Magyarok a piacon

Pálinka narancsból és medvehagymából?

/ 2016.08.31., szerda 16:14 /

„Ahhoz, hogy a magyar pálinka külföldön is sikeres legyen, nem elég a kiváló minőség” – vallja az idei évben Magyarország legjobb pálinkája címet elnyerő Kisrét Manufaktúra tulajdonosa, ifjabb Nagy Árpád.

Békéscsaba eddig a kolbászról volt híres, ám idén ott készült Magyarország legjobb pálinkája is. Nem gondolkodnak árukapcsoláson?

A helyiek feltalálták már ezt a technikát. Ma is hallani a mondást: „Ha csabai kolbász és pálinka van a spájzban, akkor már csak egészség kell a boldogsághoz.” Reméljük, az ország legjobb pálinkája díjjal kitüntetett prémium piros vilmoskörténk sokak boldogságához hozzájárult. Az biztos, hogy az elismerés nálunk nagy örömet szerzett a családban, hiszen már édesapám is komolyan vette a pálinkafőzést. Köztünk úgy öröklődik ez a mesterség, mint a keresztnevünk; már az ötödik nemzedék óta minden elsőszülött fiú Árpád.

Tényleg erős lehet a szakmai elkötelezettségük, hiszen a főzde pálinkáját is Árpád névre keresztelték.

Olyan nevet kerestünk, ami utal a családunkra és a főzőmesteri hagyományra, de a vásárlóink számára is van jelentése. Az Árpád névnek ősi csengése van, ami jól összekapcsolható egy kiváló minőségű, tiszta szeszes itallal. Amikor 2007-ben eldöntöttük, hogy több évtizedes bérfőzés után saját termékkel is kilépünk a piacra, nem volt kérdés, hogy milyen név alatt tegyük. Az Árpád pálinka ma már ernyőmárka, mely mögé több termékünk is felsorakozik.

A saját márka elindítása után szakítottak a bérfőzéssel?

Nem, ma is párhuzamosan működik a két üzletág. Hűek maradtunk korábbi megbízóinkhoz, hiszen a főzde szerves része a város életének. Sokan ma is csak a saját gyümölcsükből főzött pálinkát értékelik igazán, és nincs is ezzel semmi baj. Öröm látni például, ahogy egy 94 éves bácsi évről évre elhozza a házánál termett szilvát, majd szakértő szemmel felügyeli a főzést.

Néhány éve a törvény az otthoni főzést is lehetővé tette. Ezzel sincs baj?

Ez a lehetőség visszavetette mind a bérfőzésből, mind a saját termékeinkből származó bevételeinket, de nem ez a legnagyobb gond. Nagyra tartom a saját munka gyümölcsét, de az otthon főzés szabályozása nem volt kiforrott. A törvénymódosítás óta nemcsak azok főznek otthon, akik kizárólag a háztájira esküsznek, hanem azok is, akik észrevették a „feketézésben” rejlő jelentős üzleti lehetőséget. Sajnos, azt kell mondani, hogy immár a vendéglátóhelyeken is megjelentek az ilyen, pult alatt kimért, házi szeszes italok.

Brüsszel lépései ellenére is?

Már a törvény 2010-es módosításakor sejthető volt, hogy az EU nem fogja szó nélkül hagyni, ha Magyarország a csatlakozási szerződéssel szembemenő szabályokat hoz. El is indult a huzavona, mely oda vezetett, hogy a kormány pár ponton szigorított ugyan, de a lényeg, sajnos, továbbra is változatlan maradt. Ennek köszönhetően a piacon most is ott vannak a „fekete” párlatok. Pálinkának nem nevezném őket, mert sem eredetük, összetételük, sem az előállítási folyamat nem ellenőrizhető, szemben a legális termékekkel.

Tönkreteheti ez a magyar pálinka hírnevét?

Nem használ neki, de a hazai fogyasztók többsége mára kiismerte a pálinkát, és tudja, hová kell fordulni, ha minőségi italra vágyik. A helyzet hasonló, mint a borok piacán: az elmúlt évtizedben nagy újrafelfedezési hullám zajlott le, melynek következtében a közönség már felismeri az igazi értékeket, s a pálinka a gasztronómia részévé vált. Ha valaki jót akar inni, nem a pult alól kér.

A borpiacot a szezonális divatok is befolyásolják. Mennyire jellemző ez a pálinkára?

A trendek jelen vannak itt is. Három-négy éve a trópusi gyümölcsök, a mandarin, a mangó vagy a narancs voltak népszerűek, majd felváltották őket az extrém zöldségpárlatok; jött a répa, a paradicsom vagy a medvehagyma. Volt hulláma a vadon termő gyümölcsöknek is, de ez is csillapodni látszik. Érdekes, hogy minden divatkilengés ellenére az alapízek kimozdíthatatlanok a pozíciójukból. A pálinkafogyasztásban nemcsak az újszerűséget, hanem a hagyományt is keressük; azokat az aromákat, amiket akkor éreztünk, amikor először kaptunk kóstolót nagyapánk szilvájából.

Sokan épp a hagyomány hiányával magyarázzák, hogy a pálinka máig nem vált népszerűvé külföldön.

Bár a nemzetközi színtéren nyilván nem ugyanazt jelenti ez az ital, mint itthon, bízom benne, hogy sikerülhet áttörést elérni. Annál is inkább, mert a magyarországi forgalom növekedésére már nem számíthatunk sokáig, hiszen lassan elérjük a határokat. Én inkább az árainkat tartom a külföldi sikerek egyik fő akadályának. Ha valamivel alacsonyabbak volnának az adókulcsok, versenyképesebb kategóriába kerülhetnének a magyar termékek külföldön. Mi tudjuk, hogy ez különleges minőségű szeszes ital, mely kézzel válogatott, első osztályú gyümölcsökből készül a legnagyobb gondosság mellett, de ahhoz, hogy ezt kint is megértsék, el kell érnünk, hogy levegyék a palackot a polcról.

Ifj. Nagy Árpád
1977-ben született Békéscsabán. • A gimnázium után a családi pálinkafőzdében kezdett dolgozni. • 2007 óta a Kisrét Manufaktúra Kft. ügyvezetője. • 2015-ben és 2016-ban is elnyerték a legeredményesebb kereskedelmi pálinkafőzde címét, melyet idén az ország legjobb pálinkájának járó díj egészített ki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.