Magyarok a piacon

Programozott rákkutatás

/ 2018.01.17., szerda 18:12 /

A Turbine.AI a sejtek működésének szoftveres modellezésével gyorsítja fel a rákterápiához szánt kísérleti gyógyszerek fejlesztését – mondja a magyar startup cégvezetője, Nagy Szabolcs.

A Turbine.AI-t tavaly Közép-Európa legjobb startupjává választották, ráadásul a biotech és a legjobb mesterséges intelligencia kategóriák első díját is elnyerte. A szoftvertechnológia hozhat áttörést a rákterápiában?

Mindenképpen óriási lökést adhat a kutatásoknak. A különféle ráktípusok eredményes terápiája nagyrészt a gyógyszerfejlesztések sebességén és sikerén múlik. Egy új formula bevezetését azonban bonyolult, soklépcsős, igen költséges tesztelési és engedélyezési folyamat előzi meg – ami akár egy évtizedig is elhúzódhat. Természetesen vannak megkerülhetetlen, a betegeket védő tesztek, de a kutatás során rengeteg olyan lépést is meg kell tenni, melyek közül később több tévútnak bizonyul. Olyan ez, mintha egy szuperszonikus repülőgép fejlesztése során a mérnökök nem használnának modellezést, hanem minden alkatrészt egyesével beépítenének, majd tesztrepüléseken vizsgálnák, megfelel-e az elvárásoknak. Egy új gyógyszer bevezetése így átlagosan hárommilliárd dollárba is kerülhet, de sokszor szinte a folyamat legutolsó szakaszáig nem lehet tudni, beváltja-e majd a reményeket. A mi technológiánk segít elkerülni a tévutakat, így felgyorsíthatja a kutatásokat.

Meg lehet spórolni a klinikai teszteket?

Jelentős részüket igen. Kidolgoztunk egy szoftveres eljárást, amely képes szimulálni, milyen eredménnyel jár, ha beavatkozunk valamilyen komplex rendszer működésébe. A technológia ebből fakadóan képes lenne akár ökológiai lábnyommal kapcsolatos számítások elvégzésére vagy bonyolult kommunikációs rendszerek optimalizálására is, de mi az emberi sejtek élettani folyamatainak modellezésére szakosodtunk. Ezen a területen kollégáink már 2010 óta kutatásokat végeznek a Semmelweis Egyetemen, így sikerült felépítenünk egy olyan szoftveres infrastruktúrát, mellyel pontos előrejelzéseket tudunk adni arról, hogy egy adott terápiás készítmény milyen hatást gyakorol majd a kóros sejtburjánzásra.

Tehát a laboratóriumi vizsgálatok helyett lefuttatnak egy programot?

Kis túlzással igen. Hogy érezzük a nagyságrendi különbséget: egy átlagos laborvizsgálat 72 órába telik, a mi módszerünkkel viszont százmillió vizsgálatot futtathatunk le 24 óra alatt.

Mennyire megbízhatóak ezek a modellezett kísérletek?

Tudni kell, hogy az emberi sejtműködés komplexitása miatt a kontrollált biológiai kísérletek megismétlésével sem kapjuk mindig pontosan ugyanazt az eredményt. Az általunk elvégzett tesztek kétharmad részében ugyanazt az eredményt hozzák, mint a laboratóriumi kísérletek – és ez az arány a kutatások és az informatikai fejlesztések előrehaladtával folyamatosan emelkedik.

Kétharmados valószínűségre nem biztos, hogy feltennénk az életünket.

Nem is kell, hiszen ez téves dilemma. A modellezés nem váltja ki a laboratóriumi sejtkísérleteket és klinikai kutatásokat, csak segít megtalálni a gyógyszerfejlesztőknek a valódi eredménnyel kecsegtető formulákat, és elkerülni a tévutakat. A rákkutatásban egy új készítmény bevezetése során 99 százalékos a bukási ráta, tehát a befektetett idő és pénz százból egy esetben hoz érdemi eredményt. Azt hiszem, ez az, amit valóban rossz aránynak tekinthetünk. A mi előrejelzésünk kétharmados valószínűsége kapcsán azt is figyelembe kell venni, hogy sok millió vizsgálatot el tudunk végezni, így a hasznos információ aránya magas lesz.

Pontosan milyen kérdésekben segítik a gyógyszerfejlesztést a modellezésen alapuló tesztek?

Többek között a kutatók könnyebben találhatják meg azokat a betegeket, akik a legfogékonyabbak az adott hatóanyagra, könnyebb megállapítaniuk, hogyan reagál majd az adott ráktípus az új gyógyszerre, és fel tudják mérni, milyen kiegészítő szert érdemes adni mellé. Az általunk létrehozott sejtmodellben képesek vagyunk szimulálni a legtöbb ráktípust, így megvizsgálhatjuk, hogy egy adott tulajdonságokkal rendelkező kísérleti gyógyszer milyen reakciót vált ki a különböző tumorokból.

Egyre többet hallhatunk az utóbbi időben arról, hogy az okos egészségügy megjelenése hatékonysági robbanást hozhat a gyógyászatban. A Turbine.AI technológiája már ennek a jövőnek a hírnöke?

Az okos egészségügy ernyőkifejezés, ami alá rengeteg terület tartozik. Annyit biztosan állíthatunk, hogy a gyógyszeripar határozott lépéseket tesz működésének racionalizálása, hatékonyságának fejlesztése felé – többek közt a személyre szabott gyógyászat megvalósításával. Azonban a – más területeken komoly eredményeket felmutató – big data alapú megoldásokkal egyelőre nem értek el sikereket. Ennek oka, hogy a technológia hatékony működéséhez az emberi szervezeten belüli nagyfokú esetlegesség miatt olyan nagyságrendű adatra lenne szükség, ami egyelőre túl drágává és lassúvá teszi a módszert. A sejtmodellezés eredményei ezzel szemben már most kézzelfoghatóak. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb gyógyszercégei érdeklődést mutatnak a technológiánk iránt.

Nagy Szabolcs
1989-ben született Budapesten. • A Corvinuson szerzett diplomát nemzetközi gazdálkodás szakon. • A Tresorit marketingvezetője volt. • Meskó Bertalan digitális egészségügyi mozgalmának (The Medical Futurist) nemzetközi növekedéséért felelt. • 2016 óta a Turbine.AI cégvezetője.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.