lehetőleg mindig egy-két lépéssel előrébb járni.

Mi volt a következő fejlődési szint?

A létesítménygazdálkodás olyan iparág, ahol rengeteg kompetenciára van szükség, és minden új szereplő évekig veszteségesen működik, ezért erre a piacra nehéz belépni. Az utóbbi években például csak egyetlen magyar szereplő tette ezt meg. Cégünk már dinamikusan nőtt, amikor a piaci szereplők száma csökkenni kezdett, és fennállt a veszélye, hogy elnyomnak vagy bekebeleznek minket. Ezt egyetlen módon lehetett elkerülni: el kellett érni azt a kritikus méretet, ahol már a piac meghatározó szereplőivé válunk. Ezért 2015-ben megvettük egyik versenytársunkat, egy német cég veszteséges magyar leányvállalatát. Tudtuk ugyanis, hogyan tehető nyereségessé. Aztán tavaly megnyertük egy győri autóipari cég óriástenderét: 500 ezer négyzetméter, huszonvalahány épület – ez a világ legnagyobb motorgyára. Kétszáznál is több embert kellett felvennünk hozzá.

Hogyan tovább?

Szeretnénk olyan nemzetközi tendereken is indulni, amelyeken helyi cégként nem lehet. Ezért létrehoztunk hat másik ország – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Görögország – jól menő közepes-nagy helyi vállalkozásaiból egy nemzetközi szövetséget, a 21stFM-et. Már tárgyalunk orosz partnerrel is. Izgalmas belelátni Európa különböző piacainak és vállalatainak működésébe.

Mi a cég és az iparág legnagyobb kihívása?

A megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő hiánya. A magyar demográfiai trendeket tanulmányozva szomorú képet látunk magunk előtt, ezért elkezdtünk együttműködni oktatási intézményekkel, és már utánpótlás-nevelésben, például saját mesteriskolában is gondolkodunk.

Décsi Gábor
1974-ben született Budapesten. • 1999-ben végzett építészmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen. • Gyakornokként került a Graphisofthoz, ahol tíz évig dolgozott. • 2004 óta ügyvezető, 2006 óta résztulajdonos a Dome Facility Services Groupban. • Az ingatlanszolgáltatás területén dolgozók nemzetközi egyesületének (Royal Institution of Chartered Surveyors) tagja. • Alapító tagja a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének. • Nős, két lánya és egy fia van. 

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.